YOLO ’You Only Live Once’, azaz egyszer élünk. Míg tizenéves gyermekeink ezzel a felkiáltással tűntetik el számunkra láthatatlan módon havi apanázsukat, addig szülőként ugyanezen címszó alatt találhatunk megoldást a problémára. A 2014-ben alapított, szingapúri székhelyű YoloPay célja ugyanis, hogy digitalizálja és okosabbá tegye a legfiatalabb generáció pénzügyeit.

Miért YO a YOLO?

Mert a gyereknevelés egyik legfontosabb elvét alkalmazza a családi pénzügyekre. Adjunk szabadságot, de szabjunk hozzá kereteket! Ennek kiindulópontja, hogy a kölyök nem a papírt vágja zsebre egy sikeres kunyerálás után, hanem egy prepaid kártyát, amit mindig feltöltünk számára a kialkudott összeggel. Ezt aztán költse, amire akarja! Ja, nem!

Ha a boltban nem is, de virtuálisan fogjuk a kezét minden kártya-csippanásnál a yololite applikáción keresztül, nehogy „véletlen” másra menjen el a pénz, mint amire adtuk. Az alkalmazás szülői nézetében állíthatjuk be a gyerkőc „pénzügyi mozgásterét”. Megadhatjuk például, hogy mennyit költhet egy vásárlás alkalmával, engedélyezzük-e számára az online fizetést, tiltunk-e bizonyos kereskedőket, vagy akár a kártya használatát pl. 22 óra után, visszafogva ezzel az esti buli költségvetését.

Drasztikus lépésként meg is vonhatjuk a gyerektől a zsebpénzt, azaz inaktiválhatjuk a kártyát egyetlen mozdulattal.

Nyomon követhetjük a tranzakciókat, kérhetünk real-time értesítéseket, és grafikonokon elemezhetjük mire, mennyi ment el az adott hónapban.

De miért nem kérdezzük ezt meg egyszerűen a gyerektől?

Megtehetjük. A theAsianparent 2016-os kutatása szerint a szingapúri szülők viszont vagy nem teszik, vagy éppen teszik, csak nem mennek vele sokra. Az eredmény mindenesetre elgondolkodtató.

Míg az ősöknek meggyőződése, hogy a gyerek a zsebpénz 63%-át kajára, 19%-át sulira és 9%-át utazásra költi, addig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A költési preferencia első két helyén egyértelműen a kütyük és a ruházat állnak. Az élelmiszer kategória pedig még a dobogó harmadik fokára sem fért fel; úgy tűnik a szingapúri tinik online játékokkal „laknak jól”.

Valamit azért mégiscsak sejthet anya-apa is; ugyanis a megkérdezettek 40%-a bevallotta, aggódik, hogy csemetéje felesleges dolgokra szórja el a pénzt. 24% attól fél, hogy a gyerkőc többet költ a kelleténél, 20% pedig tart tőle, hogy újdonsült gazdája egyszerűen elveszti, amit kapott.

És akkor megint a gyerek húzza a rövidebbet?

A kutatás tanulsága szerint épp ellenkezőleg! A megkérdezett szülők 79%-a ugyanis hajlandó volna több zsebpénzt adni akkor, ha lenne némi rálátása a gyerek pénzügyeire. Szóval egyelőre úgy tűnik a YOLOPAY digi zsebpénz megoldása mindenkinek kifizetődőbb. Még nekik is. Bár a vásárlásért csak külföldön számítanak fel díjat, a szolgáltatásért évente családtagonként 30 dollárt kér a YoloPay.

Több startup is hajt a millennium generáció pénzügyeire.

Bár a bankok 14 éves korukig hallani sem akarnak róluk, a fintech startupok tárt karokkal és okos megoldásokkal várják a cseperedő generációt. Egy 10 éves gyerek már megkapja az első mobilját, egyedül jön-megy az iskolába, vagy moziba a barátaival, azaz elkezd pénzt költeni, és nagyon nem mindegy, hogy hogyan.

Ázsiában digitális zsebpénz megoldást kínál a YoloLighton kívül a Neat, a briteknek ott a Loot, a GoHenry és az Osper, a dánoknak a LunarWay és Ernit, az amerikaiaknak Greenlight. És mi lesz a magyar gyerekekkel? Nekik marad a készpénz, meg az aggódó szülők? Nem! A Family Finances értük dolgozik a FinTechLab-ban.