Buborék-e, ami most a kriptovaluták piacán zajlik? A token-gazdaságra való átállás eredményeként felgyorsuló pénzügyi világnak milyen következményei lesznek az üzleti életben? Összefoglaltuk, hogy milyen hasznos gondolatokkal és tapasztalatokkal tértünk haza Lisszabonból, az idei Web Summitról.

Alig hat év alatt, a Web Summit kezdetben mindössze 400 főt számláló rendezvénye több mint 60,000 résztvevőt vonzó, globális információs platformmá vált. Az idén már 170 országból érkezők 20-nál több konferencián vehettek részt a Web Summit keretében. Ezeken a tematikus színpadokon (Growth Summit, MoneyConf, Future Societies, binate.io, FullSTK, stb.), illetve a zártkörű workshopokon több mint 1200 előadó gondolatait hallgathattuk meg a technológia és innováció aktuális kérdéseiről. A startupok pedig az Alpha program keretében saját standjaiknál mutatkozhattak be az érdeklődőknek.

1# Open Banking és adatbiztonság

A bankszektor nyitott innovációs modelljét támogató Frédéric Oudéa (a Société Generale CEO-ja) szerint a bankok szoros versenyre kényszerülnek ugyan a fizetési szolgáltatások területén, de az ügyfelek vagyonának biztonságos kezelése tekintetében fenntarthatják a szolgáltatásaik hozzáadott értékét. Ezen belül pedig kiemelt szerephez juthatnak az ügyfeleik személyes adatvagyonának biztonságos megőrzése tekintetében.

2# Kriptovaluták és tokenek

A közösségi médiában voltak ugyan néhányan, akik kevesellték a kripto-témára irányuló előadásokat a konferencián, pedig fontos beszélgetések hangzottak el a kriptovaluták tekintetében (lásd például a cikk végén közzétett „Cryptocurrency 101” videót).

• Chris Burniske (gazdasági szakértő, aki könyvet is írt a kripto-eszközökről) szerint például a szabályozási kérdések ugyan hátráltatják egyelőre a kripto-eszközök piacát, mégis az itt megjelenő fejlesztések maradandóan és hosszútávon alakítják át a gazdasági folyamatokat. Meglátása szerint túl korai még kripto-buborékról beszélni: a jelenlegi globális piaci érték egyelőre a 2000’-es évek tech- és telekom lufijának körülbelül 5%-át érte el. Viszont tekintettel a kripto-mozgalom mögötti technológiai fejlesztésekre és pénzügyi eszközökre, lényegesen erőteljesebb gazdasági hatásra számíthatunk, mint amit korábban láttunk.

• Joe Lubin (az Ethereum társalapítója) igazán találóan írta körül azt a minőségi változást, ami jelenleg a pénz világában zajlik a token-gazdaságra való átállás tekintetében. Jelenlegi pénzügyi rendszerünk egyik zavaró beépített eleme a tranzakciók teljesítésének időbeli elcsúsztatása. Ezzel szemben a tokenizált gazdasági folyamatokban az elszámolás és a teljesítés azonos pillanatba sűríthető össze. Márpedig azzal, hogy értékteremtő tranzakciókat időben nagyon közel hozunk egymáshoz, igazán erőteljes gazdasági hatást érhetünk el, ami leginkább a kamatos kamathoz hasonlítható – viszont az időbeli eltolódás nélkül, a tranzakció pillanatába sűrítve.

• David Chaum (a 90’-es évek első elektronikus fizetési eszközének, az eCash feltalálója) társadalmi szempontból közelíti meg a kriptovaluták jelentőségét. Szerinte a kripto-gazdaság alkalmas arra, hogy békés és rendkívül jótékony módon kezelje mindazokat az égető társadalmi problémákat, amelyeket az emberiségnek a következő években feltétlenül meg kell oldania: környezetvédelem, gazdasági kiegyenlítődés, állami felelősségvállalás, stb.

3# Az ICO-k igazi szerepe és jelentősége

A Web Summiton előadó Jalak Jobanputra (kezdetektől fogva blockchain befektető, a Future Perfect VC női alapítója) új megvilágításba helyezte a startupok azon lehetőségét, hogy kriptovaluta – azaz saját token – kibocsátással tőkét vonjanak be (itt a blogon korábban is olvashattunk arról, hogy mi az ICO és mik a szabályozási fejlemények ezen a téren). Jalak szerint az egyéni befektetők tőkéjéért cserébe kibocsátott tokenek két fontos lehetőséget nyújtanak a kripto-gazdaságban szerepet vállaló személyeknek:

• Részt vehetnek az értékteremtésben azáltal, hogy olyan startup vállalkozásba fektetik a pénzüket, ami számukra is fontos társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír, továbbá

• Valóságos értéket kaphatnak vissza olyan ügyek támogatásából, amik iránt igazi elköteleződést éreznek (szemben a jelenleg működő gazdasági modellel, amiben – szinte észrevétlenül – átadjuk a személyes adatainkat olyan nagyvállalatoknak, akik egyoldalúan húznak hasznot ezekből).

Jalak szerint a tokenekre épülő kripto-gazdaság új korszakot jelent a kereskedelemben és a jól kigondolt szabályozás lényegesen segíteni tudja az új modell előnyeinek elterjedését. Ugyanakkor nagy felelősség hárul a startupokra, akik az ICO-val ugyan könnyebben jutnak forrásokhoz (mint ha például korai fázisú befektetőknek kellene eladniuk az üzleti tervüket), de nagyon alaposan végig kell gondolniuk, hogy mi az a valós társadalmi-gazdasági haszon, ami az általuk kibocsátott tokenben rejlik.

Kiváló példaként a Civic ICO-ja merült fel, amibe a Future Perfect VC is befektetett (az ICO tehát magántőke alapok számára is vonzó lehetőség). A Civic a személyes adatok decentralizált tárolására alkalmazza a blockchain technológiát és az alapítók 33 millió dolláros felső határt szabtak meg az ICO-ból származó bevételek tekintetében. Ez a példa kiválóan szemlélteti az új, értékteremtés-ösztönző gazdasági modellt, ami alapjaiban tér el a hagyományos üzleti modellek korlátlan, egyirányú anyagi hasznot húzó céljaitól. Tulajdonképpen ezzel magyarázza Jalak azt, hogy a blockchain (és az erre épülő kripto-gazdaság) miért alkalmas arra, hogy helyreállítsa a bizalmat a gazdasági folyamatokban.

4# Mesterséges intelligencia a tanácsadói szolgáltatásokban

A mesterséges intelligencia (MI) számos fórumon felmerült a Web Summit alatt, igazi jelentősége mégis azoknak az előadásoknak volt, ahol az MI-alapú szakmai szolgáltatásokra irányult a figyelem. Több előadó is hangsúlyozta, hogy míg maga a technológia önmagában nem is jó, nem is rossz, az emberek által beleprogramozott funkciók és a felhasználási területek fogják eldönteni, hogy az MI veszélyt vagy inkább kiemelkedő lehetőséget jelent-e majd az emberiség számára.

• Garry Kasparov (sakkmester) a Deep Blue nevű MI-vel való emlékezetes találkozása óta hangsúlyozza az ember és szoftver együttműködésének jelentőségét. Az MI szerinte három aspektusban segíti a jelenlegi szolgáltatásokat: emberi kapacitást meghaladó sebesség, skálázhatóság és pontosság. A növekvő adathalmazokra tekintettel szerinte azok a vállalatok maradnak piacképesek, amelyek képesek lesznek mielőbb „felcímkézni” (tagekkel és metatagekkel ellátni) az adathalmazaikat. (Számunkra az InvestCEE-nél kiemelten fontos volt ez az aspektus, ugyanis mi jogi irattárak, szerződéses adathalmazok feltérképezésével dolgozunk és „jogi adatbázisok” címkézésében tudunk segíteni.)

Az MI tanácsadói szolgáltatásokban való alkalmazása összekapcsolja a vállalatok különböző osztályait. A LegalTech megoldások segítségével digitalizált jogi osztályok ugyanúgy a vállalati MI-stratégia részét képezik mint az üzleti folyamatok adatvezérelt újratervezése. Az MI-alapú üzleti stratégia lényege az, hogy a vezetők fokozottan intelligens betekintést nyerjenek a vállalat korábban áttekinthetetlen adathalmazaiba.

A „Cryptocurrency 101” panelbeszélgetés videoja: