Az idei FinTechShow plenáris kerekasztalban Hunyadi László, a Nemzetgazdasági Minisztérium KKV fejlesztésért és technológiáért felelős helyettes államtitkára, valamint dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke és a Platina Capital igazgatóságának elnöke beszélt arról, milyen kihívásokkal kell megküzdeniük manapság a magyar KKV-knak, és milyen megoldások, eszközök állnak rendelkezésre ezek kezelésére.
A beszélgetés során megvitatták, hogyan lehet a hazai KKV-kat új digitális fejlődési pályára állítani, és milyen célzott programok várhatók ezen a téren. Gyakorlati példákkal és személyes tapasztalatokkal világítottak rá arra, hogy a tőkehiány, a tudás és a digitalizáció miként befolyásolja a vállalkozások versenyképességét.
Az idei, nyolcadik alkalommal megrendezett FinTechShow központi témája a kis- és középvállalkozások (KKV-k) digitalizációja volt. A konferencián bemutatták azokat az innovációkat, amelyek segítik a vállalkozásokat pénzügyi folyamataik egyszerűsítésében, a költségek csökkentésében és a bevételek optimalizálásában.
A FinTechShow plenáris kerekasztal beszélgetése során felmerült a kérdés: hogyan lehet a hazai KKV-kat új digitális fejlődési pályára állítani, és milyen célzott programok várhatók ezen a téren. A beszélgetés résztvevői nem kerülték meg a nehéz témákat, gyakorlati példákkal és személyes tapasztalatokkal támasztották alá véleményüket.
Államtitkári szintre emelve a vállalkozásfejlesztés
Idén szeptember 15-én felállt a kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkárság a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül. Az államtitkárság vezetésére Szabados Richárdot kérték fel, aki jelentős banki és vállalatfinanszírozási tapasztalattal rendelkezik, és korábban a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökséget vezette.
Hunyadi László helyettes államtitkár a vállalkozásfejlesztési szakterület irányításáért felel. A portfóliójukba tartozik a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség szakmai felügyelete, valamint a Makronóm Intézet, amely elemző munkatársaival támogatja a minisztérium tevékenységét.
,,Feladataink közé tartozik az uniós és hazai vállalkozásfejlesztési források tervezése, a KKV-kat érintő jogszabályok megalkotása és módosítása, valamint az érdekképviselet mind hazai, mind uniós szinten.”
– hangsúlyozta Hunyadi László.
Fotón: Hunyadi László helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium (Fotót készítette: Kovács Dávid)
Milyen kihívások előtt áll a KKV szektor?
Dr. Balog Ádám úgy véli, hogy a KKV-k jelenlegi akut problémái csupán tünetek, és a valódi gondok mélyebben gyökereznek. Szerinte három alapvető probléma áll a vállalkozások fejlődésének útjában.
Az első a tőke és annak megértése. Dr. Balog Ádám hangsúlyozta, hogy a vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy a tőke más, mint a hitel; a tőke tulajdonosi jogokat jelent és másfajta elköteleződéssel jár.
„Ha egy magyar KKV-nak azt mondom, hogy adok neked tőkét nagyon kedvező feltételekkel, de 20-30% tulajdonrészt kérek érte cserébe, szerintem 95%-uk elutasítja ezt a lehetőséget.”
– mutatott rá a vállalkozók tőkével szembeni bizalmatlanságára a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
A második probléma a tudás hiánya. Nem pusztán a technikai tudásról van szó, hanem arról, hogy a vállalkozók megértsék saját hozzáadott értéküket, és azt, hogy mit kell tudniuk ahhoz, hogy sikeresek legyenek.
,,A legnagyobb értéknövelő tétel az a vállalkozói ötlet, a vállalkozóság, az entrepreneurship, aminek magyarul nincsen jó fordítása.”
– hívta fel a figyelmet dr. Balog Ádám.
A harmadik kihívás a digitalizációs térbe való beilleszkedés, ugyanis a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke szerint a KKV-knak fel kell ismerniük, hogy a digitalizációval egy új tér nyílt meg előttük, és ha nem alkalmazkodnak, lemaradnak.
Fotón: dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a Platina Capital igazgatósági elnöke (Fotót készítette: Kovács Dávid)
Mi alapján halad előre a KKV államtitkárság?
A kormányzat tavaly év végén felülvizsgálta, majd idén év elején elfogadta a KKV stratégiát, amely részletesen taglalja a beavatkozási területeket – részben ennek nyomán alakult meg a KKV államtitkárság.
A következő időszak szakmai kihívásairól kérdezték Hunyadi László helyettes államtitkárt, aki összefoglalta a legfontosabb problémákat. Elsőként a termelékenység kérdését emelte ki; bár a KKV-k termelékenysége 2022 végéig biztatóan növekedett, még mindig jelentős elmaradást mutat az uniós átlaghoz képest.
„Ennek az egyik fő oka az, hogy az innovációk, a digitalizáció, a zöld megoldások, az új technológiák kevésbé hasznosulnak ebben a szektorban.”
– mondta a helyettes államtitkár.
Másodsorban a digitalizáció terén tapasztalható hiányosságokra hívta fel a figyelmet. A vállalkozások többsége ugyan felismeri a digitalizáció fontosságát, de kevesen építik be azt, az üzleti terveikbe.
Az állam továbbra is fontos szerepet vállal ebben a folyamatban, szemléletformálással és támogatási programokkal.
Harmadikként a külső finanszírozási források bevonásától való ódzkodást nevezte meg. Az elmúlt 15 évben a vállalkozások zömmel vissza nem térítendő támogatásokhoz jutottak, és hozzászoktak ehhez a finanszírozási formához. A jövőben azonban inkább hitel- és tőkeprogramok lesznek elérhetők, ezért a vállalkozásoknak nyitottabbá kell válniuk ezekre az alternatív lehetőségekre, hogy fejlődni tudjanak és versenyképesek maradjanak.
Megoldási stratégiák és kormányzati programok
Hunyadi László hangsúlyozta, hogy ezek a korábban felsorolt problémák komplex megközelítést igényelnek. Az államtitkárság célja olyan programok és intézkedések bevezetése, amelyek egyszerre kezelik ezeket a kihívásokat, elősegítve a KKV-k hosszú távú sikerét és a gazdaság egészének növekedését.
A Demján Sándor Program a magyar kormány legújabb gazdaságfejlesztési kezdeményezése, amely eredetileg KKV Akcióterv néven indult, nyolc fő ponttal. A program célja a kis- és középvállalkozások támogatása különféle finanszírozási megoldásokkal, beleértve tőkeprogramokat, az export piacra lépés segítését és a vállalkozások külpiaci befektetéseinek támogatását.
A program egyik kiemelt eleme az „1+1” kezdeményezés, amelyben az állam a vállalkozások által befektetett minden 1 forinthoz további 1 forint támogatást nyújt, így 50%-os támogatási intenzitást biztosítva a beruházások élénkítésére.
Továbbá tartalmaz egy vállalati elektromos autó és töltőállomás telepítési támogatást, valamint egy programot a kisvállalkozások digitalizációjának növelésére, amely az alapvető digitális készségek és technológiák fejlesztését célozza.
A program részleteit az ősz folyamán fokozatosan fogják bejelenteni.
A vállalkozói attitűd és a kézenfogás stratégiája
Dr. Balog Ádám kiemelte, hogy a vállalkozók szabadsága alapvető érték, amit a magyar Alaptörvény is hangsúlyoz. Ez a szabadság azt jelenti, hogy a vállalkozó maga dönt arról, mit és hogyan szeretne csinálni, ami nehezíti a külső programok elfogadását.
Sok vállalkozóval beszélgetve azt tapasztalta, hogy gyakran ellenállnak a digitalizációval kapcsolatos kezdeményezéseknek. Sokuk számára a digitalizáció egy további teher a meglévő kihívások mellett, mint például a munkaerőhiány vagy a piaci verseny.
Dr. Balog Ádám szerint az igazi kihívás az, hogy a vállalkozó is érezze és tudja, hogy szüksége van a változásra. Ebben a kamarák és vállalkozói szövetségek kulcsszerepet játszhatnak, hiszen ők tudják személyes kapcsolataikon keresztül meggyőzni a vállalkozókat. Ha elmagyarázzák, hogy a programok miért jók számukra, akkor nagyobb eséllyel kezdik el használni azokat.
,,Élményalapú találkozás kell a vállalkozónak, hogy na, ez jó. És ha valakik elkezdik, és utána tovább mesélik egymásnak, az a leghatékonyabb. És utána ezt lehet hógolyó effektussal szépen bővíteni. Ami jó hír, hogy nyitottság van. A KKV-k látják, hogy helyzet van, úgyhogy ez egy jó momentum arra, hogy elinduljon valami.”
– mondta dr. Balog Ádám.
Fotón balról jobbra: Hunyadi László, az NGM helyettes államtitkára, dr. Balog Ádám a BKIK alelnöke és Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója. (Fotót készítette: Kovács Dávid)
A vállalkozások működhessenek szabadon, az üzleti környezetüket meg segítse az állam
A helyettes államtitkár szerint is hasznos és fontos a kamarák szerepe, már csak azért is, mert a jogszabályalkotási beavatkozásokat körültekintően kell használni, ha ösztönzésről van szó. Persze vannak helyzetek, amikor a törvény erejével való fellépés elkerülhetetlen, például amikor egy uniós irányelvet kell átültetni a nemzeti jogrendbe, pont úgy, mint ahogy az ESG szabályozás esetében történt, de nem érdemes mindig ehhez a megoldáshoz nyúlni.
Szerinte az állam feladata az üzleti környezet javítása és a támogatás, nem pedig a kényszerítés. Ezzel összhangban azt reméli, hogy a vállalkozások saját elhatározásukból lépnek a digitalizáció útjára, miközben az állam a szükséges segítséget és keretet biztosítja számukra.
Kapcsolódó FinTechShow 8.0 beszámolók:
- A BinX lett az idei évi FinTechShow győztes, 2024.10.16.
- Tőke, tudás és digitalizáció: Kihívások és megoldások a magyar KKV-k számára – Megközelítések az NGM és a BKIK részéről a FinTechShow-n, 2024.10.17.
- FinTechShow: A GIRO Zrt. vezérigazgatója a qvikről és az új fintech lehetőségekről, 2024.10.22.
- “Azé a piac, aki kézen fogja az adózókat az ügyvitelben” – FinTechShow színpadán a NAV képviselője, 2024.10.24.
- Marcel Gajdoš a FinTechShow-n: a KKV-k kulcsszerepet játszanak a gazdasági életben, 2024.10.29.
- Számlázz.hu: Hogyan csökkenthető az adminisztrációs teher a digitalizációval?, 2024.11.04.
- FinTechShow: Ki nyeri a vállalkozások kegyeiért folyó digitális küzdelmet?, 2024.11.05.
- OTP Mobil a FinTechShow-n: Mindenkinek van fizetési stratégiája. Akinek nincs, annak is van., 2024.11.07.
Címlapfotón balról jobbra: Hunyadi László, helyettes államtitkár (NGM), dr. Balog Ádám alelnök (BKIK) és Lemák Gábor, a FinTech Group társalapítója | Forrás: FinTech Group Kft. (készítette: Kovács Dávid)