Kiteljesedhet a nyílt bankolás, javulnak a fizetési szolgáltatók versenyesélyei a bankokkal szemben. Bővül a fizetési szolgáltatók által nyújtható szolgáltatások köre és így a bevételi lehetőségeik. Megszűnik a megkülönböztetés az e-money intézmények és a pénzintézetek között, egyszerűsödik a szabályozás. További számos módosítással segíti a Bizottság a digitális fizetések terjedését, miközben a készülő jogszabályban arról is gondoskodik, hogy akár minden sarki üzletben felvehessünk készpénzt.

Az Európai Bizottság 2023. június 28-án publikálta javaslatát a PSD2 (Módosított pénzforgalmi irányelv) frissítésére. A javaslat számos kulcsfontosságú változást tartalmaz, amelyek egyrészt a PSD2 hiányosságainak megszüntetését, a hatálybalépés óta eltelt időszakban tapasztalt technológiai és piaci fejlődésnek való megfelelést, másrészt a szabályok egyszerűsítését, a felesleges vagy túlzó szabályozási elemek megszüntetését célozzák.

A PSD2 felülvizsgálatának eredményei

A PSD2 felülvizsgálata 2022-ben kezdődött a szabályozók, a piaci szereplők és külső szakértők bevonásával. Az értékelés rámutatott arra, hogy a PSD2 irányelv értelmezése nem egységes az Unió szintjén, a tagállami értelmezési és jogalkalmazási különbségek akadályozzák a határon átnyúló szolgáltatások terjedését, versenyhátrányt okoznak a piacra lépő új szolgáltatóknak.

Ezért a fizetési szolgáltatásokra vonatkozóan számos módosítást közvetlenül alkalmazandó Rendeletben javasol rögzíteni a minap megjelent javaslat. (A rendeleti alkalmazás lényege, hogy azt szó szerint kell a tagállamoknak átvenniük és alkalmazniuk, melynek köszönhetően unió-szerte koherens jogalkalmazás és értelmezés alakul ki.)

A piacralépéssel, engedélyezéssel és a fizetési szolgáltatók, intézmények felügyeletével összefüggő szabályok továbbra is irányelvben kerülnek rögzítésre, így e tekintetben a tényleges részletszabályok kialakítása továbbra is a tagállami hatóságok feladata.

A szabályozás sikerességének értékelését, a tartalmi változtatások szükségességének és tartalmának felmérését, elemzését a Bizottság külső szakértők bevonásával, valamint a széleskörű piaci konzultáción keresztül végezte el.

A konzultáció eredményeinek feldolgozásán túl a Szabályozási Ellenőrző Testület (Regulatory Scrutiny Board) hatáselemzést végzett, melynek főbb megállapítása a PSD2 sikerességével kapcsolatban:

• A fogyasztók bizalmatlanok a fizetésekkel szemben, és a csalásoknak való kitettség is megmaradt.
• A nyílt bankolás nem működik kielégítően.
• A tagállami felügyeletek hatásköre és kötelezettsége nem konzisztens az Unió országaiban.
• A bankok és a nem-banki hátterű fizetési szolgáltatók versenylehetőségei nem egyformák.

Ennek alapján az alábbi célokat határozta meg a Testület:

• A fogyasztók védelmét és a fizetések iránti bizalmát erősíteni szükséges.
• A nyílt bankoláson alapuló szolgáltatások versenyképességét javítani szükséges.
• A tagállamokban a jogalkalmazást és a felügyeletet javítani szükséges.
• A nem-banki hátterű fizetési szolgáltatók (közvetett és közvetlen) hozzáférését a fizetési rendszerekhez és az ügyfelek bankszámláihoz javítani szükséges.

A Bizottság két nagyobb szabályozási csomag bevezetését javasolja.

A “PSD3” irányelv és a “Payment Services Regulation” Rendelet

A PSD2 felülvizsgálata során kidolgozott módosítási javaslatok, kiegészítések egy részét a “PSD3” irányelv rögzíti. A Bizottság ugyanakkor – a tagállami eltérő értelmezések, gyakorlatok megszüntetése érdekében – szükségesnek találta egy sor intézkedés Rendeletben (PSR = Payment Services Regulation) történő megfogalmazását.

Néhány fontosabb javaslat az intézkedéscsomagból:

Csalásmegelőzés:

• A fizetési szolgáltatók a csalással kapcsolatos információkat az irányelv hatálybalépését követően egymás között megoszthatják.
• Az erős ügyfélhitelesítés szabályai szigorúbbak lesznek és kötelezővé válik az utalásoknál a kedvezményezett számlatulajdonos nevének és IBAN számának ellenőrzése.
• A visszatérítési jogokat a javaslat kiterjeszti a csalások áldozatai számára.
• Előírja a szabályozás az ATM díjak, valamint a számlák zárolása esetén a számlainformációk átláthatóbbá tételét.

Fizetési szolgáltatók piaci lehetőségeinek növelése:

• A javaslat kimondja, a fizetési szolgáltatók a PSD2 irányelvben megfogalmazott tevékenységeken kívüli egyes szabályozott területekre beléphetnek, így pl. fizetési rendszereket üzemeltethetnek vagy más, releváns uniós/nemzeti jogszabályban szabályozott tevékenységeket is végezhetnek. Az ügyfélbetétek kezelése továbbra is tiltott tevékenység marad számukra.

Nyílt bankolás kiteljesedése:

• Kibővül a nyílt hozzáférési kötelezettség alá vont számlák köre.
• A fizetési szolgáltatások piacán látható fejlődés szükségessé tette a fizetési számla fogalmának kiterjesztését minden olyan számlára, amely alkalmas napi fizetési tranzakciók teljesítésére, azaz pénzösszegek küldésére és fogadására.
• Ezen számlákhoz a bankoknak hozzáférést kell nyújtani a PISP és AISP szolgáltatók számára, így ezen szolgáltatók teljesebb pénzügyi helyzetképet mutathatnak az ügyfeleknek. Javul az ügyfélélmény, javul az új belépők versenyhelyzete.

BNPL szolgáltatás szabályozói kategorizálása:

• A javaslatcsomag kimondja, a BNPL nem minősül fizetési szolgáltatásnak, a 2008/48/EC irányelvet kiváltó új, a fogyasztói hitelekről szóló irányelv hatálya alá tartozik. Így várhatóan szigorúbb szabályozás vonatkozik majd a BNPL szolgáltatókra.

Készpénzfelvétel lehetősége kiskereskedőknél:

• A kiskereskedők az üzletekben készpénzfelvételi lehetőséget kínálhatnak vásárlóiknak. Ehhez a szolgáltatáshoz nem szükséges engedélyt kérni, vagy bármely pénzintézettel leszerződni. Kötelesek ugyanakkor a vásárlókat előzetesen tájékoztatni, ha ezért a szolgáltatásért díjat kérnek.
• A kereskedő védelmét szolgálja, hogy csak és kizárólag a rendelkezésére álló készpénz mértékéig kell nyújtsa a szolgáltatást.
• Annak érdekében, hogy ne alakuljon ki tisztességtelen verseny a kiskereskedelmi üzletek és az ATM szolgáltatók között, azaz ne lehessen domináns az az eset, hogy a vásárló csupán ATM helyettesítőként használja a kiskereskedőt, a javaslat a tranzakciónkénti összeghatárt 50 euróban állapítja meg.

Hatóságok együttműködésének javítása, átláthatóbbá tétele:

• Számos rendelkezés foglalkozik a hatóságok működésével, a különböző tagállami hatóságok együttműködésével, így például a szolgáltatói felelősségek és az eljáró hatóság illetékességi körének, hatáskörének egyértelműsítése a határon átnyúló szolgáltatások nyújtásában és a kapcsolódó szolgáltatói együttműködésekben nyújt segítséget.
• A javaslat egyértelműen kimondja, hogy a szolgáltatás nyújtás helyén (azaz ahol az ügyfelek igénybe veszik a szolgáltatást) illetékes hatóság jogosult és köteles eljárni vitás kérdésekben is.

Jogszabályi egyszerűsítés:

• A javaslat az elektronikuspénz-kibocsátó intézményeket (EMI) és a fizetési szolgáltatókat egyetlen szabályozási csomag, szabályozási struktúra keretében kezeli.
• A pénzforgalmi szolgáltatók fizetési szolgáltatásaira vonatkozó összes fizetési szabályt pedig közvetlenül alkalmazandó rendeletben összesíti.

A pénzügyi adatokhoz való hozzáférés keretszabályozása

A javaslat egyik legfontosabb rendelkezése, hogy a fogyasztók azzal a céllal, hogy a szolgáltatók korszerű, a személyes pénzügyeket segítő online szolgáltatásokat nyújthassanak számukra, adataikat megoszthatják (például más pénzintézetekkel, fintech cégekkel).

Az adatok megosztása biztonságos, gépi úton olvasható formában kell történjen és a pénzintézeteknek ezeket az adatokat mindenkor elérhetővé kell tenniük a fogyasztó számára biztosítva a rendelkezési jog érvényesítését.

Az adatok megosztására dedikált felületet kell kialakítaniuk a szolgáltatóknak (bankoknak és fintech cégeknek egyaránt), melyen a fogyasztók explicit módon megadhatják felhatalmazásukat (permission dashboard). Biztosítani kell továbbá, hogy azt bármikor egyszerűen visszavonhassa, módosíthassa a fogyasztó.

A szolgáltatóknak a megosztott adatokat egy erre a célra kialakított felületen elérhetővé kell tenniük a partnerek számára és biztosítani kell azt is, hogy a fogyasztó mindenkor lássa a megosztott adatokat, a felhatalmazásait kezelhesse.

Szabványos pénzügyi adatmegosztási sémák kialakítását javasolja továbbá a Bizottság, amely biztosítaná a fogyasztói adatok és az adatelérést biztosító interfészek követelményeinek egységesítését.

Következő lépések

Az Unió jogalkotási rendje alapján a következő lépés, hogy a két rendeletből és egy irányelvből álló szabályozási javaslatcsomagot a Tanács és az Európai Parlament felülvizsgálja.

Amennyiben a végső szövegjavaslat tekintetében egyetértés van, azok elfogadásra, majd kihirdetésre kerülnek, hatályba lépnek. A Payment Services Regulation alkalmazására felkészülési idő áll a piac rendelkezésére, azaz bár kihirdetésével hatályba lép, lesznek olyan rendelkezései, melyeket később kell alkalmaznia a piacnak.

A PSD3 irányelv rendelkezéseit pedig az irányelvben meghatározott időtartamon belül a tagállami szabályozóknak a helyi szabályozásba át kell majd ültetniük.

[Európai Bizottság] | Címlapfotó forrása: stock.adobe.com | Licenc: FinTech Group Kft.