Mi jut eszedbe a nyílt bankolásról, a pénzügyi tudatosságról, az azonnali fizetésről? Hogyan vetnéd be a mesterséges intelligenciát a pénzünk védelme érdekében? Mit érdemes tudni a fintech hackathon kihívásairól? Aktuális infok, hasznos tudnivalók a fintech hackathonra készülőknek a “Nyílt bankolás és pénzügyi tudatosság” témában.

KIHÍVÁSOK

2018. november 30. – december 2. között kerül megrendezésre a Fintechlab Hackathon, ahol a csapatoknak 30 óra alatt kell lefejleszteniük demonstrálható megoldást a meghirdetett négy kihívás valamelyikére. Az idei évi kihívások:

#1

Nyílt bankolás és pénzügyi tudatosság

#2

AI és biztonságos pénzügyek

#3

Azonnali
fizetési megoldások

#4

Környezet-tudatosság és nyílt bankolás

Ha a Fintechlab Hackathon felhívást keresed, vagy a csapatotok készen áll a jelentkezésre, akkor kattints az alábbira:

#1

nyílt bankolás és pénzügyi tudatosság

Az open banking a banki adatok megnyitására, elérésére és felhasználására vonatkozó technológiai, üzleti és szabályozói megközelítés, melynek célja, hogy a felhasználók pénzügyeiket tudatosan, a banki adataik felett teljes kontrollt gyakorolva intézhessék. Az open banking a fintech innováció egyik meghatározó katalizátora.

Az open banking nyílt API hozzáféréseken keresztül biztosítja az innovatív technológiákkal, újszerű modellekben működő szolgáltatók (pl. fintech startupok) számára a banki adatok elérését, melyeket felhasználva új, a felhasználók számára hozzáadott értékű szolgáltatásokat kínálhatnak (pl. személyes pénzügymenedzsment, költségkövető alkalmazások).

Az open banking megközelítés a gyakorlatban a – PSD2 alapján megnyitott – banki adatok mellett a közhiteles adatbázisok, a közösségi média használati adatok és egyéb digitális lábnyomok hasznosítását is jelenti.

Az Európai Unióban 2018. január 13-tól kötelezően alkalmazandó módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) előírja, hogy a bankoknak hozzáférést kell biztosítaniuk a felhasználóik fizetési számla adataihoz az irányelv szabályai szerint engedélyezett vagy regisztrált szolgáltatók számára.

A szabályozó két szolgáltatás kategóriát alakított ki: a számlainformációkat összesítő (AIS – Account Information Service) és a fizetéskezdeményezési (PIS – Payment Initiation Service) szolgáltatást.

A számlainformációkat összesítő szolgáltatás alapja, hogy a felhasználók egyetlen felületről láthatják bankszámláik adatait, tranzakcióit, illetve ezeket az adatokat egyszerűen megoszthatják más szolgáltatókkal pl. a hitelfelvételhez kapcsolódó ügyintézés során.

A fizetéskezdeményezési szolgáltatókon keresztül a felhasználók a bankjuk közvetlen elérése nélkül tudnak fizetéseket indítani, számláikat kifizetni. A webshopokban például a bankkártyás vásárlás mellett megjelenhet majd a közvetlenül a bankszámla terhére történő fizetési lehetőség is.

Az Európai Unió az adatokhoz a hozzáféréseket nyílt, széles körben ismert és használt szabványokon alapuló API-kon keresztül teszi kötelezővé 2019. szeptember 14-től. Az API-kat dokumentálni kell és a leírásokat térítésmentesen elérhetővé kell tenni az engedélyezett szolgáltatók számára. A Fintechlab Hackathonra való sikeres felkészülés érdekében javasoljuk az API szabványok* és az alábbi oldalak áttekintését:

The Berlin Group

OpenBanking.org

MKB Bank Sandbox

*Két alapvető irány van, az Egyesült Királyságban publikált Open Banking Standards és a Berlin Group által képviselt, NextGenPSD2 szabványkeret. A két irány között különbségek ugyan találhatók, de a két szabványkeretrendszer egymással átjárható működést tesz lehetővé.

MILYEN PROBLÉMÁRA KERESÜNK MEGOLDÁSOKAT?

A magyar lakosság mindössze 25%-a készít rendszeresen költségvetést, alig 27%-a rendelkezik megtakarításokkal az OECD legutóbbi felmérése szerint. A magyar lakosság pénzügyi ismeretei és a pénzügyekhez való hozzáállása alapján a nemzetközi rangsor legalsó harmadába sorolják Magyarországot.

A pénzügyi ismeretek hiánya miatt a lakosság jelentős része nem tud gazdálkodni pénzével, nem tudja megtervezni a kiadásait, előtakarékosságra nem is gondol. Nem tudja felmérni hitelképességét, így gyakrabban hoz rossz pénzügyi döntést.

A hackathon célja olyan megoldások felkarolása, amelyek a mindennapi pénzügyi döntésekben egyszerű, intuitív eszközt adnak a felhasználók kezébe.

Van ötleted, csapatod?

  • Mire használnád a banki számlaadatokat?
  • Hogyan segítenéd a felhasználókat pénzügyi döntéseikben?
  • Hogyan lehetne növelni a felhasználók pénzügyi tudatosságát?
  • Milyen szolgáltatást alapoznál a fizetéskezdeményezési API-ra?
  • A hitelezést tennéd egyszerűbbé, vagy a vállalati pénzügyeket?

A helyszínen a 2-4 fős csapatok az MKB Bank API sandboxán keresztül érhetik el a tesztelésre kialakított számlainformációkat összesítő, valamint a fizetéskezdeményezési API hozzáféréseket és tesztadatokat. A csapatokat a 30 órás fejlesztői verseny alatt a Fintechblocks fejlesztői, illetve a hackathon szakmai és üzleti mentorai segítik majd.

Ha a Fintechlab Hackathon felhívást keresed, vagy a csapatotok készen áll a jelentkezésre, akkor kattints az alábbira:

Fintech példák és háttéranyagok

Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár ígéretes fintech kezdeményezést, illetve a felkészülést segítő összefoglaló írást a témában. Ha kérdésed van, akkor keress minket bátran a [email protected] e-mail címen.

bud.

Yolt

MoneyHub

Castlight

ClearScore

Credit Kudos

TOVÁBBI KIHÍVÁSOK

#2

AI és
biztonságos
pénzügyek

#3

Azonnali fizetés és kiegészítő szolgáltatások

#4

Környezet-tudatosság és nyílt bankolás

Fintechlab Hackathon

MKB Bank, MKB Fintechlab