Sok mindent: eddig még nem létező szolgáltatásokat, szigorításokat és engedményeket, azonnal utalást. És talán még jegybankos digitális pénzt is. De utóbbira még ne vegyünk mérget. „A fintechen túl” konferenciáról jelentjük.

Ami biztos: változás lesz

Igazi fintech változásokig nem kell 2020-ig számolni a bárányokat, a következő évek is tartogatnak újdonságokat. Már minden fintech fan álmából felébresztve is tudja, hogy a foci vb-vel szemben ebből a PSD2-es buliból nem marad ki jövőre Magyarország. Az új irányelv az új piaci szereplők beengedésén túl nagy hangsúlyt helyez a biztonságos kommunikációra, a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesítésére is. Továbbá új, azonnali fizetéshez kapcsolódó szabályok lesznek és újfajta adatszolgáltatásra kell számítani. Valamint a jogszabályi mellett infrastrukturális változások is lesznek.

Itthon 2019 januárjáig nem lesz kötelező kinyitni a banki API-kat (persze lesznek itthon is olyan bankok, amelyek már 2018-ban elérhetővé teszik azokat), addig maradnak jöhetnek az alternatív megoldások a banki adatok hasznosítására (pl. web scraping). „De jót tesz majd a bankoknak az API hozzáférések megnyitása” – biztat Bartha Lajos, az MNB igazgatója. Szerinte a felelősség növekedése mellett erősödni fog a fogyasztói bizalom is, amiben a kis fintech cégek erősen hendikepesek az öreg bankokkal szemben. Az új pénzpiaci szereplőknek bejelentési és riportolási kötelezettségük lesz, az ügyfelek válogatott kényelmetlenségekkel szembesülhetnek a szigorúbb ügyfélazonosítás miatt, de mindez csak a bizalom és a biztonság erősítését szolgálja majd.

Még egy biztos pont: a bizalom

A nagy bumm, amit már nagyon várnak a bankok és mindenki – aki nagyon szeretne már bárhonnan, bárkinek és bármikor utalni – az az azonnali tranzakció lesz. Az utalásunk 5 másodpercen belül manifesztálódik, akár telefonszámhoz rendeljük az utalást szombat este 8-kor, akár bankszámlához egy hétköznapi unalmas délelőtt. Ez egyébként 2019. július elsején működhet először.

De a jövőbeni pénzforgalmi piacok is új irányokat vehetnek. A TPP-k (Third Party Provider, azaz a harmadik feles szolgáltatások) elvehetik a bankok ügyfélkapcsolatait, de a bankok is beléphetnek a TPP-k közé, együttműködhet a TPP és bank, valamint a fintech cégek technológiai szolgáltatóként is megjelenhetnek. Bartha Lajos itt megnyugtatott mindenkit:

„amikor a vagyonunkat bíznánk rá valakire, abban a bankok egyelőre nyerésre állnak a fintech cégekkel szemben a bizalom miatt”.

Mit hozhat még a fintech jövő Magyarországra?

Az MNB igazgatója szerint négyféle piaci szereplő lehet majd. Maradnak a hagyományos piaci képviselők, azaz a bankok, jönnek újak, új stratégiával (pl. fintech), betörhet egy bitcoinszerű technológia (nagy kérdés, meg tudja-e változtatni a mostani rendszereket, illetve be tudna-e lépni a helyükre), valamint a jegybankok is kibocsáthatnának digitális pénzeket (ezek azonban egyelőre még csak nagyon tervek).

Bartha Lajos, az MNB igazgatója – Forrás: „A fintechen túl”

Ki fog nyerni?

Nem tudni. Bartha Lajos úgy véli, aki nyerni szeretne, annak egy előremenő, proaktív hozzáállással kell nekifutnia a következő éveknek. És aki így tesz, az nagy valószínűséggel nyerni fog.

„A fintechen túl” konferencia előadásai itt érhetők el. Aki lemaradt a konferenciáról, vagy ott volt, de szeretné megismerni a legfrissebb hazai és nemzetközi fejleményeket, azoknak ajánljuk a Fintech Akadémia 2.0 előadásait.