Öt évvel ezelőtt Európa újra nekifutott egy egységes európai fizetési rendszer kialakítását célzó projektnek. Az Európai Fizetési Kezdeményezésnek (European Payments Initiative, EPI) egy stratégiai irányváltást követően sikerült kilépnie a koncepcionális fázisból és Wero márkanév alatt tavaly nyáron elindította mobiltárcáját Németországban, majd ősszel Franciaországban, év végén pedig Belgiumban.

Két részes cikksorozatunk első részében megnéztük a korábbi sikertelen kezdeményezések tanulságait, és bemutattuk, hogy ezekből tanulva milyen irányt választott végül az EPI, hogyan építi a Wero tárcát.

Ezek után felmerülhet a kérdés, hogy a Wero hol helyezkedik el az európai mobilfizetési ökoszisztémában, és hosszabb távon képes lesz-e felvenni a versenyt a BigTech tárcákkal, valamint az Európában már sikeres nemzeti, illetve régiós megoldásokkal, kezdeményezésekkel. A 2. részben ezeket a kérdéseket vettük górcső alá.

PayTechShow 6.0: Terítéken a legújabb elektronikus fizetési trendek, megoldások

A legújabb fizetési trendek, megoldások, szabályozói és piaci várakozások kerülnek górcső alá 2025. április 15-én a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő PayTechShow konferencián.

További részletek itt: PayTechShow 6.0.

Átalakulóban Európa mobifizetési térképe: Hol lehet a Wero helye?

2023-ban az EPI-nek sikerült két jól működő nemzeti mobilfizetési megoldást üzemeltető társaságot is felvásárolnia – ezek a holland iDEAL, és a Luxemburgban és Belgiumban működő Payqoniq International.

Ugyanakkor számos mobilfizetési, illetve mobiltárca megoldás érhető még el az európai piacon, melyek jellemzően 3 módon próbálnak túllépni a határaikon és a szolgáltatásukat a határon átnyúló fizetésekre is kiterjeszteni:

1. Saját brand megtartása mellett mobiltárcák összekapcsolása: Erre tesz kísérletet a 2019-ben alakult Európai Mobilfizetési Rendszerek Szövetsége, az EMPSA (European Mobile Payment Systems Association). Azzal a céllal jött létre, hogy Európa vezető mobilfizetési megoldásait összekapcsolják, átjárhatóvá tegyék. A szövetségnek jelenleg 11 tagja van, ezek közül hárman tavaly év végén jelentették be az EuroPA (Európai Fizetési Szövetség) kódnevet viselő kezdeményezést, melynek célja az olasz BANCOMAT, a spanyol Bizum és a portugál MB WAY mobiltárcák közötti átjárhatóság megteremtése.
2. Megoldások összeolvadása: Ebbe az irányba indult el az EMPSA két tagja, a dán MobilePay és a norvég Vipps, valamint eredetileg a finn Pivo is. Az Európai Bizottság végül csak a MobilePay és a Vipps összeolvadását engedélyezte. (Szerk. megjegyzés: a Pivo mára jelentősen veszített a funkcionalitásából, gyakorlatilag csak személyek közötti pénzküldésre alkalmas.)
3. Belépés önállóan új piacra: Szintén tavaly év végén a lengyel Blik húzott egy merészet és belépett a román piacra.

Milyen esélyei vannak a Wero tárcának? A piaci várakozások megoszlanak, de néhány kulcstényező kirajzolódni látszik.

• Kritikus tömeg és felhasználói elfogadás: A fizetési rendszerek sikere a fogyasztók és kereskedők általi elfogadottságon múlik. Hiába áll az EPI mögött nagy banki összefogás, ha az ügyfelek nem kezdik el tömegesen használni a megoldást. Az mindenesetre jó kiindulási alap lehet, hogy az EPI-ben részt vevő bankok révén akár 120 millió európai ügyfelet is elérhetnek. A Wero 2024 nyári indulása óta év végéig 14 millió ügyfél regisztrált az alkalmazásra. Elfogadói oldalon pedig épp az elmúlt napokban jelentettek be két jelentős fizetési szolgáltatóval – a PPRO-val és a Nexi németországi leányával – kötött partnerséget.
• Egyedi értékajánlat és szolgáltatási szint: A sikerhez az is kell, hogy a közös európai mobiltárca többet vagy jobbat nyújtson, mint a meglévő opciók. Az EPI igyekszik az azonnaliságot és az olcsóságot hangsúlyozni.

A kereskedők számára vonzó, hogy a Wero tranzakciók olcsóbbak lehetnek a kártyás fizetésnél, és azonnal megkapják a pénzt. A fogyasztóknak kényelmes lehet, hogy a saját bankjukkal használhatják a szolgáltatást.

• Ugyanakkor az is elvárás, hogy a Wero ugyanolyan széles körben használható legyen, mint egy bankkártya. Ennek fogyasztóvédelmi keretrendszerét kialakítani hatalmas feladat, gondoljunk csak az ügyfélszolgálati, reklamációkezelési, csalásmegelőzési szabályokra, folyamatokra, melyeket a kártyatársaságok az évtizedek alatt már tökéletesítettek.
• Bankok közötti együttműködés fenntarthatósága: A korábbi európai projektek sokszor a belső ellentétek miatt buktak el. Az EPI első szakaszában is láthattuk, hogy például a spanyol nagybankok kiszállása dominóhatást indított el 2021–2022-ben. Most a megmaradt csapat eltökéltnek látszik, de továbbra is sok szereplőt kell koordinálni. A különböző országok bankjainak eltérő prioritásaik lehetnek, és eltérő versenytársak is bizonyos piacokon. Kérdés, hogy hosszú távon megmarad-e az egység.
• Piaci trendek és versenykörnyezet: A fizetési piac gyorsan változik. A nyílt bankolás (PSD2) nyomán fintech startupok tucatjai kínálnak innovatív fizetési megoldásokat, a kriptovaluták és decentralizált pénzügyek új modelleket hoznak, a BigTech cégek pedig integrálják a fizetést más szolgáltatásaikba.

Ebben a dinamikus környezetben az európai banki összefogásoknak gyors innovációra van szükségük, különben lemaradhatnak.

Az EPI tanulva abból, hogy a túl lassú döntéshozatal veszélyes, külön cégként (EPI Company) indította el a projektet, hogy agilisabban tudjanak fejleszteni.

Wero és a digitális euró kapcsolata

Az Európai Központi Bank egy párhuzamos kezdeményezése a digitális euró – egy központi banki digitális valuta (CBDC), amely 2027 körül jelenhet meg az euróövezetben, ha idén novemberben pozitív döntés születik és a projekt implementációs szakasza elindul. Felvetődik a kérdés, hogyan viszonyul majd egymáshoz a Wero és a digitális euró, ha utóbbihoz is lesz hivatalos digitális pénztárca.

Az optimális forgatókönyv az EPI számára az, hogy a digitális euró és a Wero hálózata integráltan, egymást kiegészítve működik, amire jó esélye van, ha azt vesszük, hogy a Wero már évekkel azelőtt elindul, hogy a digitális euró megjelenne, így egy kialakult ügyfélkörrel és technológiával rendelkezik majd. Az EPI narratívája is az, hogy törekedni fog a digitális euró integrálására a rendszerébe, amennyiben lehetséges, hogy az ügyfelek a Wero tárcájukban a kereskedelmi banki pénz (bankszámlapénz) mellett akár digitális eurót (jegybankpénzt) is tarthassanak és használhassanak.

Dr. Joachim Schmalzl, a német Takarékbanki Szövetség (DSGV) ügyvezetője szerint a cél egy komplementer együttműködés: ideális esetben a digitális eurót is használhatóvá teszik a Wero-ban. Emellett

“az EPI a digitális euró elfogadását is elősegítheti a kiskereskedelemben.“

Ugyanakkor fennáll annak a kockázata, hogy a digitális euró párhuzamos versenytárssá válhat bizonyos tranzakciókban.

Ha az EKB saját külön alkalmazást hoz létre a digitális euró kezelésére, az megoszthatja a felhasználókat.

Fontos azonban látni, hogy a tervezett digitális euró csak az alapszintű fizetési funkciókat nyújtja – lényegében a készpénz digitális megfelelője lenne. A digitális euro önmagában nem kínál olyan kényelmi szolgáltatásokat, mint amilyeneket a modern fizetési rendszerekben megszoktunk: például nem támogatja a halasztott fizetést, nincs beépített hűségpont-kezelés vagy előfizetés-kezelés stb.

Ha a digitális euró projektet sikerül összehangolni az EPI-vel, akkor a Wero számára ez akár további lendületet adhat – például a Wero lehetne az a “univerzális európai mobiltárca”, amelyben a felhasználó a digitális eurót és a bankszámlapénzét egyaránt tarthatja és költheti. Ez mind a két kezdeményezés sikerét erősítheti.

Ugyanakkor az is egy lehetséges kihívás, hogy a bankoknak erőforrásokat kell megosztaniuk a Wero fejlesztése és a digitális euró bevezetése között – de persze erről majd többet akkor fogunk látni, ha a digitális euró konkrét tervezetei nyilvánosak lesznek.

Fotó forrása: Wero

A Wero lehet a qvik európai barátja?

2020-ban, ugyanabban az évben, amikor az EPI megalakult, itthon elindult az Azonnali Fizetési Rendszer. Tavaly szeptemberben pedig megérkezett a qvik is, amellyel egy komplex fizetési ökoszisztéma kiépítésének újabb fázisa valósult meg.

A qvik gyakorlatilag minden fizetési lehetőséget biztosít – még többet is -, mint amit a Wero hozni fog.

A Wero a magyar piacon abban az esetben lesz releváns, ha olyan igényt elégít ki, amit a hazai megoldások nem. Ilyen lehet a határon átnyúló fizetés.

Bár jelenleg a magyar lakosság zömének fizetési szükségleteit lefedik a forintos megoldások, ha valaki külföldre szeretne pénzt küldeni vagy euróban fizetni (online külföldi kereskedőnek, vagy utazáskor), arra kényelmes megoldást csak a bankkártya vagy személyek közötti átutalás esetén a nemzetközi fintech alkalmazások (pl. Revolut, Wisse) nyújtanak.

Itt hozhat újdonságot a Wero: egy magyar ügyfél számára is érdekes lehet, ha európai barátainak a meglévő mobilbanki applikációból tudna, valós időben eurót küldeni a bankszámlájáról, vagy az applikáció segítségével egy európai webáruházban fizetni.

Hogyan kapcsolódhatna össze a Wero és a hazai azonnali fizetési rendszer, a qvik a jövőben? Mivel a két rendszer hasonló alapelveken működik (bankszámlák közötti azonnali utalás, alias/QR használat), technikailag nem elképzelhetetlen az interoperabilitás.

Az EPI már a tervezés során gondolt arra, hogy egy ponton a Wero-t kiterjeszti az eurózónán kívüli országokra is. 2020-ban a lengyel PKO Bank és a finn OP Financial Group is csatlakozott az EPI-hez, és a tervek szerint Lengyelország lesz az első nem euró alapú piac, ahol megoldják a devizaváltás kezelését a megoldáson belül.

Két forgatókönyv is elképzelhető, ha az EPI képes lesz kezelni azt, hogy forint számláról euróra váltson:

1. A magyar bankok is csatlakozhatnak a hálózathoz. Ez konkrétan azt jelentené, hogy egy magyar bank belép az EPI-be, és így ügyfelei a saját mobilbankjukban megkapják a Wero funkciót (euró alapú tranzakciókra). A forintos qvik és az eurós Wero párhuzamosan létezhetne az appon belül. Ez az euró övezetbe tartozó nemzetközi “anyával” rendelkező bankoknál egy hatékon opció lehet, ha az eurós tranzakciók kezeléséhez központi megoldás érhető el a leánybankok számára.
2. A Wero és a qvik (AFR) között közvetlen kapcsolat is kialakulhat. Mivel a qvik a GIRO-n keresztül a magyar bankokat köti össze, a Wero pedig a TIPS-en keresztül az európai bankokat, egy összekötő híd is kiépíthető a két elszámoló rendszert összekapcsolva.

Ha a qvik és a Wero egyszer kompatibilissé válnak, az a vállalkozások számára is megkönnyítheti a kereskedelmet az európai ügyfelekkel. Egy magyar kisvállalkozó például, aki Ausztriába számláz, egy Wero fizetési kérelmet is küldhetne az osztrák partnerének, amit a partner a saját mobilappjában jóváhagy – a pénz pedig azonnal megjelenik a magyar számlán forintban.

A jövőben egy Wero–qvik együttélés elképzelhető: a Wero az euró, a qvik a forint “okos-átutalási” rendszere, és a felhasználók észre sem veszik majd, hogy a háttérben két külön hálózat van, ha azok zökkenőmentesen működnek együtt.

Ehhez persze idő és további együttműködések kellenek – de az eddigi folyamatok arra utalnak, hogy Európa ebbe az irányba tart, a közös szabványok és összekapcsolt fizetési ökoszisztémák irányába.

Összefoglalva, a várakozások óvatos optimizmust tükröznek a Wero-val kapcsolatban.

Egyrészt az európai intézmények és a bankok részéről komoly az eltökéltség, és látják, hogy az európai fizetési szuverenitás kérdése nem csak függetlenség, hanem versenyképesség kérdése is.

A Wero sikere nagyban múlik azon, hogy képes lesz-e valóban uniós szintű, felhasználók milliói által elérhető, könnyen elfogadott, sokfunkciós mobiltárcává válni. Ha sikerül egy valóban ügyfélbarát, mindenhol használható mobiltárcát létrehozni, az Európának hosszú távú előnyöket hozhat.

Címlapfotó forrása: Wero