Az Európai Parlament engedélyhez, regisztrációhoz kötné a virtuális pénzváltó platformok, a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók, a virtuális fizetőeszközök kibocsátóinak tevékenységét. A legnagyobb veszélynek az anonimitást tartják.

Regisztrációhoz, engedélyhez kötnék

Az Európai Parlament által előterjesztett módosítás pontosítaná a bizottsági javaslatban megfogalmazott, virtuális fizetőeszközökre vonatkozó definíciót is. Jelentős változás, hogy a parlamenti módosító-javaslat szerint virtuális fizetőeszköz nem lehetne anonim.

Növekednek a kockázatok

Fontos tisztázni, hogy ebben az esetben kockázat alatt nem annak matematikai valószínűségét értjük, hogy a virtuális fizetőeszközöket bűncselekmények elkövetéséhez használják, hanem azt, hogy az egyes virtuális fizetőeszköz-tranzakciókhoz tartozó kimenetek többfélék lehetnek, azaz legális üzleti tranzakciók elszámolása, de akár illegális értékmozgatás is és a jelenlegi technológiai korlátok miatt potenciálisan lehetetlenné válik egy-egy pénzügyi tranzakció mögött álló tényleges tevékenység azonosítása.

Ebből következően tehát nem önmagában a virtuális fizetőeszközök léte, vagy azok használata számít pénzmosási- és terrorizmusfinanszírozási szempontból kockázatosnak, hanem inkább azok az informatikai-kriptográfiai alkalmazások, amelyek az interneten történő személyazonosság-rejtést igen nagy hatékonysággal teszik lehetővé.

Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a fentebb rögzítettek miatt a virtuális fizetőeszközök használata önmagában nem tekinthető pénzmosásra, terrorizmusfinanszírozásra utaló ténynek, körülménynek.

Az EUROPOL által kiadott internetes szervezett bűnözésre vonatkozó fenyegetettségi elemzése azonban rámutat, hogy a virtuális fizetőeszközök bűnös szándékú felhasználása átlépett egy határt, így a rendvédelmi szervek fokozott figyelme indokolt.

Az EUROPOL-tól és külföldi társszervektől származó információk alapján feltételezhető, hogy virtuális fizetőeszközök alkalmazása elsősorban kábítószer- és fegyverkereskedelem, egyes cyber-bűncselekmények (például „ransomware” támadásokra), csalások és a terrorizmusfinanszírozás kapcsán merülhet fel.

Virtuális fizetőeszközök bevonásával olyan hagyományos és jól ismert pénzmosási módszerek is új színezetet kaphatnak, mint az ún. „money mule” jelenség. Ebben az esetben az elkövetők magukat virtuális pénzváltó platformok képviselőjének kiadva munkaszerződést ajánlanak, amelynek keretében a megkeresett fél „munkája” annyi lenne, hogy saját fizetési számláján a pénzváltótól származó jelentősebb összegeket kell fogadnia, majd azt készpénzben felvenni, vagy a „munkáltató” által megadott fizetési számlákra továbbutalni – természetesen jutalékért cserébe. Indokolt tehát a fokozott óvatosság, hiszen aki egy ilyen, a felületes szemlélő számára akár igen vonzónak tűnő ajánlatot elfogad, maga is érintetté válik a pénzmosás bűncselekmény elkövetésében – annak büntetőjogi következményeivel együtt.

Piramisjáték új köntösben

A Pénzmosás Elleni Információs Iroda 2016. év során összesen 10 olyan bejelentést kapott, amelyben virtuális fizetőeszköz valamilyen módon érintett volt.