Számos pénzügyi szolgáltató és nemzetközi bank próbálkozik az Uberhez, Airbnbhez, vagy a BigTech-hez hasonló digitális ökoszisztéma felépítésével. A BCG Henderson Institute egy korábbi kutatása szerint ugyanakkor hosszú távon a digitális ökoszisztémák mindössze 15%-a sikeres. Mitől sikeresek a mai digitális ökoszisztémák? Megnéztük, hogyan építkezik az Apple.

Ezzel szemben a szolgáltatásokból (pl. Apple TV, Apple Pay, iCloud, iTunes) származó árbevétel folyamatosan növekszik és 2020-ra elérte a 20%-ot.

Az Apple digitális ökoszisztémája

Forrás: FinTechZone.hu szerkesztése

App Store: “ahol az újítók és az álmodozók életre kelthetik ötleteiket”

Bár az iPhone-t leginkább a dizájnja és a funkcionalitása miatt szokták dicsérni, az iPhone sikerének hajtóereje nem maga a telefon, hanem a rajta futó operációs rendszer és az azt körülvevő digitális ökoszisztéma.

Az App Store 2008-as megjelenése óta folyamatosan épül az a fejlesztői közösség, amely mára az Apple digitális ökoszisztémájának motorjává vált. Az Apple kiterjedt fejlesztői eszköztárral támogatja a közösségét – beleértve a fejlesztői alkalmazásokat, programozási nyelveket, biztonságos fizetési felületet és a több mint 250 000 API-t.

A tavalyi évben a pandémia hatására a digitális alkalmazások minden eddiginél fontosabbá váltak.

A fejlesztők új módszereket találtak a kapcsolattartásra, otthoni tanulásra, munkavégzésre, a fitt és jó közérzet fenntartására, valamint a szórakoztatásra.

Az App Store ökoszisztéma 2019-ben már több, mint 500 milliárd dolláros forgalmat bonyolított, amelynek

• jelentős része (80%-a) fizikai termékek és szolgáltatások,
• 12%-a az ökoszisztémán belül használt digitális termékek és előfizetéses szolgáltatások értékesítéséből,
• a fennmaradó 8% pedig az applikáción belüli hirdetésekből származott.

Ennek kíván az Apple újabb lendületet adni a 2021. január 1-jén indított App Store Kisvállalati Programmal. A program célja, hogy felgyorsítsa az innovációt, ösztönözze a kisvállalkozásokat új generációs alkalmazások fejlesztésére azáltal, hogy a fizetett alkalmazások és az alkalmazáson belüli vásárlások esetén 50%-kal csökkenti a saját jutalékát (30%-ról 15%-ra).

Az Apple App Store Kisvállalati Program főbb elemei

• A csökkentett jutalékra az App Store-ba regisztráló új fejlesztők, valamint azon meglévő fejlesztők jogosultak, akiknek az alkalmazásuk után elért bevétele 2020-ban nem haladta meg az 1 millió amerikai dollárt.
• Ha a fejlesztő túllépi az 1 millió dolláros küszöböt, akkor a standard jutalék (30%) lép életbe a további értékesítésekre vonatkozóan.
• Amennyiben a fejlesztő bevétele a következő naptári évben ismét az 1 millió dolláros küszöb alá esik, az azt követő évben újra jogosulttá válik a 15%-os jutalékra.

További részletek a programról itt érhetők el.

Apple One: az előfizetéses szolgáltatások növekvő szerepe

Az első építőkocka a digitális ökoszisztémában a 2001-ben bevezetett iTunes volt. Ezt követően sorra érkeztek azok a média szolgáltatások és szórakoztatást célzó Apple alkalmazások, amelyek arra ösztönözték az Apple felhasználókat, hogy

minél több szolgáltatást vegyenek igénybe az ökoszisztémán belül.

Forrás: FinTechZone.hu szerkesztése

2020 őszén megérkezett az Amazon Prime-hoz hasonló előfizetéses szolgáltatáscsomag, az Apple One, amellyel az Apple célja, hogy tovább növelje az előfizetéses felhasználók számát az ökoszisztémán belül.

Az Apple One csomagokban (Egyéni, Családi, Premier) összességében kedvezőbb havi díj mellett érhetők el a szolgáltatások, mintha külön-külön fizetnének elő azokra. Egyetlen előfizetésben – csomagtól függően – kínálja az alábbi szolgáltatásokat: Apple Music, Apple TV+, Apple Arcade, iCloud, Apple News+, Apple Fitness+.

Apple Pay: a “lock-in” stratégia

A folyamatosan bővülő szolgáltatások közé tartoznak az Apple saját brandes pénzügyi szolgáltatásai is. A pénzügyi szolgáltatások közül elsőként az Apple Pay fizetési szolgáltatás indult útjára 2014 októberében. A mára 62 országban elérhető szolgáltatást tavaly ősszel már több mint 500 millióan aktiválták. Tim Cook idei év eleji nyilatkozata szerint

az aktív iPhone telefonok száma meghaladta az 1 milliárdot, így kb. 50%-os Apple Pay penetrációról beszélhetünk világszinten.

A cég minden egyes Apple Pay tranzakció után a fizetett összeg 0,15%-át kapja jutalékként a kártyakibocsátó bankoktól. A Quartz elemzése szerint

2020 év elején a kártyás tranzakciók 5%-a Apple Pay-en keresztül zajlott globálisan, ami becslésük alapján 2025-re elérheti a 10%-ot is.

Az érintés nélküli fizetések volumene 1,7 billió dollár volt 2020-ban, ami 2021-ben 2,5 billió dollárra is nőhet a Juniper Research szerint.

A fenti két trendet figyelembe véve úgy tűnik, az Apple jó alternatív bevételi forrást talált a hardverértékesítés mellé.

Teheti mindezt jelenleg a “lock-in” stratégiájának köszönhetően (is), amellyel lezárta az Apple készülékek NFC chipjéhez való nyílt hozzáférést. Az ausztrál bankok nemrég újabb csatát indítottak, hogy hozzáférhessenek az Apple mobil pénztárcáján található NFC chiphez, a mobilfizetési reformról szóló parlamenti beadványon keresztül.

A bankok azt állítják, az Apple azzal, hogy korlátozza az NFC chiphez való közvetlen hozzáférést, potenciálisan gátolja az innovációt és növeli a mobilfizetések tranzakciós költségét.

Az Apple “lock-in” stratégiája ellen Németország, Hollandia és az Egyesült Királyság hatóságai is felléptek és trösztellenes vizsgálatokat indítottak. Kérdés, hogy az Apple meddig tudja zárva tartani a “kaput”.

Az Apple ökoszisztéma további katalizátorai: Apple Card és Apple Pay Later

Az Apple 2019 nyarán debütált a saját brandes hitelkártyával, az Apple Carddal, amelyhez a kártyakibocsátói hátteret és a hitelt banki partnere, a Goldman Sachs biztosítja.

Az Apple Card várhatóan tovább pörgeti majd az Apple Pay-jel végrehajtott tranzakciókat. Egyrészt az Apple Card cash back programja minden egyes Apple Pay tranzakció után 1% helyett 2%-os visszatérítést ad a kártyabirtokosnak, maximum cash back érték rögzítése nélkül.

Másrészt a partnerek (pl. Uber, Uber Eats, T-Mobile) csatlakozását az ökoszisztémához azzal is ösztönzi, hogy a rajtuk keresztül végrehajtott tranzakciók esetében kiemelt, 3%-os pénzvisszatérítést biztosít.

Idén tavasszal a hitelkártya terméket továbbgondolva az Apple bemutatta az Apple Card Family Programot, amellyel a teljes családot, az egy háztartásban élőket is “behúzza” a platformra. A programban résztvevő családtagok, élettársak társtulajdonosként egyetlen alkalmazásban közösen kezelhetik pénzügyeiket és építhetik hiteltörténetüket, hitelképességüket. A 13-18 év közötti gyermekek pedig ún. “Résztvevői” szerepkörben, a szülő(k) által definiált limit erejéig hozzáférést kaphatnak és szülők hitelkártyájához.

A nyáron kiszivárgott információk szerint az Apple újabb nagy dobásra készül az Apple Pay Later bevezetésével. A Buy Now, Pay Later (BNPL) fizetési funkció egyrészt további lökést adhat az Apple Pay terjedésének, másrészt idővel segítheti a potenciális hitelkártya birtokosok azonosítását és “akvirálását”.

Fizetési szolgáltatások fizikai kereskedőknek

Az Apple várhatóan egy újabb fizetési szolgáltatással is piacra lép majd, amellyel a fizikai kiskereskedők bevonását tervezheti az Apple ökoszisztámába.Tavaly nyáron felvásárolta a Mobeewave startupot, amelynek softPOS megoldása lehetővé teszi, hogy az okostelefonokból bankkártya elfogadó terminál váljon.

Összességében az Apple egy olyan digitális ökoszisztéma felépítésén dolgozik, amely

1. magához láncolja a fejlesztői közösséget, a kereskedőket és a végfelhasználókat;
2. másrészt olyan szolgáltatásokat kínál (pl. tárhely szolgáltatás, szórakoztatás, média tartalom és fizetési szolgáltatások), amelyek miatt egy idő után nehéz “kiszállni” az Apple ökoszisztémából és átállni másik platformra.

A BigTech digitális ökoszisztémák mellett részletesen is foglalkozunk majd a bankok digitális ökoszisztémáival 2021. október 7-8. között a FinTechShow-n.