A koronavírus-járvány megjelenésekor pánikszerű készpénzfelhalmozást hajtott végre a magyar lakosság és 8 munkanap alatt közel 250 milliárd forint készpénzáramlást mértek – mondta el az MNB az MTI megkeresésére. Az első hullám okozta pánik gyorsan lecsengett és éves szinten összességében alacsonyabb volt a készpénzfelvételek száma és értéke, mint 2019-ben. Függetlenül attól, hogy jelentős mértékben változott a lakosság fizetési szokása és előtérbe kerültek az elektronikus fizetési megoldások, Magyarországon továbbra is a készpénz maradt a legnépszerűbb fizetőeszköz 2020-ban és a vásárlások 77 százaléka készpénzben történt.
Nemzetközi tapasztalatok, valamint releváns kutatások is megerősítik: a gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén a lakosság jellemzően a szokásosnál nagyobb mennyiségű készpénzfelhalmozásába kezd, a készpénzre egyfajta vészhelyzeti tartalékként tekint.
Ez a jelenség az eurózóna államaiban, az USA-ban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, valamint régiónk saját fizetőeszközzel rendelkező állmaiban (Csehország, Lengyelország) egyaránt tapasztalható 2020 óta – osztotta meg az MTI-vel az MNB.
Pánikszerű készpénzfelhalmozás két hét alatt
Tavaly március 12-től, a járvány első hulláma alatt 8 munkanapon keresztül a jegybankból kiugró mértékű készpénzkiáramlást mértek.
Ez elérte a 250 milliárd forintot, és a korábbi trendek alapján 5-7 hónap normál növekményének felelt meg.
A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív időszakot jelentős korrekció követte, melynek során április és május folyamán szignifikánsan visszaesett a kereslet.
A nyári hónapokban a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették korábban jellemző értékeiket, végül az év utolsó harmadában a Covid-19 járvány újabb hulláma további visszaesést okozott a készpénz iránti keresletben, különösen decemberben.
A jegybank megállapítása szerint a készpénz iránti intenzív keresletet elsősorban nem a tranzakciós célú felhasználás generálta a járványhelyzet alatt, sokkal inkább a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatt kialakult tartalékolási reakciója tükröződik benne.
2020-ban a forgalomban levő készpénzállomány 9,7 százalékkal nőtt, értéke 2020 végére már a 7200 milliárd forintot is meghaladta. A 2021-es év elején a készpénziránti kereslet továbbra is élénk maradt, így az MNB várakozása szerint a készpénzállomány bővülése 2021-ben is tovább folytatódik, bár a növekedés üteme mérséklődik.
A készpénz maradt a legnépszerűbb fizetőeszköz
Az MNB kiemelte: az elektronikus fizetések népszerűségének kiemelkedő növekedése ellenére Magyarországon továbbra is a készpénz maradt a legnépszerűbb fizetőeszköz, a teljes 2020-as év folyamán a vásárlások volumenének 77 százaléka készpénzben, míg 23 százaléka elektronikusan zajlott, értékben pedig a tranzakciók 59 százalékát tették ki a készpénzes fizetések.
Ugyanakkor a készpénzes fizetések darabszáma jelentősen csökkent 2020 folyamán, tavaly 18 százalékkal kevesebb tranzakciót rögzítettek az online pénztárgépeken, mint 2019-ben. Ezzel szemben a kártyás fizetések darabszáma csak 3 százalékkal esett vissza, értéke pedig 11 százalékkal nőtt 2019-hez képest.
Kapcsolódó cikk:
Csökkent a készpénzfelvétel az idei harmadik hullámban
Csökkent a lakossági készpénzfelvétel a magyarországi pénzintézeteknél a járvány újabb, idei hullámában, sokkal inkább a digitális felületek használata emelkedett – derült ki a bankok adataiból, amit az MTI érdeklődésére közöltek.
Az OTP Bank adatai alapján nem látható rendkívüli emelkedés a készpénzfelvételek összértékében 2021 március első két hetében február utolsó két hetéhez képest; a készpénzfelvételi igény hagyományosan magasabb minden hónap első felében, mint azt követően. Éves összevetésben idén a 9. és a 10. héten is alacsonyabb volt a készpénzfelvételek összértéke, mint 2020. azonos időszakában – közölték.
Az Erste Bank a veszélyhelyzet tavaly tavaszi kihirdetésekor jelentkező hirtelen megnövekedett készpénzigényt leszámítva azt tapasztalta, hogy visszaszorult az ATM készpénzfelvételi tranzakciók száma és összértéke egyaránt. A járványidőszak egyik hozadéka, hogy egyre többen választják a készpénz helyett az elektronikus fizetési megoldásokat, melyet a bank minden eszközzel támogat.
A Takarékbank ATM-jeinél sem tapasztaltak szignifikáns növekedést a készpénzfelvételben. Korlátozást nem vezettek be a készpénzfelvételnél. A járványhelyzetben a bank folyamatosan vizsgálja ATM-jei forgalmát, és szükség esetén soron kívül intézkedik az automaták töltéséről. Erre tavaly tavasszal, az első hullám idején volt szükség – írták.
A CIB Bank tapasztalatai szerint sem a pénztári ki- és befizetés, sem az ATM-es készpénzfelvétel mértéke nem változott számottevően. Komoly, mintegy 50 százalékos növekedést mértek azonban az elmúlt időszakban az azonnali jóváírású ATM-es befizetések esetében.
A Budapest Bank szintén arról számolt be, hogy idén január 1-je és március 23-a közt a készpénzfelvétel mértéke nem nőtt 2020 azonos időszakához képest. A bank a koronavírus-járvány megjelenése óta nem korlátozta sem az egy tranzakcióval felvehető maximális összeget, sem az egy nap alatt felvehető maximális összeget.
A K&H Banknál sem érzékeltek változást a készpénzhasználatban. A bank adatai alapján a készpénzes ki- és befizetési tranzakciókat az ügyfelek egyre inkább az ATM-eken keresztül bonyolítják, melyeken havonta ötvenmilliárd forintnyi összeget fizetnek be – közölték.
Címlapfotó: pxhere.com. Link. CC0 Public Domain
