Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap a Facebookon bejelentette, a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs – a Bankszövetség és a Pénzügyminisztérium javaslataira alapozva – hat olyan pontban döntött, amelyek egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá teszik a pénzügyek intézését. Az intézkedéseket rövid időn belül bevezetik, függetlenül attól, hogy a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) jelezte, vannak, akik még nem állnak készen az elektronikus fizetés bevezetésére 2021. január 1-től.

Tegnap hajnalban a KISOSZ ügyvezető elnöke jelezte, ha a járvány alakulása miatt romlik a helyzet, akkor kezdeményezni fogják az elektronikus fizetés kötelező bevezetésére megadott 2021. január 1-jei határidő módosítását.

„Manapság sajnos nem az a legnagyobb gondja a hazai online pénztárgépet használó kereskedőknek, hogy jövő év január 1-jétől hogyan biztosítják majd a vevőiknek az elektronikus fizetés lehetőségét. Sokkal égetőbb kérdés számukra, hogy a közeljövőben lesz-e mit és kinek számlázni, és egyáltalán ki tudnak-e nyitni”

– nyilatkozat az ügyvezető elnök a Magyar Nemzetnek.

Az elfogadott 6 pontos javaslat

Varga Mihály pénzügyminiszter tegnap dél körül a Facebookon bejelentette, hogy a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs megerősítette, az online pénztárgépet üzemeltetőknek kötelező lesz az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani. A 2021. január 1-jei határidővel kapcsolatban a pénzügyminiszter nem tett említést.

A törzs által elfogadott 6 pont:

1. A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs megerősítette, hogy ott ahol online pénztárgép működik, kötelező lesz az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani. Ez további 50-60 ezer új helyet jelent majd és több tízmilliárd forinttal csökkenti majd a készpénzhasználatot.
2. Az elektronikus banki ügyintézés kiterjesztésével a vállalkozásoknak és a lakosságnak is egyszerűbb lesz a pénzügyek intézése. Akár évi 2 millióval is csökkenthet a személyes ügyintézések száma.
3. A Földhivatali ügyintézés is egyszerűsödik az elektronikusan benyújtható okiratokkal, ami évente kb. 130 ezer ügyletet érint majd. Ide tartoznak az ingatlanszerzéssel, vagy a hitelfelvétellel kapcsolatos ügyek.
4. Széles körben válhat díjmentessé az ingatlanok értékbecslése is. A jövőben várhatóan az ügyletek 1/3-ban egy erre a célra létrehozott adatbázis alapján végeznék el a bankok az értékbecslést. Az ügyfelek ezáltal 30-50 ezer forint megtakarítást érhetnek el.
5. Az ingatlan ügyekben a közjegyzői közreműködés is felgyorsul és egyszerűsödik. Ez évi 60-70 ezer ügyfélnek jelent majd több tízezer forintos megtakarítást.
6. A digitális dokumentumkezelés bevezetésére a 6,5 millió számlatulajdonos nagyobb biztonsága érdekében van szükség.

Az egyes pontok részleteiről az intézkedések bevezetését követően lehet többet megtudni. Addig is iránymutatásként szolgálhatnak a Pénzügyminisztérium ősszel benyújtott pénzügyi digitalizációs törvénycsomag részletei, amit az érdeklődők Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkárának 2020.10.13-án, a FinTechShow-n tartott előadásában ismerhetnek meg.

FinTechZone vélemény

Igaz, az elmúlt hónapokban a Pénzügyminisztérium képviselői többször is kihangsúlyozták, hogy az elektronikus fizetés kötelező bevezetését már idén áprilisban bejelentették és a piacnak közel 9 hónapja van/volt a felkészülésre, ám a koronavírus miatt a törvénymódosítás érintettjei különösen nehéz gazdasági helyzetbe kerültek és többen átmenetileg felfüggesztették tevékenységüket.

Azok a kereskedők, akik vegetálnak, számukra szintén kötelező lesz bevezetni valamilyen elektronikus fizetési lehetőséget, pl. a bankkártya elfogadást. A fizetési szolgáltatótól függően többen kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy ki kell fizetniük a POS terminál kötelező havi díját, miközben nincs azon forgalom a kialakult nehéz helyzet miatt. Ezen kereskedők számára várhatóan az azonnali fizetés jelenthet (átmeneti) megoldást, pl. a másodlagos számlaazonosító, mobilszám kiragasztása a kassza mellé. Ez nem lesz a legoptimálisabb megoldás, de akik az üzlethelység bérleti díját sem tudják kifizetni, azok a kártyaelfogadás havi díját sem fogják tudni kitermelni.

Összességében az érintett kör nincs könnyű helyzetben és a döntésüket az sem segíti, hogy nincs olyan oldal, ahol összehasonlíthatnák az egyes szolgáltatók kondícióit és a következő 12 havi forgalmuk alapján megbecsülhetnék az elektronikus fizetés bevezetésének és fenntartásának költségeit. A FinTechZone rövid piackutatása alapján kiderült, a fizetési szolgáltatók kereskedői jutaléka között akár 2-3-szoros eltérés is lehet, van, ahol kötelező 3-5 éves „hűségszerződést” aláírni és a kötelező havi költségek között is lehetnek „meglepetések”.

Címlapfotó: Varga Mihály pénzügyminiszter Facebook oldalán közzétett videóból készített képernyőfelvétel.