A BankTechShow színpadán egy izgalmas fireside chat keretében Vadócz Zsolt, a K&H Bank digitalizációs vezetője, valamint Farkas Márk Tamás, a Raiffeisen Bank digitális csatornák vezetője osztotta meg gondolatait. A beszélgetést Kiss Gergely, az Attrecto Zrt. társalapítója moderálta. A résztvevők azt vizsgálták, hogyan léphet ki a generatív mesterséges intelligencia (AI) a „játszótér” fázisából, annak érdekében, hogy a bankszektor mindennapi működésének szerves részévé váljon.

Hol ér véget a hype, és hol kezdődik a valóság?

Vadócz Zsolt, a K&H Bank digitalizációs vezetője szerint az elmúlt egy évben jelentős változás következett be a generatív mesterséges intelligencia megítélésében és gyakorlati felhasználásában. Tavaly az AI-t még főként a technológiai újdonságok iránti lelkesedés, és „hype” határozta meg. Ez az időszak az innováció iránti lelkesedésről és a lehetőségek feltérképezéséről szólt. Mára azonban véleménye szerint a kezdeti lelkesedést egy gyakorlatiasabb szemlélet váltotta fel.

Míg tavaly a piac még csak arról elmélkedett, hogy „jó lenne ezt céges környezetben is használni”, addig ma már számos vállalat konkrét megoldásokon dolgozik és kísérletezik azok gyakorlati alkalmazásával. Az ügyfelek számára elérhető éles alkalmazások azonban továbbra is korlátozottak. A bankszektorban elsősorban belső használatra tervezett fejlesztések és az AI bevezetéséhez szükséges rendszerek kiépítése zajlik.

„Az ügyfelek számára történő alkalmazás továbbra is kihívásokkal teli, de ma már szinte minden szervezet aktívan vizsgálja az AI nyújtotta lehetőségeket belső környezetben”

– mondta a K&H képviselője.

Farkas Márk Tamás, a Raiffeisen Bank képviselője szerint az elmúlt egy évben a generatív AI-t leginkább belső folyamatok, például meetingek összefoglalásának támogatására használták. Bár ügyfél alkalmazások kialakításához a generatív AI-t továbbra sem tartják megfelelőnek, mivel a technológia még hajlamos hibázni, az IT-fejlesztési folyamatokban már felismerik az AI biztonságos alkalmazásának lehetőségeit.

Fotón (balról jobbra): Kiss Gergely (Attrecto Zrt.), Vadócz Zsolt (K&H Bank), Farkas Márk Tamás (Raiffeisen Bank) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Mi áll a pilot projektek középpontjában?

A K&H több területen is kísérletezik, kiemelt figyelmet szentelve Kate továbbfejlesztésének. Bár Kate nem generatív AI-alapú, már most több mint 200 különböző feladatot képes ellátni, például átutalás, biztosításkötés vagy PIN-kód kezelése.

Vadócz Zsolt szerint az ügyféloldali alkalmazások esetében egyelőre hibrid megoldások szükségesek. A jelenlegi generatív AI-technológia, bár képes ügyfelekkel kommunikálni és egyszerűbb kérdéseket megválaszolni, még nem alkalmas tranzakciók teljes körű, önálló kezelésére. A bank ezért pilot projekteket indít a szövegértés fejlesztésére és a chatbot válaszainak pontosítására.

Végezetül kiemelte, hogy a pilot projektek egyik fő fókuszterülete a tudásbázisok építése. A generatív AI-t szöveges adatok feldolgozására és releváns információk kigyűjtésére alkalmazzák, amely elsősorban a munkatársak számára nyújt támogatást. Amint ezek a rendszerek kellően megbízhatóvá válnak, ügyféloldali alkalmazásuk is lehetővé válik. Szerinte ez az egyik legelterjedtebb és legkönnyebben bevezethető felhasználási mód, amelyet szinte minden szervezet aktívan vizsgál.

Farkas Márk Tamás szerint a Raiffeisen Bank pilot projektjei is főként a belső fejlesztési folyamatokra összpontosítanak. A generatív AI ügyféloldali alkalmazását továbbra is óvatos megközelítés jellemzi, mivel a rendszernek pontos és megbízható válaszokat kell nyújtania.

Egy chatbot például nem engedheti meg magának, hogy pontatlan információkat közöljön, vagy versenytárs terméket ajánljon, mivel ez komoly kockázatot jelentene a bank számára. A bank jelenleg hagyományosabb gépi tanulási modelleket alkalmaz, amelyek főként adatfeldolgozási és riportkészítési feladatok támogatására szolgálnak.

Az ügyféloldali generatív AI bevezetéséről Farkas Márk Tamás elmondta, hogy a bank tervezi az ilyen rendszerek tesztelését, amelyek jelenleg még a „Proof of Concept” (PoC) szakaszában tartanak. A bevezetés előtt alaposan meg kell vizsgálni, hogy a technológia milyen valószínűséggel nyújt pontos válaszokat, és csak akkor lépnek tovább, ha a rendszer eléri a szükséges pontossági és megbízhatósági szintet.

Mire várnak a vállalatok, ha a magánszemélyek már aktívan használják az AI-t?

A beszélgetés résztvevői rávilágítottak arra a paradoxonra, hogy míg magánemberként sokan napi szinten használják a generatív AI-t, a vállalatok továbbra is óvatosan közelítenek a technológiához.

A K&H szakembere szerint a cégek azért óvatosak a generatív AI ügyféloldali használatával, mert fontos számukra a kockázatok átlátása és maximális kezelése. Míg a magánszemélyek otthon szabadon kísérleteznek az AI-val, a pénzügyi szektorban a technológia hibái miatt jelentkező kockázatok nem vállalhatók. Erre ráerősítve Farkas Márk Tamás példaként kiemelte: a pontatlan termék- vagy szolgáltatásajánlások az ügyfél bizalmának elvesztését okozhatják.

Vadócz Zsolt ugyanakkor megjegyezte, hogy házon belül már bátrabban alkalmazzák a generatív AI-t, ahol kontrolláltabb környezetben, némileg magasabb kockázatvállalási hajlandóság megengedhető. Ügyfél oldalon elsősorban olyan rendszereket fejlesztenek és tesztelnek, amelyek emberi felügyelet mellett működnek.

„Élesben működő megoldásaink lehetővé teszik, hogy ügyféladatokat elemezve személyre szabott PFM-ajánlásokat küldjünk, amelyek pontosan igazodnak az ügyfelek pénzügyi helyzetéhez”

– hangsúlyozta Vadócz Zsolt.

Fotón: Vadócz Zsolt, a K&H Bank digitalizációs vezetője a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Nem csak a hallucináció akadályozza a térnyerést az ügyfelek irányába

A szakember szerint a generatív AI pénzügyi szektorban való elterjedésének egyik legnagyobb akadálya a szigorú szabályozási környezet, amely jelentősen korlátozza a technológia éles alkalmazását. Bár a belső tesztelések alapján a megoldások működőképesek, a szabályozási előírások miatt több engedélyezési folyamaton kell átesniük, mielőtt az ügyfelek számára elérhetővé válnak.

Egy másik jelentős kihívás az integrációs nehézség, mivel az AI-rendszereket, különösen a nagy nyelvi modelleket, nem elég önmagukban alkalmazni – teljes körű összekapcsolásuk a banki rendszerekkel elengedhetetlen. Ez egy összetett folyamat, amely jelentős IT-fejlesztést és rendszerintegrációt igényel. A valódi hatékonyság csak akkor valósulhat meg, ha az AI minden releváns banki rendszert integrál, és ügyfélspecifikus válaszokat nyújt.

Vadócz Zsolt a társadalmi elfogadottságot is kiemelte. Hasonlóan ahhoz, ahogy néhány éve még szokatlannak tartották a mobilbankolást, az ügyfeleknek most is időre van szükségük, hogy megszokják a mesterséges intelligenciával való interakciót.

„A K&H-nál az ügyfelek 10%-a használja rendszeresen Kate-t pénzügyei kezelésére. Bár a technológia minden ügyfél számára elérhető, az aktív használat még nem általános. Ugyanakkor évente több millió interakció történik, ami az érdeklődés folyamatos növekedését mutatja”

– mondta Vadócz Zsolt.

Farkas Márk Tamás, a Raiffeisen képviselője szerint az adatok kezelése és tisztaságának biztosítása az AI banki alkalmazásának egyik legnagyobb kihívása.

A bankok hatalmas adatvagyont halmoztak fel, de ezek pontossága és relevanciája gyakran kérdéses. Míg egy ember képes szűrni és értelmezni az információkat, az AI rendszerek nem mindig dolgozzák fel azokat megfelelően. Ha az AI rendszerek teljes adatvagyont kapnak, hibás eredmények születhetnek, még akkor is, ha a technológia nem „hallucinál”.

„Nagy szükség lenne egy olyan eszközre, amely nem csak azonosítja, hol szükséges az adattisztítás, hanem ideális esetben automatikusan el is végzi azt. Ilyen megoldással azonban eddig még nem találkoztunk. Az AI jelenleg képes hibás adatokat is valóságként kezelni. Bízom benne, hogy egy-két éven belül, ha ismét az adattisztaságról beszélünk, már egészen más válaszokat adhatunk erre a kérdésre”

– mondta Farkas Márk Tamás.

Fotón: Farkas Márk Tamás, a Raiffeisen Bank digitális csatornák vezetője a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Hogyan nyerjük el a vezetőség támogatását az AI fejlesztésekhez?

Farkas Márk Tamás, a Raiffeisen Bank képviselője elmondta, hogy náluk a menedzsment meggyőzésére nem volt szükség az AI-technológiák fejlesztésének támogatásához, mivel az anyavállalat eleve ösztönözte a kísérletezést. A bank azért tartotta fontosnak az AI-fejlesztések elindítását, mert a halogatás és a „tökéletes megoldás” kivárása helyett a folyamatos tanulást és tapasztalatszerzést tartják a fejlődés kulcsának.

A K&H Bank képviselője elmondta, hogy az AI fejlesztését két fő megközelítés mentén végzik. Egyrészt rendelkezésre áll egy külön erre a célra elkülönített „AI büdzsé”, amelyet kísérleti projektek, technológiai tesztelések és tanulási célok finanszírozására használnak. Másrészt az AI-t nem önálló projektként kezelik, hanem olyan eszközként, amely egy adott probléma megoldására szolgál, ha ez bizonyul a legcélravezetőbbnek az adott helyzetben.

„Nem úgy állunk hozzá, hogy kifejezetten AI-projekteket indítsunk és azok megtérülését igazoljuk. Inkább hatékonyságnövelő, üzletszerző vagy más típusú projekt kezdeményezéseink vannak és azt kell a köztudatba beépíteni, hogy ezeket néha AI segítségével is megoldhatjuk, de vannak esetek, amikor nem ez a legcélszerűbb”

– mondta Vadócz Zsolt.

Fotón (balról jobbra): Kiss Gergely (Attrecto Zrt.), Vadócz Zsolt (K&H Bank), Farkas Márk Tamás (Raiffeisen Bank) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Mi lesz 3 év múlva?

Vadócz Zsolt szerint a generatív AI a következő három évben elsősorban az AI agentek, például chatbotok és virtuális asszisztensek elterjedésével hozhat változást a szektorban. Úgy véli, hogy ezek az eszközök a jövőben széles körben elterjedhetnek és elsősorban az ügyintézési folyamatokat könnyítik meg. Bár az AI agentek várhatóan nagyban javítják a felhasználói élményt, a bonyolultabb folyamatok kezelése továbbra is bizonytalan.

Farkas Márk Tamás eltérő nézőpontból vizsgálta a kérdést, és az AI munkafolyamatokra gyakorolt hatását hangsúlyozta; szerinte az AI várhatóan nem helyettesíti a fejlesztők munkáját – ahogy azt korábban sokan gondolták. Ehelyett az figyelhető meg, hogy az AI inkább a kevésbé tapasztalt szakembereket segíti, mivel megkönnyíti számukra az összetett kódok és rendszerek megértését.

Ugyanakkor a tapasztalt szakemberek számára az AI kevésbé jelent hozzáadott értéket.

A Raiffeisen Bank képviselője úgy véli, hogy ez a folyamat nem csak a bankszektorra, hanem minden IT- és fejlesztési területre hatással lesz.

Címlapfotón (balról jobbra): Kiss Gergely (Attrecto Zrt.), Vadócz Zsolt (K&H Bank), Farkas Márk Tamás (Raiffeisen Bank) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)