Sok mindent: eddig még nem létező szolgáltatásokat, szigorításokat és engedményeket, azonnal utalást. És talán még jegybankos digitális pénzt is. De utóbbira még ne vegyünk mérget. „A fintechen túl” konferenciáról jelentjük.
Ami biztos: változás lesz
Igazi fintech változásokig nem kell 2020-ig számolni a bárányokat, a következő évek is tartogatnak újdonságokat. Már minden fintech fan álmából felébresztve is tudja, hogy a foci vb-vel szemben ebből a PSD2-es buliból nem marad ki jövőre Magyarország. Az új irányelv az új piaci szereplők beengedésén túl nagy hangsúlyt helyez a biztonságos kommunikációra, a fogyasztóvédelmi szabályok érvényesítésére is. Továbbá új, azonnali fizetéshez kapcsolódó szabályok lesznek és újfajta adatszolgáltatásra kell számítani. Valamint a jogszabályi mellett infrastrukturális változások is lesznek.
Itthon 2019 januárjáig nem lesz kötelező kinyitni a banki API-kat (persze lesznek itthon is olyan bankok, amelyek már 2018-ban elérhetővé teszik azokat), addig maradnak jöhetnek az alternatív megoldások a banki adatok hasznosítására (pl. web scraping). „De jót tesz majd a bankoknak az API hozzáférések megnyitása” – biztat Bartha Lajos, az MNB igazgatója. Szerinte a felelősség növekedése mellett erősödni fog a fogyasztói bizalom is, amiben a kis fintech cégek erősen hendikepesek az öreg bankokkal szemben. Az új pénzpiaci szereplőknek bejelentési és riportolási kötelezettségük lesz, az ügyfelek válogatott kényelmetlenségekkel szembesülhetnek a szigorúbb ügyfélazonosítás miatt, de mindez csak a bizalom és a biztonság erősítését szolgálja majd.
Még egy biztos pont: a bizalom
A nagy bumm, amit már nagyon várnak a bankok és mindenki – aki nagyon szeretne már bárhonnan, bárkinek és bármikor utalni – az az azonnali tranzakció lesz. Az utalásunk 5 másodpercen belül manifesztálódik, akár telefonszámhoz rendeljük az utalást szombat este 8-kor, akár bankszámlához egy hétköznapi unalmas délelőtt. Ez egyébként 2019. július elsején működhet először.
De a jövőbeni pénzforgalmi piacok is új irányokat vehetnek. A TPP-k (Third Party Provider, azaz a harmadik feles szolgáltatások) elvehetik a bankok ügyfélkapcsolatait, de a bankok is beléphetnek a TPP-k közé, együttműködhet a TPP és bank, valamint a fintech cégek technológiai szolgáltatóként is megjelenhetnek. Bartha Lajos itt megnyugtatott mindenkit:
„amikor a vagyonunkat bíznánk rá valakire, abban a bankok egyelőre nyerésre állnak a fintech cégekkel szemben a bizalom miatt”.
Mit hozhat még a fintech jövő Magyarországra?
Az MNB igazgatója szerint négyféle piaci szereplő lehet majd. Maradnak a hagyományos piaci képviselők, azaz a bankok, jönnek újak, új stratégiával (pl. fintech), betörhet egy bitcoinszerű technológia (nagy kérdés, meg tudja-e változtatni a mostani rendszereket, illetve be tudna-e lépni a helyükre), valamint a jegybankok is kibocsáthatnának digitális pénzeket (ezek azonban egyelőre még csak nagyon tervek).
Ki fog nyerni?
Nem tudni. Bartha Lajos úgy véli, aki nyerni szeretne, annak egy előremenő, proaktív hozzáállással kell nekifutnia a következő éveknek. És aki így tesz, az nagy valószínűséggel nyerni fog.
„A fintechen túl” konferencia előadásai itt érhetők el. Aki lemaradt a konferenciáról, vagy ott volt, de szeretné megismerni a legfrissebb hazai és nemzetközi fejleményeket, azoknak ajánljuk a Fintech Akadémia 2.0 előadásait.