Aki túl akar élni, annak kétsebességes üzleti logikában kell gondolkodni. Épp 20 éve jelent meg az Innovátorok Dilemmája című könyv, aminek az üzenetei mára nagyon időszerűek a bankok, biztosítók számára. A könyv szerzője azt vizsgálta, miért buknak el a világ legnagyobb vállalatai, hogyan tűnnek el a süllyesztőben – az iparágukkal együtt – egyik pillanatról a másikra.
A harvardi professzor, Clayton M. Christensen azt vizsgálta, milyen hatással van a technológia és a forradalmi (disruptive) innováció az iparágak értékláncának átalakulására, „szétesésére” (disintermediation). Megállapítása szerint a multinacionális vállalatok jellemzően már csak akkor kezdenek foglalkozni a legújabb technológiákkal, amikor annak hullámán már felnőttek a trónkövetelő újítók.
A technológiai kihívásokra való felkészülésre már 20 éve létezik megoldás. Bő 10 éve pedig már arra is rámutattak, milyen piaci stratégiával (és árazással) érdemes a kísérletezésbe belevágni. Az előbbire a nyílt innováció, az innovációs laborok, programok, az utóbbira a ún. long-tail stratégia kínál megoldást. A harmadik pillér pedig, ami napjainkban segíti a szigorúan szabályozott piacokon – pl. a bankok, a biztosítók piacán – a disruptive innováció megvalósulását, a szabályozói (regulatory) sandboxok.
Magyarország idén, 2017-ben jutott el oda, hogy láthatunk banki és biztosítói példákat a kétsebességes üzleti logika, a nyílt innováció és a long-tail stratégia megvalósulására. Emellett a szabályozó is elkezdte a regulatory sandbox felépítését, hogy támogassa a nyílt innováció mellett elkötelezett bankok és biztosítók, továbbá a fintech és insurtech startupok diszruptív fejlesztéseit. A hazai bankok közül az MKB Bank, a biztosítók közül az NN Biztosító kötelezte el magát elsőként a nyílt innováció mellett és hozták létre saját inkubációs laborjukat, programjukat. Az MKB a Fintechlab-et, az NN Biztosító a Sparklab-et.
A Sparklab szerepéről, a kétsebességes üzleti megközelítésről, a hazai regulatory sandbox szükségességéről beszélgettünk Sztanó Imrével, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatójával.
Mi a Sparklab szerepe?
Sztanó Imre: Minden nagyvállalatban feszültséget okoz olyan innováció megvalósítása, amelynek eredményei túlmutatnak az adott pénzügyi tervezési cikluson. Ennek feloldására, a hosszú távú lehetőségeket megalapozó technológiákkal való kísérletezésre jött létre a Sparklab, az NN Biztosító inkubációs programja.
Olyan platformot akartunk létrehozni, amelyik a nyílt innováción alapul, ahová az ötletek, a megoldások bármilyen forrásból érkezhetnek. Az előkészítés során felmerült kérdésként, hogy akcelerátort, innovációs labort hozzunk-e létre, legyen-e tőkebefektetés már a mentorálás időszakában is. Végül azt a döntést hoztuk, olyan inkubációs programot indítunk, ami mentorálás keretében a piaci lehetőségekre való felkészülést biztosítja az ötletgazdák számára tulajdonszerzés nélkül. Előbb ismerjük meg egymás üzleti elképzeléseit, validáljuk az ötlet piaci lehetőségeit az inkubációs szakaszban, majd döntsük el, hogy ki, mit szeretne. Véleményünk szerint ez egy vonzó ajánlat a startupok számára és rugalmassá teszi az együttműködést.
Azt is fontosnak tartottuk, hogy az inkubációs programnak legyen egy jól körülhatárolt profilja, ami kapcsolódik az NN Biztosító tevékenységéhez. Esetünkben ez az életminőség lett.
“Olyan ötletek, megoldások felkarolására törekszünk, amelyek hozzájárulnak valamilyen formában a társadalom életminőségének javításához, fejlesztéséhez.”
Hogyan vezettétek be a piacra a Sparklab-et?
Sztanó Imre: Egy ismeretlen brandet kellett bevezetnünk Magyarországon és elhinteni a hírét azokban a közösségekben, fórumokon, ahonnan jöhetnek a Sparklab profiljába vágó ötletek, megoldások. A Sparklab-es kollégák az indulás óta rengeteg hazai és régiós meetupon, konferencián, startup eseményen vettek részt, hogy közvetlen kapcsolatba kerülhessenek az ötletgazdákkal. Épp a minap tértek vissza a 7000 kilométeres „startup-vadász” régiós körútból, amelynek keretében előkészítették a Sparklab második inkubációs programját is.
Hogyan kapcsolódik a Sparklab az NN Biztosító mindennapjaihoz?
Sztanó Imre: A Sparklab saját irodával, infrastruktúrával és költségvetéssel rendelkezik. Önálló a vezetése és munkatársi állománya, hogy megszabadítsuk a multi kötöttségektől. A Sparklab vezetője közvetlenül nekem jelent.
Emellett biztosítjuk a Sparklab számára a szükséges szakértői tudást az aktuárius területtől a jogi területen át az értékesítésig. Továbbá hozzáférést adunk az NN Biztosító ügyfélbázisához, piaci eléréséhez. Ezek mind olyan erőforrások és háttérbázis, amiket önálló inkubátorok nem tudnak biztosítani.
A Sparklab és a biztosító között a szinergiák kihasználását, az egymástól való tanulást a konkrét folyó projektek, ügyek biztosítják. A közös workshopokon, megbeszéléseken és ötleteléseken túl ezek járulnak hozzá a legnagyobb mértékben a belső szervezeti kultúra fejlődéséhez.
Teljes vállalati szinten elköteleztük magunkat az agilis átalakulás mellett, hiszen úgy látjuk, ez a munkamódszer sokkal jobban illik azokhoz a jövőbe mutató célokhoz, amiket kitűztünk. Az pedig, hogy a kollégáink testközelből tapasztalhatják egy olyan dinamikus, megoldás orientált és innovatív csapat működését, mint a Sparklab, felbecsülhetetlen érték.
A két társaság között nagyon aktív a kommunikáció és a Sparklab vezetője is résztvevője a középvezetői fórumoknak. Ez a sok-sok iteráció és rengeteg szálon történő kapcsolódás biztosítja az innováció gyors, bürokrácia-mentes megvalósítását és új perspektívát ad a nagyvállalatnak a működésben és a döntéshozásban.
A minap a MABISZ éves konferenciáján az MNB alelnöke beszélt a szabályozói sandbox elindításáról. Ez mit jelenthet a biztosítóknak, az iparágnak?
Sztanó Imre: A legújabb technológiákon alapú szolgáltatások sok esetben túlmutatnak a jelenlegi szabályozói környezeten.
“A szabályozónak üdvözlendő az a felismerése, hogy már korai fázisban érdemes ezeket a megoldásokat megismerni és a projektgazdákkal közösen kidolgozni, hogy hol és hogyan érdemes a szabályozói környezetet alakítani a rendszerszintű stabilitás megőrzése, ugyanakkor az innováció növelése érdekében.”
Mi most a következő kihívás?
Sztanó Imre: Idén ősszel zárult az első inkubációs program a Sparklab-ben, ami újabb kihívás elé állított minket. Most tanuljuk és készítjük fel a folyamatainkat arra, hogy a programot követő második, piaci hasznosítási fázisban hogyan menedzseljük az együttműködést a Sparklab, az NN Biztosító és a projektgazda között.
“Valójában az inkubációs program elindítása ugrás volt az ismeretlenbe, ami folyamatosan kihívások elé állít minket.”
Ugyanakkor ez jó is számunkra, mert a Sparklab-es tapasztalatok, illetve a startupok, az ötletgazdák gondolkodásának, agilitásának, vagy a legújabb technológiák megismerése folyamatosan frissen tart minket és segít fejleszteni a szervezeti képességeinket is.