Amikor az innovációból hétköznap lesz

Egy technológiai változás sikerét talán akkor a legnehezebb észrevenni, amikor már mindenütt jelen van.

A banki alkalmazást megnyitjuk, az egyenlegünk azonnal látszik. A boltban odatartjuk a telefont vagy az órát a terminálhoz. Egy átutalás néhány másodpercen belül megérkezik. Online vásárláskor sokszor már a bankkártyaadatainkat sem kell újra megadnunk.

A használat egyszerű. A mögötte végbement változás jóval összetettebb.

Az elmúlt évtizedben banki fejlesztések, új fizetési infrastruktúrák, szabályozói döntések, közös szabványok, fintech vállalkozások, technológiai platformok és új ügyfélszokások alakították egymást. Volt, ami néhány év alatt széles körben elterjedt. Más, egykor sokat ígérő megoldásokból rétegtermék lett, vagy szinte teljesen eltűntek.

Ezért érdekes tíz év után újra feltenni a kérdést:

mitől lesz egy technológiai lehetőségből valódi változás?

Amiből tíz év alatt alapelvárás lett

Az elmúlt tíz évnek nincs egyetlen technológiai története.

A visszatekintésben az a legárulkodóbb, hogy szinte minden állomása kísérletnek számított, amikor elindult.

2016 – az érintéses fizetés átveszi a vezetést. A magyar kártyás fizetések történetében 2016 második negyedévében fordult elő először, hogy az üzletekben több érintéses tranzakció futott, mint hagyományos kártyás. Ugyanebben az évben 200 résztvevővel indult el az első FinTechShow.

2018 – megérkeznek a neobankok. A Revolut ebben az évben jelent meg a magyar piacon, és amikor 2018 novemberében a Google Pay elindult itthon, az elsők között éppen a Revolut ügyfelei használhatták.

2019 – a bankkártya a telefonba költözik. 2019. május 21-én az OTP elsőként tette elérhetővé az Apple Pay-t Magyarországon, és sorra követték a többiek. A mobiltárca néhány év alatt megszokott fizetési móddá vált, a fizikai kártya pedig egyre gyakrabban maradt a fiókban.

2020 – az azonnali átutalás kötelező alapszolgáltatás lesz. 2020. március 2-án indult az azonnali fizetési rendszer, az MNB szabályozói döntése nyomán minden hazai banknál egyszerre.

2023 – a generatív AI belép a bankokba. A nemzetközi hullám a hazai piacot is elérte, és két évvel később a hazai nagybankok vezérigazgató-helyettesei már arról beszéltek a FinTechShow színpadán, hogy az AI-ügynökök kísérletből valósággá váltak.

2026 – az AI stratégiai és fizetési kérdéssé válik. Az MNB 13/2025-ös ajánlása nyomán a hitelintézetek június 30-ig küldték be AI-alstratégiáikat a felügyeletnek, májusban pedig a Mastercard és az OTP együttműködésében lefutott az első hazai AI-ügynök-fizetés. Tíz évvel az indulás után a három rendezvény, a FinTechShow, a PayTechShow és a BankTechShow TechShow X. néven egyesül.

Éppen ez az egyik fontos tanulsága az elmúlt tíz évnek:

egy tartós változást sokszor több szereplő döntése épít fel egyszerre.

A TechShow X. jubileumi plenáris beszélgetése ezért nem egyetlen intézmény vagy technológia történetéből indul ki. A kerekasztal három résztvevője három különböző oldalról látta ugyanazt az évtizedet.

Három nézőpont ugyanarra a tíz évre

Dr. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a magyar bankszektor egészének nézőpontját hozza a beszélgetésbe.

2011 óta vezeti a Magyar Bankszövetség munkaszervezetét, korábbi banki vezetői és GIRO-nál szerzett tapasztalatai pedig az intézményi verseny, a pénzügyi infrastruktúrák és a szabályozás világát is összekapcsolják.

Az elmúlt évtized számos digitális fejlesztése közös infrastruktúrát, szabványokat és szektorszintű együttműködést igényelt.

Gauder Milán a fizetési innováció globális méretre növelésének tapasztalatát viszi a plenáris színpadra.

A Mastercardnál magyarországi, európai és globális vezetői pozíciókban dolgozott, szakmai pályájához szorosan kapcsolódott az érintéses és digitális fizetések elterjedése.

Belülről látta, hogyan találkozik egy új technológia a bankok, kereskedők és ügyfelek érdekeivel, és milyen feltételek mellett tud széles körben elterjedni.

Simó György, a Day One Capital ügyvezető partnere a digitális gazdaság, a nagyvállalati átalakulás és a technológiai vállalatépítés felől érkezik.

Pályája az Origo korai éveitől a T-Online és a Magyar Telekom vezetésén át a technológiai befektetésekig több digitális korszakváltást kapcsol össze.

Saját tapasztalata van arról, hogyan lesz egy új digitális szolgáltatásból tömeges infrastruktúra, hogyan reagálnak a nagyvállalatok az új belépőkre, és mely fejlesztések bizonyulnak hosszú távon is skálázhatónak.

Ez a három perspektíva azért érdekes együtt, mert ugyanazt a változást eltérő pontokról látta: a bankszektor közös építkezése, a globális fizetési infrastruktúra és a technológiai piac oldaláról.

Mitől válik egy újítás alapértelmezéssé?

A kérdés jóval nehezebb annál, hogy melyik technológia volt a leglátványosabb. A TechShow X. programja ezért több szinttel mélyebbre megy:

Mi változott meg valóban az elmúlt tíz évben, és mi maradt ugyanaz a digitális felületek mögött?

Mitől vált néhány újítás alapértelmezéssé, miközben mások félúton maradtak vagy eltűntek?

A sikeres fordulatokban két közös elem van.

Az azonnali fizetés azért lett két év alatt megkerülhetetlen, mert az MNB minden banknál egyszerre, kötelezően vezettette be.

Az érintéses fizetés azért futott be, mert a kártyák és a terminálok cseréje egyszerre zajlott, így az ügyfélnek nem kellett semmi újat megtanulnia.

A félúton maradt ígéretek listája legalább ilyen tanulságos. Az open banking 2018 óta szabályozási kötelezettség, a bankoknak meg kellett nyitniuk a számlaadatokat, tömeges ügyfélszolgáltatás mégsem született belőle itthon; a korrekciót maga az EU is elismerte a PSD3-csomaggal.

A két kérdés különösen aktuális akkor, amikor ismét egyszerre több olyan technológiai hullám bontakozik ki, amely képes lehet megváltoztatni a pénzügyi szolgáltatásokat.

AI-ügynökök jelennek meg a kereskedelemben és a fizetésekben. Új digitális pénzformák keresik a helyüket a meglévő infrastruktúrában. A digitális identitás új ügyfélkapcsolati modelleket nyithat meg. Egyre több pénzügyi döntés és művelet automatizálható.

Ma még nyitott, melyikből lesz valódi tömegjelenség. Pontosan úgy, ahogy tíz évvel ezelőtt sem lehetett biztosan tudni, melyik akkori innováció válik 2026-ra annyira hétköznapivá, hogy már alig beszélünk róla.

És mi lesz a következő fordulat?

A múlt mérlege ezért igazán a jövő miatt érdekes. A TechShow X. plenáris kerekasztalának egyik kérdése ezt egészen konkrétan fogalmazza meg:

Melyik ma stabilnak hitt pénzügyi szerepet vagy versenyelőnyt írhatja át leggyorsabban a következő fordulat?

Majd még egy lépéssel tovább megy:

Mi az az egy változás, amelyet a pénzügyi szektor ma még túl távolinak lát, pedig már most készülnie kellene rá?

Erre a kérdésre szeretnénk a FinTechZone olvasóinak szavazatát (lásd lejjebb a két kérdést) is elvinni a színpadra, mert könnyen lehet, hogy a következő tíz év egyik legfontosabb kérdésére már most vannak sejtéseink.

Az igazán érdekes rész október 14-én következik:

vajon ugyanazt látja közeledni a piac, mint azok, akik az elmúlt nagy technológiai fordulatokat belülről élték végig?

Forrás: a cikk az MNB sajtóközleményei (az érintéses fizetések 2016-os fordulata, az azonnali fizetés 2020. márciusi indulása), az MNB 13/2025. (XII.3.) számú ajánlása, a TechShow X. hivatalos programja, valamint a FinTechZone saját, a szövegben hivatkozott cikkei alapján készült. MNB sajtóközlemény: az érintéses fizetések száma először haladta meg a hagyományos kártyás tranzakciókét, 2016 · MNB sajtóközlemény: 2020. március 2-ától lesz elérhető az azonnali fizetés, 2019 · MNB 13/2025. (XII.3.) számú ajánlás a hitelintézetek digitalizációjáról, PDF · TechShow X., hivatalos programoldal