Evoluciós változás várható a pénzügyi szektorban és a jövőben kiszélesedik majd az azonnali fizetési lehetőségek választéka is Magyarországon. Igaz Európában a telko cégek nem tudtak betörni a pénzügyi szektorba, de a fejlődő országokban meghatározó szerepük van a digitális bankolás nyújtásában. A digitalizáció akkor lesz igazán sikeres a pénzügyi szektorban is, ha az a technológia, ügyfélélmény és a folyamatok háromszögében valósul meg. Király Istvánnal, a Vodafone vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.

Ott voltál az első sorban a digitalizáció magyarországi kezdetekor és azóta is távközlési, technológiai cégek vezérkarában aktívan részt veszel, segíted a gazdasági szektorok digitális átalakulását. Mi a Te víziód, hol tart ma és hol lesz a magyar pénzügyi szektor a digitalizáció terén 3 év múlva?

Király István: A pénzügyi szektor meghatározó szereplői már megkezdték az átalakulást, hogy a jövőben is megoldást tudjanak hozni a digitálisan egyre érettebb ügyféligényekre.

A nagyvállalatok átszerveződnek, transzformálódnak, a szegmens pedig egyre bővül, hiszen új fintech cégek jelentek meg a piacon – emiatt mindenki nagy versenyre számít.

Alapvetően három területen várok evolúciós változást. Az egyik ilyen az elektronikus fizetési megoldásokat előnyben részesítő ügyfélszám: ez a szám ma 1 millió körül alakul, ami a jövőben várhatóan minimum meg fog duplázódni. Emellett úgy gondolom, hogy

a jövőben javulni fog a digitális ügyfélélmény és ki fog szélesedni az azonnali fizetési lehetőségek választéka.

Amikor a pénzügyi szektor digitalizációjáról beszélünk, leggyakrabban a front office, a szolgáltatások, innovatív, a fogyasztói mindennapi pénzügyeinek kezelését könnyítő mobil alkalmazásokról esik szó. A termékcentrikusságról, a fogyasztócentrikus banki kiszolgálásra történő átállás kihívásairól és a digitális technológiák e téren történő használatáról kevesebb szó esik. Hasonló folyamat ment végbe a telko szektorban évekkel ezelőtt. Milyen kihívásokkal küzdöttetek anno és milyen tapasztalatokat, gondolatokat osztanál meg a pénzügyi szektor szereplőivel?

Király István: Fontos kiemelnem, hogy a digitalizációnak nem feltétlen az eszközhasználat az igazi mércéje, sokkal inkább a folyamatok, a technológia és az ügyfélélmény háromszögének ideális kialakítása. A digitális eszközök már nagyon régen használatban vannak, mégsem tekintjük például a token-t a digitalizáció eszközének.

Az én értelmezésem szerint a pénzügyi szektor szolgáltatásai ugyanúgy ügyféligényen kell, hogy alapuljanak, mint minden más iparágban. Itt a technológia – mobiltelefon, tablet, okosóra, stb. – önkiszolgáló csatornát, a folyamatok pedig egyszerűséget, valamint a használat gyakoriságát tudják megteremteni.

Bár sok a hasonlóság, fontos azért megemlíteni azt a különbséget, hogy

míg a távközlési szektor digitalizációját inkább a technológiai fejlődés hajtotta, addig a pénzügyi szektorban a szabályozás és a biztonsági követelmények változása is komoly szerepet játszott.

Egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy helyettünk algoritmusok, automatizmusok döntsenek szálloda foglalásról, fogyasztási cikkek vásárlásáról. A szenzor, IoT, M2M és az 5G fejlődése mindezt lehetővé teszi. Hol látod a legnagyobb kihívásokat e technológiák használatában, alkalmazásában?

Király István: A telemetria-M2M-IoT fejlődési út valójában egy évtizedek óta zajló csendes „forradalom” – észrevétlenül ott van a mindennapjainkban. A szenzortechnológia fejlődésének felgyorsulása és a keskenysávú adatátviteli technológia (NB IoT) megjelenése óriási távlatokat nyit a mérésekben, az adatgyűjtésben.

A mesterséges intelligencia segítségével hatékonyságot javíthatunk – ezzel pedig megfizethetőbbé, hatékonyabbá és kényelmesebbé válhat sok vállalati folyamat. Gondoljunk csak a követhető eszközök térképen való megjelenítésére, a mezőgazdasági mérések pontosságára (víz, talajszerkezet, tápanyag, stb.), vagy olyan kényelmi szolgáltatásokra, mint a szabad parkolóhelyeket jelző okosrendszer.

Az 5G ehhez képest csak most indul. Először az ipart fogja segíteni – ami persze előfeltétele, hogy a végfelhasználók is a saját bőrükön tapasztalhassák meg ennek előnyeit. Az ipar, vagyis az üzleti felhasználók sokkal hamarabb juthatnak olyan információkhoz, amelyekhez korábban egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan férhettek hozzá. A minimális késleltetésnek köszönhetően pedig hatalmas változások várhatóak elsősorban az egészségügyben, a közlekedésben, valamint az ipar számos területén.

Hogyan alakítja át a technológia a fogyasztói szokásokat? Hogy látod, hogyan és milyen eszközökkel lehet a lakosság és a vállalkozások adaptációs hajlandóságát növelni? A Vodafone smart city, logisztikai és egyéb komplex projektjeiben hogyan edukáltátok, motiváltátok a partnereiteket, a fogyasztókat?

Király István: Ez egy folyamatos feladat, amelyben a kommunikációnak, az ismeretterjesztésnek és a partnerek bevonásának mind nagyon fontos szerepük van. Ahhoz, hogy egy-egy technológia a gyakorlatban is alkalmazható legyen, elengedhetetlen, hogy a partnerek szektorspecifikusan dolgozzanak azzal tovább.

Az iparági és a technológia ismeretek összegyúrásával alakultak ki az olyan diszruptív szolgáltatások, mint például a fapados repülés, az online taxi vagy az online szállásfoglalás.

Mondok egy példát: Gondolja úgy bárki is, hogy az egykor sokak által nagyon kedvelt MALÉV képes lenne kiszolgálni a Covid előtti utasszámokat mobiltelefon nélkül? Biztos vagyok benne, hogy nem. Mint ahogy abban is, hogy mobiltelefon nélkül Uber sem lenne.

Meggyőződésem, hogy a technológiákat nyújtó, infrastruktúrákat biztosító szolgáltatóknak a verseny helyett a partnerséget kellene szem előtt tartaniuk – ez az alapja a felhasználók körében sikeresnek bizonyuló szolgáltatásoknak.

A Vodafone a pénzügyi iparágban eddig nem igazán jelent meg. A logisztikai területek biztosításában látunk IoT alapú ajánlatokat Tőletek. A nyílt bankolás, a PSD2 és az azonnali fizetési rendszer szabályozása is hívogatja a nem-banki, jellemzően tech orientált cégeket a pénzügyi szektor meghódítása felé. Mit nézett el a szabályozó, hogy egyetlen telko cég sem tűzte zászlajára a nyílt bankolást és nem készül megtörni a bankok hegemóniáját a pénzügyi szektorban?

Király István: Európa fejlett bankszektorral rendelkezik. Nagy a verseny, csökken a profitabilitás.

A mobilszolgáltatók egyes niche területeken tudtak sikereket elérni (pl. mobil parkolás, autópályamatrica vásárlás, emeltdíjas tartalom fizetési megoldások), de valójában nem voltak elég erősek ahhoz, hogy valódi versenyt generáljanak a pénzügyi szektorban régóta jelenlévő bankoknak, biztosítóknak. Pénzügyi eszközeinket jelentős mértékben lekötötték saját technológiai fejlesztéseink (optika, 4G, 5G) és persze a saját iparágunkban jelen lévő versenyhelyzet.

Ugyanakkor Afrikában a Vodafone pénzügyi szolgáltatóként is komoly szerepet tölt be és számos ottani országban jelen van.

Ezeken a területeken a cserekereskedelem szintjéről egyenesen az elektronikus mobil bankolást hozta el a Vodafone szolgáltatása a lakosság számára.

Hogyan intézi a Vodafone vezérhelyettese a mindennapi pénzügyeit? Milyen megoldásokat használsz? És mi hiányzik? Mi lenne az az igény, szolgáltatás, amire ma szerinted a legnagyobb szükséged lenne?

Király István: Én digitális bevándorló vagyok, közel 30 évesen kezdtem PC-t használni. Ehhez képest használok ApplePay-t, Mobilbankot, hitelkártyát és direct debitet is. A teljes családi pénzforgalmunk mindössze 30 százaléka készpénz.

Nem szolgáltatást hiányolok, sokkal inkább a meglévő felületek egyszerűségét, használhatóságát javítanám.

Szerintem az ügyfélélmény jelenti ma az igazi kihívást a pénzügyi szektorban.

Címlapfotón Király István, a Vodafone vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese. Fotó forrása: Vodafone.