Érdemes körbenézni a világban, hogyan, milyen formában történt meg az átállás az azonnali fizetésre, ami jövő nyáron Magyarországon is megvalósul. Íme pár példa és tapasztalat a nagyvilágból.

Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA)

Az Egységes Euró Fizetési Övezet (SEPA) 2014-ben ért el egy jelentős mérföldkőhöz azzal, hogy befejeződött az országok és bankok migrációja a SEPA fizetési sémákra. Ebben az évben kezdte meg működését a SEPA Council utódja az ERPB (Euro Retail Payments Board).

A SEPA fókusza megváltozott, a sztenderdizációs munka folytatása mellett az innováció és a verseny elősegítése került előtérbe. A SEPA_Inst azonnali fizetési séma kidolgozása és az első pán-európai azonnali rendszer bevezetése is rekord gyorsasággal valósult meg, megelőzve például az amerikai és ausztrál fejlesztéseket is.

A SEPA_Inst fizetési séma gyors bevezetése azért is volt fontos, mert azonnali fizetés nélkül nem lehet létrehozni egy hatékony open banking piacot. Az európai open banking szabályozás (PSD2, a felülvizsgált Payment Services Directive) a világ egyik legnagyobb fizetési piacán kényszeríti ki a banki számlavezetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés megnyitását.

A jogi szabályozáson túl azonban számos sztenderdizációs kezdeményezés van folyamatban annak érdekében, hogy a PSD2 szabályozás elérje kitűzött célját. Ezen kezdeményezések közül pán-európai jellege miatt kiemelkedik a Berlin Group által fejlesztett NextGenPSD2 szabályrendszer (specifikációk itt érhetők el).

A minél szélesebb körű és földrajzi kiterjedésű sztenderdizáció egyik nagy előnye az, hogy a kiskereskedelmi cégek könnyebben és olcsóbban fognak tudni olyan saját azonnali fizetési megoldásokat fejleszteni ügyfélbázisuk számára, mellyel egységesen és egyidejűleg tudnak egyszerre több európai országban is piacra lépni.

Svájc

Az azonnali fizetési rendszereket bevezető országok között egyre jobban terjed az a felismerés, hogy a siker érdekében a sztenderdizációnak, az iparági együttműködésnek ki kell terjednie a fizetési folyamat azon szakaszára is, amelyben a végfelhasználó ügyfelek a fizetéseiket elindítják, kezdeményezik.

A finisébe érő svájci modernizációs program egyik fontos komponense az egységes QR-kód bevezetése, amelynek használatával automatizálható a fizetések kezdeményezése. A modernizációs program ezen túl még kiterjed az ISO20022 sztenderd széleskörű bevezetésére is.

Kanada

Számos országban, így Kanadában is az új, általában már az azonnali rendszerek bevezetéséhez kötődik az átállás az ISO20022-es pénzforgalmi üzenetsztenderdre. Az ISO20022 sztenderd bevezetése elsősorban a fizetési rendszerek belföldi és nemzetközi interoperabilitásának megteremtését, és a kiterjesztett és strukturált közlemények révén a fizetések feldolgozásának automatizálását támogatja.

Ausztrália

A 2017 februárjában megnyíló ausztrál rendszer az első olyan modern azonnali fizetési rendszer a világban, amely a bankszámlák közel teljes elérhetőségét biztosítja. A hasonló fejlettségű EURO övezetben és az USA esetében is még évekbe telhet, hogy a bankok és a bankszámlák többsége elérhetővé váljon az azonnali fizetési rendszerekben. A szinte teljes lefedettséget biztosító brit Faster Payments rendszer pedig nem alkalmas például arra, hogy az üzenetek közlemény rovata kibővített információkat tartalmazzon.

Az ausztrál rendszer főbb jellemzői:

  • Több kiegészítő szolgáltatás is elérhető a rendszerben.
  • Számos speciális funkcionalitás biztosítja a többféle másodlagos azonosító elterjedését és használatát.
  • A B2B tranzakciók feldolgozását a több módon is kezelhető, kibővített közlemények segítik.
  • A fizetési kérelem szolgáltatás már az első naptól elérhető.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államok-ban 2017 végén indult el a TCH (The Clearing House) RTP (Real-Time Payments) azonnali fizetési rendszere. A rendszer indulását többéves tervezés és iparági egyeztetés előzte meg, amelyben a Központi Bank (FED: Federal Reserve) vezető szerepet játszott.

A fizetési rendszerek fejlesztésénél mindig nagy dilemma, hogy a felügyeleti szervek vagy a különböző iparági szövetségek, szervezetek a közösség érdekében milyen területeken és mélységben kényszerítsék ki a szabványosítást, egységesítést.

Az Egyesült Államok szétaprózódott bankrendszere további kihívásokat jelent az azonnali fizetés elterjesztésében. A rendszer indulásakor csupán hat nagybank csatlakozott, de a TCH 2020-ra szeretné elérni, hogy az USA mind a 11 ezer bankja és hitelszövetkezete csatlakozzon, vagy elérhető legyen az RTP rendszerében.

Thaiföld

Az elektronikus fizetések esetében nagyon magas a fix költségek aránya, ami sokszor a változtatások kerékkötője is lehet. Az iparág hálózati jellege megköveteli, hogy a résztvevők többsége összehangolja fejlesztéseit. Ezekből az adottságokból következően sokszor szabályozói, állami részvétel, beavatkozás szükséges a halogatott fejlesztések megvalósulásához. Az azonnali fizetési rendszerek esetében is nagyon gyakori az állami szerepvállalás.

A Bank of Thailand, az ország nemzeti bankja vezető szerepet játszik a fizetési rendszert modernizáló programban (National e-Payment Master Plan), amelynek csak egyik, de fontos pillére a PromptPay azonnali fizetési rendszer bevezetése. A PromptPay 2017 januári bevezetése óta már több mint 40 millió ügyfél, a lakosság fele regisztrált valamilyen másodlagos azonosítót a rendszerben fizetési műveletei lebonyolításához.

Az állami szerepvállalás nem korlátozódott csak a fejlesztések katalizálására. Az állami szervezetek minden országban a legnagyobb szereplői a pénzforgalomnak (nyugdíjak, szociális juttatások, adófizetések). A thai állami szereplők a rendszer használatában és promótálásában is aktív szerepet vállalnak. Ennek az aktív szerepvállalásnak is köszönhető az új fizetési módok gyors terjedése és a másodlagos azonosítók tömeges regisztrációja.

Dél-Afrika

Dél-Afrika azonnali fizetési rendszere már 2007 óta működik, de a mai napig nem vált az ország pénzforgalmában sikeres, meghatározó fizetési rendszerré. Azért is érdemes figyelemmel kísérni az ország jelenleg futó modernizációs programját, mert ők már tanulhattak a múltban elkövetett hibákból.

A leggyakrabban idézett hibák között található az azonnali utalás magas költsége, a nem egységes ügyfélélmény, és a limitált elérhetőség. A dél-afrikai program másik érdekessége, hogy nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a pénzügyi infrastruktúra fejlesztése megkönnyítse azon társadalmi rétegek kiszolgálását, akik jelenleg egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan vesznek igénybe elektronikus fizetési szolgáltatásokat.

Az azonnali fizetési rendszerektől sokan várják azt, hogy azok visszaszorítják, kiváltják a készpénz használatát. Dél-Afrika példája arra is rávilágít, hogy ennek megvalósulásához kiemelt figyelmet kell fordítani az elektronikus pénzforgalomtól valamilyen okból távol maradó, vagy azokat limitáltan használó társadalmi rétegekre is.

A cikk a GIRO Zrt.-vel való együttműködés eredményeként jelent meg. Az eredeti cikk a giroinstant.hu oldalon olvasható itt.