Az Európai Bizottság 2018-ban publikált FinTech Akcióterve kijelölte a digitális pénzügyi technológiák és szolgáltatások fejlődési útját. Ennek nyomán 2019. tavaszán a Digitális Jólét Program keretében elkészült Magyarország FinTech Stratégiája. Pár hónappal később a pénzügyi szektort érintő két újabb stratégia látott napvilágot: a Magyar Nemzeti Bank FinTech stratégiája és a Magyar Bankszövetség 22 pontos digitalizációs javaslata. Hogyan lesz egységes fintech stratégiája Magyarországnak? Áprilisban „összeállhat a kép”.

Magyarországon 2019-ben három fintech stratégia is született az innováció, a technológiai előrehaladás és annak befogadása, valamint a pénzügyi szolgáltatások fejlődésének ösztönzésére.

A stratégiákban az Európai Bizottság FinTech Akciótervének pontjai számos helyen megjelennek, a stratégiai fókuszok több esetben megegyeznek, vagy kiegészítik egymást, ugyanakkor a megvalósítás feltételrendszere, eszköztára és a szereplők közötti hatékony együttműködés nem egyértelmű.

Áprilisban a FinTechShow-n a stratégiák alkotóival és az Európai Bizottság fintech munkaszervezetének képviselőjével közösen feltárjuk a szinergiákat, kialakítjuk Magyarország egységes fintech stratégiájának fókuszait és megkeressük a megvalósítás leghatékonyabb útját.

1. Az Európai Bizottság FinTech Akcióterve dióhéjban

Főbb üzenetek:

• egységes piacralépési és engedélyezési szabályozási keretrendszer
• technológiasemleges szabályozás
• felhőszolgáltatások akadálymentesítése
• szabályozói, felügyeleti együttműködés – egységes jogszabály értelmezés
• innovatív technológiák támogatása, egységes kezelése

Részletesen lásd a korábbi cikkünkben: Itt az Európai Bizottság FinTech Akcióterve, 2018.03.14.

A közelmúltban elkészült az Európai Bizottság újabb 30 pontos fintech javaslatcsomagja, ami a következő években hatással lesz a magyar fintech és digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődésére, a piaci szereplők üzleti lehetőségeire is.

A piaci szakemberekből és az európai szabályozó-, szabványosító szervezetek képviselőiből álló dedikált munkacsoport javaslatai közül az alábbiakat biztosan érdemes lesz majd idehaza is nyomon követni:

• A Bizottság vizsgálja meg az ügyfél-azonosítás lehetséges működési modelljeit egy robusztus, megbízható digitális ügyfél-azonosítási rendszer kialakítása érdekében.
• A Bizottság tegyen lépéseket a pénzügyi szolgáltatásoknál a papíralapúság alapkövetelményének megszüntetésére.
• Az elosztott pénzügyi megoldások működésére a Bizottság alakítson ki egyértelmű, tiszta szabályozási keretrendszert.
• A Bizottság vizsgálja meg az ügyfélátvilágítás céljából megadott adatok újrafelhasználhatóságát.
• A Bizottság hozzon létre a pénzügyi szektor számára dedikált kibervédelmi teszt keretrendszert.

A FinTechShow 20/20 eseményen az Európai Bizottság képviselője bemutatja a javaslatcsomag kapcsán tervezett következő lépéseket, valamint a fintech növekedését célzó uniós szabályozási és közpolitikai terveket.

2. Magyarország FinTech Stratégiája

Főbb üzenetek:

• innovációt ösztönző szabályozási környezet
• papírmentes ügyintézés,
• állami adatbázisokhoz hozzáférés
• digitális kompetenciák fejlesztése – tudatos pénzügyek

A stratégia átfogó célja olyan kedvező szabályozási és piaci környezet kialakítása, amelyben a pénzügyi szektor hagyományos és új szereplői által kínált innovatív technológiai és üzleti megoldások az ügyfelek számára egyszerűbb, olcsóbb és kényelmesebb ügyintézést eredményeznek. A stratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy

• az állam jó minőségű adatbázisok elérhetővé, illetve országosan szabványosított ügyfél-azonosítási folyamatok lehetővé tételével segítse a magas hozzáadott értékű, innovatív pénzügyi szolgáltatások megjelenését.
• Stratégiai kiemelt cél, hogy a fintech innovációkat és a pénzügyi szektor hagyományos szereplőinek digitális fejlesztéseit egyaránt ösztönző szabályozói keretrendszer alakuljon ki, mely lehetővé teszi többek között a fintech megoldások bevezetését a betétgyűjtés, a hitelezés és a vagyonmenedzsment terén is.
• A központi ügyfél-azonosítás megteremtése és a papírmentes ügyintézés biztosítása érdekében a szükséges szabályozási keretek kialakítása.
• A lakosság és vállalkozások digitális kompetenciafejlesztési programjainak fókuszába kerüljön a pénzügyi tudatosság növelése – ennek érdekében kurzusok, képzési programok kidolgozása, megvalósítása.

A FinTechShow 20/20 eseményen a Digitális Jólét Program képviselője bemutatja a javaslatcsomag kapcsán tervezett következő lépéseket, valamint a fintech növekedését célzó közpolitikai terveket.

3. Az MNB FinTech Stratégiája

Főbb üzenetek:

Az MNB megállapítása szerint a hazai pénzügyi rendszer működése az egyik „legdrágább” Európában, aminek oka annak alacsony digitális fejlettsége.

A tavaly októberben publikált jegybanki 24 pontos fintech stratégia középpontjában a bankrendszer működési hatékonyságát javító, versenyképességet növelő, a digitális fejlesztéseket és az innováció befogadását ösztönző szabályozási környezet kialakítása áll.

Stratégiai cél, hogy versenyképes, egyszerű, könnyen hozzáférhető, legfőképpen biztonságos digitális pénzügyi szolgáltatások minél szélesebb választéka álljon a lakosság és a vállalkozások rendelkezésére.

A komplex program legfontosabb elemei:

• A digitális azonosításra vonatkozó szabályozás egységesítése, a központi adatbázisokhoz a hozzáférés megteremtésének elősegítése
• A bankszektor digitális transzformációjának elősegítése érdekében digitális transzformációs stratégia készítésének előírása.
• Az edukáció, a pénzügyi tudatosítás ösztönzése mellett az MNB stratégiája kiemelten kezeli az utánpótlásnevelést, a szakemberképzést.
• Az MNB nyitott az ágazatközi szabályozói együttműködés kialakítására a technológiai eredmények alkalmazásának elősegítése érdekében.

4. A „Jövő bankja, a bankok jövője” – Magyar Bankszövetség digitalizációs stratégiai javaslatai

Főbb üzenetek:

A Bankszövetség Digitalizációs Munkacsoportja 22 pontban fogalmazta meg a bankszektor digitalizációját elősegítő stratégiai javaslatait. A stratégia egyik alappillére a készpénzhasználat visszaszorítása, ennek érdekében például:

• kötelezővé tennék az elektronikus fizetés biztosítását az online pénztárgépet használók körében és növelnék a jelenlegi kártyaelfogadó helyek számát azzal, hogy meghatározott éves árbevétel felett előírnák az elektronikus fizetési lehetőség biztosításának kötelezettségét.
• Készpénzhasználati limit bevezetése az 500.000.- Ft feletti tranzakciókra és a havi 2 díjmentes készpénzfelvétel eltörlése (vagy az összeghatár csökkentése).
• Örökzöld téma a pénzügyi tranzakciós illeték kivezetése a banki csomagárazás ösztönzése érdekében.
• Elektronikus útra terelnék az állami intézmények, állami vállalatok, az önkormányzatok és a magánszemélyek közötti pénzmozgásokat.

Hol tart a stratégiák megvalósítása? Milyen kézzelfogható eredmények születtek az elmúlt időszakban és mik az előttünk álló év feladatai és legnagyobb kihívásai? 2020. április 21-én a FinTechShow-n a stratégiák készítésében és valóra váltásában meghatározó szerepet vállaló szakemberektől megtudhatjuk.

Címlapfotó: pixabay.com