Három elismert hazai szakember vitatta meg a pénzügyi szektor technológiai kihívásait a BankTechShow színpadán. Fejér Gábor, az MBH Bank digitalizációért felelős vezetője, Nyíri József, a Finshape Chief Growth Officere, valamint Sziráki László, a CIB Bank ügyvezető igazgatója és informatikai divízió vezetője a mesterséges intelligencia térnyeréséről és a fejlesztési stratégiákra ható trendekről beszélgetett Lemák Gáborral, a FinTechZone társalapítójával. A beszélgetés rávilágított arra is, hogyan befolyásolja a szervezeti kultúra a szektor innovációs képességeit.

Lassan a testtel a mesterséges intelligenciával!

A mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg az IT-t, átalakítva a hagyományos szerepek értelmezését. Nyíri József, a Finshape képviselője azonban úgy véli, hogy a bankszektor szigorú szabályozottsága és a nagy szervezetek belső tehetetlensége lassítja ezt az átalakulást.

„A pénzügyi szektorban az AI-forradalom lassabb ütemben halad, mint más iparágakban. Nem öt, hanem inkább tizenöt év kell ahhoz, hogy az irány jelentősen megváltozzon.”

Az innováció – legyen szó külső vagy belső folyamatokról – akkor gyorsul fel igazán, ha nyomás vagy kényszerhelyzet alakul ki. A Finshape képviselője úgy véli, hogy a jelenlegi makrokörnyezet nem ösztönzi a radikális változásokat, de egy makrogazdasági fordulat jelentősen felgyorsíthatná a belső innovációs folyamatokat.

Az AI fejlődését sem szabad túlbecsülni; érdemes óvatosan megközelíteni. Sziráki László felidézte, hogy 15 évvel ezelőtt a digitális bankolással kapcsolatban is nagyívű várakozások voltak, mint manapság a mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Bár a fejlődés lassabb ütemű volt, az elmúlt 15-20 évben a digitális bankolás értékesítési konverziója 1%-ról 45-50%-ra emelkedett a piacvezető bankoknál.

Fotón (balról jobbra): Nyíri József (Finshape), Sziráki László (CIB Bank), Fejér Gábor (MBH Bank), Lemák Gábor (FinTech Group) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Három trend, ami radikálisan átalakíthatja a banki IT-t az AI mellett

Sziráki László szerint a tervezés és az előre gondolkodás elengedhetetlen, de figyelmeztetett arra, hogy a technológiai hype-ok gyorsan eltűnnek. Bár a bankszektor jelenlegi pénzügyi helyzete alkalmas lenne a technológiai váltásokra, ezek hatalmas költségeket igényelnek, így rendkívül körültekintően kell dönteni. A felhő példáját hozta fel, amely irányába sokan elindultak, majd később stratégiájukat újragondolták. Hasonló óvatosságot javasolt minden új technológia bevezetésénél.

A modern banki IT rendszerek évtizedek alatt épültek ki, és mára rendkívül összetetté váltak. Ezek működésének megértéséhez és az új technológiák bevezetéséhez jelentős szakértelemre van szükség. Egy-egy új fejlesztés gyakran meghaladja a banki IT szervezetek komfortzónáját, így a gyors integráció sokszor feszegeti a határaikat.

Nyíri József szerint a felhőmegoldások egyértelmű trendet képviselnek, de nem az alacsonyabb költségek miatt népszerűek, hanem a rugalmasságuk teszi őket vonzóvá. Az adatvezéreltség egyre nagyobb szerepet kap, mivel az adatok gyűjtése és elérhetősége alapot teremt az AI-alapú megoldások számára, például a megfigyelhetőségre vagy az automatizált folyamatokra. A low-code és no-code technológiák is egyre inkább előtérbe kerülnek, lehetővé téve, hogy kisebb csapatok is hatékonyan megoldják a komplex feladatokat, enyhítve az erőforráshiányt.

Fotón: Nyíri József (Finshape) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Milyen prioritások vezérlik a bankok IT fejlesztéseit a következő három évben?

Sziráki László szerint az ügyfelek és az üzlet részéről érkező digitális elvárások folyamatosak, miközben a törvényi előírások és a csoport által meghatározott megoldások további terheket jelentenek a szervezet számára.

„A banki IT csapatok idejük 85-90%-át külső elvárások teljesítésére fordítják, és csak a fennmaradó kis részt használhatják fel saját prioritásaikra”

– mondta a CIB Bank képviselője.

Hangsúlyozta, hogy a belső munka mérhetősége és a megrendelőkkel való folyamatos párbeszéd elengedhetetlen. Ehhez olyan értékelési rendszerre van szükség, amely mindkét fél számára egyértelmű keretet biztosít a kommunikációhoz és az akciótervek megvalósításához.

Fejér Gábor az MBH Bank IT fejlesztési prioritásait illetően elmondta, hogy a migráció határozza meg a következő évek munkáját. A bank három függetlenül működő rendszert próbál egy platformra terelni, ami szinte minden kapacitásukat lefoglalja. Az MBH képviselője azonban optimista a migráció sikerét illetően és úgy véli, hogy annak megvalósulása jelentős sebesség- és hatékonyságnövekedést hozhat a bank számára.

Fotón (balról jobbra): Sziráki László (CIB Bank), Fejér Gábor (MBH Bank), Lemák Gábor (FinTech Group) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Idővel a lakosságon kívül új szereplők kerülnek reflektorfénybe

Nyíri József elismerte, hogy a lakossági ügyfélfolyamatok digitalizációja az elmúlt 5-10 évben jelentős fejlődésen ment keresztül. Ezzel szemben a nagyvállalati ügyfélkörben továbbra is régi, elavult rendszerek uralkodnak, amelyek jelentős fejlesztést igényelnének. Azonban ez a szegmens egyre kevésbé jövedelmező, mivel az árak szigorú összehasonlítása és a tendereztetés folyamatos nyomást gyakorol a szolgáltatókra.

„Úgy látom, hogy egyre több bank helyez nagyobb hangsúlyt a KKV-szektorra, mert rájöttek, hogy ebben óriási üzleti lehetőségek rejlenek.”

A KKV-k kevésbé árérzékenyek, ugyanakkor számosságuk jelentős üzleti potenciált hordoz magában. Ebben a szegmensben azonban a digitalizáció önmagában nem elég: az ügyfelek személyre szabott kiszolgálást és közvetlen, emberi kapcsolatokat igényelnek. Ezért a bankoknak a technológiai fejlesztések mellett kiemelt figyelmet kell fordítaniuk az ügyfélkapcsolatok minőségére is.

Miért tátonghat szakadék a business case és a megvalósult projekt között?

Az IT projektek gyakran nem érik el az előre kitűzött célokat, és a kerekasztal résztvevői ennek okait próbálták feltárni. A Finshape vezetője rámutatott, hogy a KKV-k számára fejlesztett dedikált alkalmazásoknál a döntések gyakran érzésekre vagy iparági trendekre épülnek, nem pedig megalapozott adatokra.

„A BC-k gyakran optimista feltételezéseken alapulnak, mert mindenki érzi a nyomást, hogy lépést tartson a trendekkel. Ugyanakkor ezek a projektek általában hosszú évek alatt valósulnak meg, és közben megváltozhatnak a környezeti feltételek, az üzleti prioritások, vagy akár a projektvezetők személye is”

– mondta Nyíri József.

A kezdetben ígéretes ötletek gyakran elveszítik lendületüket, és nem ritka, hogy egy új vezetés inkább leállítja a korábban elindított projekteket. Az IT projektek életciklusa így sokszor jelentősen eltér az eredeti elképzelésektől, ami az egyik fő oka a mérhetőség és a tényleges eredmények közötti eltérésnek.

„Ha azt látjuk, hogy egy projekt eredményei eltérnek az eredeti elképzelésektől, akkor üzleti beavatkozásra van szükség. Ezért elengedhetetlen az üzleti oldallal való szoros együttműködés, hiszen a kezdetekkor közösen vállalt ígéreteket kell teljesíteni”

– tette hozzá Sziráki László.

Fotón (balról jobbra): Nyíri József (Finshape), Sziráki László (CIB Bank), Fejér Gábor (MBH Bank) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)

Kívánjunk egy ideális IT csapatot!

„Az ideális IT csapat legyen gyors és hatékony a szállításban, megbízható az üzemeltetésben, rendkívül innovatív, és nem ártana, ha az üzleti terület is kedvelné őket”

– foglalta össze Fejér Gábor az ideális IT csapat ismérveit.

Sziráki László rámutatott, hogy miközben az IT szektor modern és vonzó, a bankszektor megítélése az elmúlt években kedvezőtlen irányba változott. Az IT és a banki világ összekapcsolása nagy kihívás, különösen, ha ügyfélközpontú és innovatív gondolkodású szakemberek felkutatásáról és megtartásáról van szó.

Ma már nem kell mindent a bankoknak csinálni

Sok nagy bank már nemcsak rendszereket vásárol és implementál, hanem teljes üzleti folyamatokat szervez ki. Az ilyen szolgáltatók nemcsak az IT rendszerek fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelnek, hanem szakembereket biztosítanak és az üzleti eredmények elérését is garantálják.

A bankok ma már nem az IT rendszerek teljesítményét mérik, hanem olyan üzleti mutatókat, mint a hitelkihelyezési idő, a hitelportfólió nagysága vagy a nemfizetési ráta. Ez a megközelítés nemcsak csökkenti a belső IT rendszerek üzemeltetésével és fejlesztésével járó kockázatokat, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a bankok gyorsan szolgáltatót váltsanak, ha az eredmények nem felelnek meg az elvárásoknak.

Sziráki László kiemelte, hogy a külső szolgáltatások kapcsán azonban komoly kihívások adódnak. Probléma felmerülése esetén az első „kapu” jellemzően a helyi vagy belső IT, még akkor is, ha a szolgáltatást egy harmadik fél üzemelteti vagy fejleszti.

„Nem könnyű felelősséget vállalni egy külső partner által üzemeltetett, fejlesztett vagy menedzselt szolgáltatásért. A jó hír azonban az, hogy az élet rákényszerít minket, hogy folyamatosan fejlődjünk ezen a téren”

– fogalmazott Sziráki László.

Fejér Gábor hangsúlyozta, hogy bizonyos területeken, például a kártyaszolgáltatásoknál, a kiszervezés kifejezetten jól működik és a szolgáltatók időnkénti cseréje is zökkenőmentes. Ugyanakkor előfordulnak olyan helyzetek, amikor a vezetők vagy a csapat ellenállása megnehezíti a külső partnerek bevonását. Véleménye szerint a helyzet nem mindig egyértelmű, és nem lehet fekete-fehéren megítélni, melyik megoldás a legjobb.

Címlapfotón (balról jobbra): Nyíri József (Finshape), Sziráki László (CIB Bank), Fejér Gábor (MBH Bank), Lemák Gábor (FinTech Group) a BankTechShow-n | Kép forrása: FinTech Group (készítette: Kovács Dávid)