Az Európai Bizottság 2017-ben konzultációt tartott a FinTech témakörében. A FinTech konzultációra („Konzultáció”) adott válaszok alapján az Európai Bizottság FinTech Akcióterv néven közleményt adott ki (Közlemény). A Közlemény szerint az olyan innovatív megoldások, mint például a digitális azonosítás, felhő alapú szolgáltatások, big data analízis, mesterséges intelligencia, blokklánc és az elosztott főkönyvi technológiák megváltoztatják a pénzügyi piacot és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférést, ideértve a finanszírozáshoz való hozzáférést is.

A Bizottság úgy értékelte a Konzultáció eredményét, hogy bár még nincs itt az ideje egy uniós szintű reformnak, számos olyan kezdeményezés van, amit érdemes támogatni.

Kapcsolódó cikk:

Konzisztens engedélyezési követelmények az EU-ban és innovációt segítő programok

A felügyeleteknek kihívást jelent, hogy az újszerű megoldásokra épülő vállalkozásokra, illetve az ilyen megoldás(oka)t is alkalmazó szolgáltatókra hogyan alkalmazzák a jelenlegi jogszabályi keretrendszert. Bár az uniós jog a jogalkalmazók számára az arányosság és a rugalmasság elvein keresztül mozgásteret biztosít az engedélyezési eljárásban (erre ld. regulatory sandbox alkalmazása), ennek lehetőségével a felügyeletek eltérően élhetnek. Ez azért okoz problémát az EU szintjén, mert a vállalkozás a pénzügyi piacokon főszabály szerint az egyik tagállamban megszerzett engedéllyel valamennyi tagállamában jogosult szolgáltatást nyújtani (EU passport).

Ezzel összefüggésben a Bizottság

  • befektetés– és hitelezésalapú közösségi finanszírozás uniós szintű szabályozását javasolja (EU Regulation on investment-based and lending-based crowdfunding service providers (ECSP) for business);
  • felhívja az európai felügyeleti hatóságokat, hogy vizsgálják meg, az egyes tagállami hatóságok hogyan alkalmazzák az arányossági és rugalmassági elveket az alapítási és engedélyezési eljárások során, majd ez alapján tegyenek közzé iránymutatást vagy javasoljanak jogszabály-módosítást;
  • támogatja, hogy az innovation hub és regulatory sandbox intézményekre vonatkozóan közös elvek és kritériumok kerüljenek kialakításra.

Közös átjárhatósági standardok

Az uniós FinTech piac nem tudja kiaknázni a benne rejlő valódi lehetőségeket a piaci szereplők közötti adatáramlást egyszerűsítő nyílt standardok alkalmazása nélkül. A Bizottság ezért támogatja, hogy a piaci szereplők 2019. év közepére olyan standard API-kat (application programming interface-eket – alkalmazásprogramozási felületeket) fejlesszenek ki közösen, melyek mind az új pénzforgalmai irányelvnek (PSD 2), mind az új adatvédelmi rendeletnek (GDPR) megfelelnek.

Technológia-semlegesség biztosítása

Az újszerű technológiák megjelenése előtt elfogadott uniós szabályok korlátozhatják az innovatív megoldások alkalmazását. Ilyen például a jogszabályokban a szolgáltatásnyújtás során előírt, a szolgáltatót terhelő papír-alapú tájékoztatási kötelezettség vagy az ügyfél személyes jelenlétének követelménye. A Konzultációban részt vevők szerint szükség van az online ügyfél-azonosítás olyan egységes szabályaira, ami mind a pénzmosás-elleni, mind az adatvédelmi szabályoknak megfelel.

A Bizottság már egy korábbi akciótervében (Consumer Financial Services Action Plan, 2017) bejelentette az elektronikus azonosítások határon átnyúló elfogadására és a távoli ügyfélmegismerésre (KYC – know-your-customer) vonatkozó eljárások kialakításának szándékát. A cél, hogy a bankok az eIDAS (910/2014/EU rendelet a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról) által szabályozott elektronikus azonosítás és hitelesítés segítségével digitálisan tudják teljesíteni a pénzmosás-elleni szabályok által előírt ügyfél-azonosítást.

A Bizottság, annak érdekében, hogy elősegítse az elektronikus azonosítás és hitelesítés használatát, szakértői csoportot állít fel [Commission Decision C(2017)8405 of 14 December 2017.]. Egy másik szakértői csoport feladata pedig az lesz, hogy felmérje, mely szabályok korlátozzák indokolatlanul a pénzügyi innovációk alkalmazását.

Felhőszolgáltatások akadálymentesítése

A felhőalapú szolgáltatások használatát korlátozza, hogy a tagállami felügyeletek eltérően értelmezik a kiszervezés szabályait, ahogy az is, hogy nem egyértelműek az ezzel kapcsolatos felügyeleti elvárások. A Bizottság már tavaly jogalkotási javaslatot terjesztett elő a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről.

A szabályozás célja, hogy az indokolatlan adat lokalizációs korlátozásokat megszüntesse. A Bizottság továbbá támogatja, hogy a pénzügyi intézmények felhő alapú kiszervezésekre általános szerződési feltételeket dolgozzanak ki.

Blokklánc alapú megoldások támogatása

2018. februárban a Bizottság útjára indította az Uniós Blokklánc Megfigyelőközpontot és Fórumot (EU Blockchain Observatory and Forum), hogy kövesse a különböző trendeket, fejlesztéseket, és többek között vizsgálja meg a blokklánc határon átnyúló alkalmazásának lehetőségeit.

Az Európai Parlament által létrehozott (European Financial Transparency Gateway (EFTG) kísérleti projekt célja, hogy az elosztott főkönyvi technológia alkalmazásával elősegítse a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkhoz való hozzáférést.

Jogalkotók és felügyeletek együttműködésének elősegítése

A Bizottság EU FinTech Lab néven olyan platformot kíván létrehozni, ahol a piac és a szabályozók, illetve felügyeletek egyeztetni tudnak az új technológiákkal kapcsolatban (azonosítási és hitelesítési technológiák; megosztott főkönyvi technológia, felhő alapú technológia, mesterséges intelligencia igénybevételének lehetőségei; API és nyílt banki standardok; RegTech). Ez a platform azt a célt szolgálná, hogy a szabályozók és a felügyeletek jobban megismerjék és megértsék az újításokat.

Lakossági befektetési termék értékesítésének elősegítése

A széleskörű tájékoztatási kötelezettség miatt a befektetők könnyebben tudják összehasonlítani az egyes lakossági befektetési termékeket. A transzparencia ugyan hatással van a termékek minőségére, de a befektető számára legmegfelelőbb termék kiválasztása még mindig nagyon költséges.

A Bizottság szerint az adat alapú technológiai újítások (például, ha a szolgáltató felhasználó-barát felületén elérhetővé tesz nyilvánosan hozzáférhető adatokat tömörítő adatbázisokat, vagy az automatizált tanácsadás) megoldást jelenthetnének erre.

Pénzügyi szektor biztonságának és integritásának védelme

A legnagyobb veszélyt a kibertámadások jelentik. A pénzügyi szektornak a legnagyobb a kitettsége az ilyen támadásokkal szemben. Ennek megfelelően a FinTech megoldásokkal szemben is a kiberbiztonság a legfontosabb elvárás. Az EU ebből a szempontból a beépített biztonság (security by design) megközelítést alkalmazza.

További részletek itt.

A cikk szerzői dr. Csaba Orsolya és dr. Szabó Dániel a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodától. A Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda további cikkei a FinTechZone-on:

Gyors, olcsó és hatékony megoldás, ha az ügyfél által online felületen megadott adatok és feltételek alapján egy számítógépes program villant fel vagy ajánl lehetséges befektetéseket. A szolgáltatást robottanácsadásnak (robo-advisory) nevezik. A robottanácsadó szolgáltatást nyújtónak azonban figyelembe kell vennie, hogy a magyarországi szabályozás némileg eltér az uniós jogszabályokban foglaltaktól, ezért a robottanácsadás könnyen bizonyulhat engedélyköteles szolgáltatásnak. A jogi szabályozás azonban lehetőséget nyújt olyan módosításra, amely megnyitná az utat az ügyfelek tőkepiaci befektetési döntéseit elősegítő robotok előtt.

A PSD2 irányelvet (EU 2015/2366 irányelv) átültető nemzeti szabályokat 2018. január 13-tól kell a tagállamokban alkalmazni. Bár az irányelvre való felkészülésre több mint két év állt a tagállamok és a szolgáltatók rendelkezésére, ez a határidő mégis komoly kihívás elé állított minden szereplőt. Ennek legfőbb oka, hogy az irányelv által meghatározott 12 szabályozástechnikai standard (RTS) és iránymutatás jelentős része nem, vagy csak az utolsó pillanatban készült el. Ezek késedelme a nemzeti jogszabályok elkészültének a késedelmét is okozta. Több tagállamról tudható, hogy az átültető jogszabály 2018. január 13-ig nem készül el.

“A fintechen túl” konferencián a „Crowdfunding, P2P lending, ICO szabályozás itthon és Európában. Kinek, hol fáj?” című előadás utáni beszélgetéseken több izgalmas kérdés is felvetődött. Néhány visszatérő kérdés arra utal, hogy érdemes kiegészíteni elmondottakat.

Ha azon gondolkodnál, hogy kriptovaluta kibocsátásán keresztül finanszírozd a projektedet, akkor az alábbiakra mindenképpen érdemes lesz odafigyelned. “A kriptovaluta kibocsátást és értékesítést végző website tőzsdéhez hasonló kereskedési platformnak minősül.”

Míg a 2018 májusától életbe lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szigorítja az adatkezelést, addig a 2018. januártól alkalmazandó módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) kiszélesíti az ügyféladatokhoz való hozzáférést. Vitathatatlan, a PSD2 megnehezíti a GDPR-nak való megfelelést, ugyanakkor a GDPR megfelelő korlátok közé helyezi a PSD2 által biztosított piaci lehetőségeket. Ha helytelenül jár el a bank, annak súlyos anyagi következményei lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletként 2017 elején Ajánlást tett közzé a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről. Az Ajánlás a jegybanktörvény által szabályozott olyan jogi norma, amely nem kötelező a pénzügyi szervezetekre nézve, az MNB azonban az ellenőrzései és monitoring tevékenysége során vizsgálni szokta az annak való megfelelést.

Belehúzott az Európai Bizottság, hogy nagyobb teret kaphassanak a FinTech megoldások Európában. Felállt a FinTech munkacsoport és keresik, miképpen lehetne a FinTech szolgáltatásokat jobban kihasználni.

Általában a fintech és azon belül is a crowdfunding szerepe és térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a közösségi finanszírozás nem csak a vállalkozások és a befektetők, hanem – mind a magyar, mind az európai – szabályozó és felügyeleti hatóságok érdeklődését is felkeltette.