1. Mi a hír röviden?
Az MNB 2026 második negyedéves pénzforgalmi adatai szerint a hazai kibocsátású kártyákkal 587,5 millió vásárlás történt, ebből közel 240 milliót mobiltárcával bonyolítottak le, 2457 milliárd forint értékben. A teljes kártyás vásárlási darabszám egy év alatt 10,3 százalékkal nőtt, a mobiltárcásoké 33,7 százalékkal, így a mobiltárcák részaránya a korábbi nagyjából egyharmadról 40,8 százalékra emelkedett. A qvikkel 4,58 millió fizetés teljesült 1144 milliárd forint értékben, és a QR-, NFC- vagy linkalapú fizetések a qvik-tranzakciók 47,4 százalékát tették ki. A kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések értéke 5,37 milliárd forint volt, negyedéves alapon 27,9 százalékkal magasabb.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- A mobiltárcába regisztrált kártyák állománya egy negyedév alatt 3,2 millióról 5,4 millióra ugrott, ebből azonban nem számítható tiszta organikus növekedés: az MNB szerint egy jelentős új piaci szereplő belépése elsősorban az infrastruktúra-adatokat változtatta meg.
- A qvik gyorsan nő, de a forgalom 91,2 százaléka továbbra is qvik-kérelemre teljesített utalás, átlagosan mintegy 433 ezer forintos összeggel. A teljes qvik-forgalom ezért nem kezelhető bolti és webáruházi vásárlási forgalomként.
- A csalási összkép romlását a vállalati oldal okozta: a nem pénzügyi vállalatoknál a visszaélések értéke 1,32-ről 2,88 milliárd forintra nőtt, miközben a háztartásoknál 15,4 százalékkal, 2,40 milliárd forintra csökkent.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
A kártyás fizetés súlypontja a mobiltárcák felé tolódik, a qviknél pedig a kisebb összegű, QR-, NFC- és linkalapú fizetések súlya nő. A kereskedői oldalon az elfogadói díjbevétel a legkisebb forgalmú kereskedőknél a kártyás forgalom 3,51 százalékának, a 250 millió forint feletti csoportnál 0,59 százalékának felelt meg, tehát a qvik kereskedői ajánlatának versenyképessége erősen függhet a megcélzott üzletmérettől. A csalásoknál a pszichológiai manipulációval kezdeményeztetett vagy jóváhagyatott tranzakciók adták a kártyán kívüli sikeres visszaélések darabszámának 72,7 százalékát, és az esetek 11,7 százalékát kitevő vállalati visszaélésekhez kötődött az összérték 53,6 százaléka. A védekezésben ezért a fizetési döntés környezete is külön figyelmet érdemel.
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. Itt azokat hallhatod a színpadon, akik már élesben építik az intelligens pénzügyek következő fejezetét.
A mobiltárcák egyre nagyobb részt képviselnek a növekvő kártyás vásárlási forgalmon belül. Az MNB szeptember 15-én közzétett, 2026 második negyedéves adataiban a qvik használatának gyors bővülése és a vállalatokat érintő visszaélések megugrása is figyelmet érdemel.
Növekvő kártyapiacon erősödnek a mobiltárcák
2026 második negyedévében a hazai kibocsátású kártyákkal összesen 587,5 millió vásárlás történt belföldön és külföldön.
Ezen belül közel 240 millió vásárlást bonyolítottak le mobiltárcával, 2457 milliárd forint értékben.
A teljes kártyás vásárlási darabszám éves alapon 10,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a mobiltárcás vásárlások darabszáma 33,7 százalékkal, értéke 45,7 százalékkal emelkedett. A mobiltárcák részaránya így a kártyás vásárlások darabszámán belül az egy évvel korábbi nagyjából egyharmadról 40,8 százalékra nőtt.
A mobiltárcák tehát a bővülő kártyás vásárlási forgalmon belül képviselnek egyre nagyobb hányadot.
A qvik piaci lehetőségeit ezért már egy erősödő mobiltárcás környezetben érdemes értékelni. Az elfogadóhelyi jelenlét mellett a fizetés egyszerűsége és a választás ösztönzése is meghatározó lehet.
A két megoldás párhuzamos növekedése ugyanakkor önmagában nem bizonyítja, hogy a qvik kártyás fizetéseket vált ki.
A mobiltárcába regisztrált kártyák állománya közben 3,2 millióról 5,4 millióra ugrott egy negyedév alatt. Ebből nem számítható tiszta organikus növekedés:
az MNB szerint egy jelentős új piaci szereplő belépése elsősorban az infrastruktúra-adatokat változtatta meg.
Ráadásul itt kártyákról, nem egyedi felhasználókról beszélünk. A forgalmi adatokra a változás várhatóan a következő negyedévtől lesz érdemi hatással.
A qviknél már majdnem minden második fizetés QR-, NFC- vagy linkalapú
A negyedévben 4,58 millió qvik-fizetés teljesült 1144 milliárd forint értékben. A darabszám az előző negyedévhez képest 22,2 százalékkal, egy év alatt közel háromszorosára nőtt.
A teljes azonnali fizetési tranzakciószámon belüli részarány 2,3-ról 6,4 százalékra emelkedett egy év alatt.
A QR-, NFC- és linkalapú qvik-fizetések száma 2,17 millióra nőtt:
már a qvik-tranzakciók 47,4 százalékát adták.
Negyedéves növekedésük 25,3 százalék volt, miközben értékük 16 százalékkal emelkedett. Az átlagos tranzakcióérték így 50,1 ezerről 46,4 ezer forintra csökkent. Ez kisebb összegű fizetések növekvő súlyára utalhat, de a táblákból nem azonosítható, mely kereskedői szegmensek okozták az elmozdulást.
Értékben továbbra is a qvik-kérelemre teljesített utalások dominálnak: a teljes qvik-forgalom 91,2 százalékát adják, átlagosan mintegy 433 ezer forintos összeggel.
A qvik összesített forgalmát ezért félrevezető lenne bolti és webáruházi vásárlási forgalomként kezelni.
A kereskedői terjedés gazdasági hátteréhez a bevételi táblák adnak további támpontot. A legfeljebb egymillió forintos negyedéves kártyaforgalmú kereskedőknél az összes elfogadói díjbevétel a kártyás forgalom 3,51 százalékának felelt meg; a 250 millió forint feletti csoportnál 0,59 százalékának. Ezek csoportszintű, POS-díjakat is tartalmazó arányok, nem egyedi tranzakciós tarifák.
A közel hatszoros különbség arra utal, hogy a qvik kereskedői ajánlatának versenyképessége erősen függhet a megcélzott üzletmérettől.
A tényleges megtakarítás qvik-díjadatok nélkül nem számszerűsíthető.
A csalásoknál a vállalati adatok rontották az összképet
A kártyán kívüli elektronikus pénzforgalomban a sikeres visszaélések értéke 5,37 milliárd forint volt. Ez negyedéves összevetésben 27,9 százalékos emelkedés, éves alapon ugyanakkor 16,3 százalékos csökkenés.
A friss romlás tehát az egy évvel korábbinál alacsonyabb összérték mellett következett be.
A háztartásoknál a visszaélések értéke negyedéves alapon 15,4 százalékkal, 2,40 milliárd forintra csökkent. A nem pénzügyi vállalatoknál viszont 1,32-ről 2,88 milliárd forintra nőtt, az esetek száma pedig 204-ről 451-re emelkedett.
A cégekhez kötődött az esetek 11,7 százaléka, de az összérték 53,6 százaléka.
Egy vállalati visszaélés átlagos összege közel kilencszerese volt a háztartásokénak.
A módszerek között a pszichológiai manipulációval kezdeményeztetett vagy jóváhagyatott tranzakciók domináltak: ezek adták a kártyán kívüli sikeres visszaélések darabszámának 72,7 százalékát. Ez alapján a védelemben a fizetési döntés környezete is külön figyelmet érdemel: kitől érkezett az utasítás, mi indokolja az utalást, és hogyan ellenőrizték a kedvezményezettet.
A jóváhagyott tranzakció mögött is állhat megtévesztés.
A kártyás vásárlásoknál közben javult a forgalomarányos mutató. A hozzájuk kötődő sikeres visszaélések értéke 1,64 milliárd forint volt, lényegében ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A vásárlási forgalom értékének 16,8 százalékos növekedése mellett a visszaélések értékének aránya 0,0283-ról 0,0242 százalékra mérséklődött. Ebből azonban nem vezethető le, hogy a javulást a mobiltárcák terjedése okozta.
Fontos korlát, hogy ezek pénzforgalmi visszaélési adatok, nem a banki rendszerek elleni kibertámadások teljes statisztikái.
A qvik és a mobiltárcák önálló csalási rátája nem állapítható meg belőlük.
A sikeres visszaélések értéke pedig nem azonos az adott negyedévben az ügyfelekre terhelt, lekönyvelt veszteséggel.
Marosi BenceGIRO, üzleti igazgató
Luspay MiklósMNB, Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság vezetőjeAz arányok és növekedések az MNB-táblakészletből végzett saját számítások. A kártyás vásárlási statisztika egyenlegfeltöltéseket is tartalmaz, ezért nem azonos a kiskereskedelmi költéssel.