Az Európai Bankhatóság (EBA), az Európai Értékpapír- és Piacfelügyeleti Hatóság (ESMA), valamint az Európai Biztosítási és Nyugdíjfelügyelet (EIOPA) felhívása szerint a jelenleg hozzáférhető virtuális fizetőeszközök, kriptovaluták olyan digitális értékmegtestesítők, amiket nem jegybankok bocsátottak ki, így nem áll mögöttük jegybanki vagy egyéb közhatósági garancia. Jogi státuszuk alapján nem számítanak valutának vagy pénznek – áll a minap kiadott sajtóközleményben.

A három pénzügyi hatóság kimutatása szerint a száz legnagyobb kriptovaluta összesített globális piaci tőkeértéke jelenleg meghaladja a 330 milliárd eurót. Ezek a digitális eszközök igen kockázatosak, rendszerint nincs mögöttük semmiféle kézzelfogható eszközfedezet, és nem terjed ki rájuk az európai uniós törvényi szabályozás, így nem is kínálnak jogi védelmet a befektetőknek.

Kockázatos kriptovalutát vásárolni

A három felügyelet szerint különösen aggasztó, hogy egyre többen vásárolnak Bitcoint és sok más virtuális valutát azzal a várakozással, hogy azok értéke folyamatosan növekedni fog. Ugyanakkor nincsenek tisztában a befektetett pénzük elvesztésének magas kockázatával.

A figyelmeztetés szerint a volatilitásra jellemző, hogy például a Bitcoin egységének értéke a tavaly januárban mért 1.000 euróról decemberre 16.000 euróig szökött fel. Ezt követően február közepéig csaknem 70 százalékkal 5.000 euróra zuhant vissza, majd az utóbbi időszakban 40 százalékkal 7.000 euróig erősödött.

Sok a kockázat, nincs védelem

  • Extrém volatilitás és buborék kockázat. A legtöbb kriptovaluta áringadozása rendkívül szélsőséges és az árképzési buborék jeleit mutatják. A figyelmeztetésben a hatóságok kiemelik: ha valaki virtuális valutát vásárol, magas a kockázata annak, hogy elveszítheti befektetett pénzének jelentős részét, vagy akár teljes egészét.
  • Alacsony a befektetői védelem az Európai Unió pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni követelményeinek ellenére is. A virtuális pénzváltó és -kibocsátó platformok, a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók tevékenysége még mindig szabályozatlan. A kockázatokat tetézi, hogy ha egy virtuális pénzváltó platform csődbe megy, beszünteti a tevékenységét, kibertámadás éri, vagy a bűnüldöző hatóságok valamilyen okból lefoglalják eszközeit, az európai uniós jogszabályok semmiféle olyan külön védelmet nem nyújtanak, amely fedezné a befektetők veszteségét, és nincs garancia arra sem, hogy a befektetők ismét hozzáférhetnek virtuális valutában tartott vagyonukhoz.
  • Működési zavarok – Fennáll annak a veszélye is, hogy a befektető a virtuális fizetőeszközt a kereskedési platform működési hibái, átmeneti leállása következtében nem tudja időben, vagy huzamosabb ideig átváltani hagyományos devizára és emiatt jelentős veszteségei származhatnak.
  • Félrevezető információk – A befektetők rendelkezésére bocsátott információk – amennyiben ezek rendelkezésre állnak – a legtöbb esetben hiányosak, nehezen érthetők, nem adnak megfelelő képet a kockázatokról, és akár félrevezetőek is lehetnek.

Nem javasolt befektetési célpont

A virtuális valuták erős árfolyam-ingadozási hajlama, a jövőjüket övező bizonytalanság, az e valutákat forgalmazó platformok megbízhatatlansága alkalmatlan befektetési célponttá teszi ezeket a pénzügyi eszközöket a legtöbb felhasználó számára. Különösen azok részére, akik hosszú távra, például nyugdíjas korukra szánt megtakarítás céljából keresnek befektetési lehetőségeket – áll a pénzügyi hatóságok közös felhívásában.

Forrás: az MTI és az ESMA hivatalos sajtóközleménye alapján