Az elmúlt pár évben a kriptovaluták és a nyílt blokklánc alapú platformok jelentős hype-on mentek keresztül. Egy kevésbé ismert, de szintén izgalmas alkalmazási lehetősége a blokkláncnak az úgynevezett konzorcium alkalmazások. Jelen cikkben részletesen megnézzük a nyilvános és konzorcium blokkláncok közötti különbségeket és a legfontosabb konzorcium keretrendszereket.
A konzorcium alkalmazások általában nem a teljes nyilvánosság számára érhetők el, hanem csupán csak egy iparági szegmensben, bizonyos cégek számára nyújtanak platformot a digitális együttműködéshez.
Egy konkrét példát említve képzeljük el, hogy az iparági környezet egy logisztikai alkalmazás, ahol mobiltelefont szállítunk Kínából Magyarországra. Egy ilyen jellegű alkalmazás során több cégnek kell együttműködnie, például a kínai gyártónak, a szárazföldi, tengeri és légi szállítóknak, és például a budapesti kereskedelmi részlegnek. Egy ilyen jellegű együttműködés leginkább konzorcium blokkláncokkal képzelhető el.
A konzorcium blokklánc legfontosabb tulajdonságai
Konzorcium blokkláncok és platformok elemzésénél a következő fontosabb tulajdonságokat kell figyelembe venni:
A “bizalom” modellje:
Talán a legelső és legfontosabb különbség a konzorcium és nyílt blokkláncok között az úgynevezett bizalmi modell. Nyílt rendszerek esetén a bizalom olyan minimális, amennyire csak lehet: bárki szabadon és anonym módon letöltheti a szoftvert, megváltoztathatja és megpróbálhatja meghackelni a rendszer működését. Ennek ellenére a rendszernek működőképesnek kell maradnia.
Konzorcium rendszerek esetén az egyes szereplők valamilyen szinten ismerik egymást, még ha nem is feltétlenül bíznak meg teljesen egymásban.
Teljesítmény:
Konzorcium rendszereknek sokkal gyorsabban kell működniük, mint nyilvános társaiknak. Ez általában el is érhető, mert a különböző “bizalmi” modell miatt a konzorcium blokkláncok általában egyszerűsített konszenzus algoritmusokkal futnak. Például egy nyilvános Ethereum hálózat sebessége 15 tranzakció másodpercenként, egy konzorcium megvalósításban akár 100 tranzakciót is el lehet érni.
Láthatóság és elérhetőség:
Konzorcium alkalmazások esetén az egyes tranzakciók láthatóságára és elérhetőségére sokkal erősebb követelmények léteznek, mint nyilvános blokkláncok esetén. Ezeket a rendszereket úgynevezett jogosultságokkal rendelkező (permissioned) blokkláncoknak is nevezik.
Digitális személyazonosság:
Nyilvános rendszerek esetén a felhasználó általában pszeudonym, ami azt jelenti, hogy praktikusan egy véletlenszerűen generált kód sorozat azonosítja. Konzorcium rendszerek esetén általában ez a modell nem megfelelő, a felhasználók és tranzakciók azonosítására általában valamilyen klasszikus digitális személyazonosság rendszert integrálnak, vagy valósítanak meg a blokklánc felett.
Létező rendszerek integrációja:
Egy nagyvállalati környezetben általában nemcsak elosztott főkönyvi technológiák találhatóak meg, hanem egyéb létező szoftver rendszerek is. Például adatbázisok, vállalatirányítási rendszerek, létező centralizált főkönyvi technológiák, digitális dokumentum archívumok stb. Konzorcium rendszerek fontos követelménye az ilyen rendszerekkel való egyszerű integrálhatóság.
GDPR és egyéb jogi kihívások:
További kihívás a konzorcium blokkláncok olyan jogi követelményeknek való megfelelése, mint például GDPR vagy KYC. Ezek itt sokkal hangsúlyosabbak, mint a nyílt blokklánc rendszereknél.
A legfontosabb konzorcium keretrendszerek
Ethereum konzorcium megoldások:
Habár az Ethereum alapvetően egy nyilvános blokklánc technológiának készült, léteznek konzorcium megoldások is. Ezek egyik példája az úgynevezett POA (Proof of Authority) blokklánc, mely egy egyszerűsített és főleg konzorcium környezetben alkalmazható konszenzus algoritmust használ és nagyobb számú tranzakció érhető el vele.
Egy másik példa a szintén Ethereum alapú Quorum rendszer. A rendszert a J.P.Morgan fejlesztette ki Ethereumból kifejezetten nagyvállalati alkalmazásokhoz. A nagyobb teljesítmény mellett megjelennek itt a privát tranzakciók és privát okos szerződések is.
Hyperledger projekt:
A Hyperledger projekt a Linux foundation inkubátor kezdeményezése, kifejezetten nyílt forráskódú konzorcium blokklánc rendszerek megvalósítására. A Hyperledger több teljesértékű általános blokklánc keretrendszert tartalmaz és több úgynevezett eszközt, melyek több különböző blokkláncnak nyújtanak általános szolgáltatásokat.
A főbb Hyperledger keretrendszerek a következők:
- Fabric: A Hyperledger Fabric egy moduláris módon felépített konzorcium blokklánc platform. A keretrendszer nyílt forráskódú, de legerősebb szereplője az IBM.
- Sawtooth: A Hyperledger Sawtooth egy konzorcium blokklánc keretrendszer, mely több innovatív megoldással rendelkezik. Ilyen például a tranzakciók együttes végrehajtása, vagy pedig a beépített automatikus rendszerirányítás.
- Burrow: Hyperledger Burrow egy modulárisan felépített blokklánc megoldás, mely a jogosultság kezelést kombinálja egy Ethereummal kompatibilis okos szerződés megoldással.
- Iroha: A Hyperledger Iroha egy pehelysúlyú konzorcium keretrendszer, melyet arra optimalizáltak, hogy adott esetben mobiltelefonon is fusson.
- Indy: A Hyperledger Indy egy kicsit kilóg az előző keretrendszerek közül olyan értelemben, hogy nem kíván teljes konzorcium megoldást megvalósítani, pusztán csak digitális személyazonosság menedzsmentre nyújt szolgáltatásokat.
A Hyperledger a következő eszközöket bocsátja rendelkezésre:
- Composer: A Hyperledger Composer segítségével okos szerződéseket és blokklánc alkalmazásokat lehet gyorsan és hatékonyan felépíteni.
- Explorer: A Hyperledger Explorerrel a különféle rendszerek által érvényesített blokkokat és tranzakciókat lehet monitorozni.
- Cello: A Hyperledger Cello egy tetszőleges blokklánc infrastruktúra installálásánál nyújt segítséget. A legtöbb esetben teljesen automatikusan installálhatunk.
- Caliper: A Hyperledger Caliper egy teljesítmény monitorozó és szimuláló eszköz.
- Quilt: A Hyperledger Quilt segítségével különféle centralizált és decentralizált főkönyvek között valósítható meg érték-továbbító szolgáltatás.
- Ursa: általános kriptográfiai-programozási könyvtár különféle kripto és blokklánc algoritmusok megvalósítására.
R3 Corda:
Az R3 Corda platform egy teljesen speciális megoldást képvisel még a konzorcium blokklánc megoldások körében is. A technológia felépítésénél nemcsak a blokklánc technológiából indultak ki, hanem egy több mint 200 tagból álló konzorciumot hoztak létre annak felmérésére, hogy milyen követelményeket támaszt a pénzügyi szektor egy decentralizált platformmal kapcsolatban.
Ennek következtében a technológiának számos meglepő tulajdonsága van, gyakorlatilag nem nevezhető már blokklánc megoldásnak. Ilyen tulajdonság például:
- Nincs globális főkönyv, hanem csak speciális szereplők közötti részben szinkronizált főkönyvek vannak.
- A főkönyv egy speciális blokklánc formátumban tárolódik, ahol a régi állapotokat nem feltétlen kell tárolni
- Az okos szerződések kommunikációs protokollt is megvalósítanak, mely leírja, hogy mikor és milyen részben elosztott főkönyvek és szereplők között valósul meg az információáramlás.
- Az okos szerződések úgynevezett jogi prózát is tartalmaznak, ami felhasználható klasszikus jogi szerződésként.
Azure Blockchain:
Az Azure Blockchain a Microsoft kezdeményezése kifejezetten konzorcium blokkláncok megvalósítására. A rendszer pillanatnyilag több különböző már létező blokklánc technológiát integrál, mint például a konzorcium Ethereumot. Ezeket egészíti ki számos hasznos szolgáltatással, mint például:
- felhőben való hosztolás,
- támogatás az infrastruktúra gyors és automatikus installálására,
- digitális személyazonosság integráció Active Directory-n keresztül,
- felhasználói felület és alkalmazás fejlesztési keretrendszer (Azure Blockchain Workbench),
- egyszerű integráció különféle külső és belső rendszerekkel (IoT, Dynamics, stb).
Konklúzió
Természetesen az egész terület elég új és az üzleti követelmények, valamint a létező keretrendszerek roppant dinamikusan fejlődnek. Jó eséllyel el kell még telnie pár évnek mire meg lehet mondani, mely területeken és use-case-re nyújt a technológia igazán átütő megoldást.
Más oldalról nézve azonban a konzorcium blokklánc területek szabályozási kérdései sokkal kevésbé problematikusak, mint a nyílt blokkláncoké. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy a technológia sokkal gyorsabban és zökkenőmentesen elterjedjen.
A cikk szerzője 2019.04.25-én a FinTechShow-n külön workshop keretében avatja be az érdeklődőket a kripto-gazdaság rejtelmeibe. További írások a szerzőtől a FinTechZone-on itt.
