A blockchain vajon az évezred digitális lufija? Megoldás valós problémákra? Vagy még mindig csak egy rejtélyes valami, maga a fintech jeti? A májusi FinTechShow-n igyekeztek közelebb kerülni a blockchain bölcsek kövéhez is.

 

1,1 milliárd emberen segíthetne a blockchain alapú személyazonosítás

Manapság még mindig sokan azonosítják a blockchain technológiát a bitcoinnal. Érdemes azonban ebből a skatulyából kihúzni a témát. Sokkal több lehetőség van benne, mintsem, hogy csak egy virtuális valuta alapanyagaként értelmezzük. Ezt a sztereotípiát akarta ledönteni Némethi Balázs is, a Taqanu alapítója, aki személyazonosításra hasznosítaná a technológiát.

Innen Európából nehéz elképzelnünk, de él 1,1 milliárd ember a Földön, akik nem férnek hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz, az egészségügyhöz, oktatáshoz, mert nincs személyi azonosságuk. Ezen segíthetne a blockchain alapú személyazonosítás, ami a már meglévő digitális lábnyomuk (social és egyéb webes profiljaik) alapján azonosítaná be az embereket. Némethi Balázs szerint

ez a fajta digitális azonosítás lesz a jövő.

blockchain Nemethi Balazs Taqanu

Képen: Némethi Balázs (Taqanu). Forrás: FinTechShow

 

Rosszul közelítenek még a blockchainhez

A menetrend szerint érkező kerekasztal-beszélgetés meglepően őszinte válaszokat hozott a témában. Kurtisz Krisztián, az UNIQA elnök-vezérigazgatója például azt mondta,

a blockchaint jobban fel lehetne használni, ha bátrabban hozzá mernének nyúlni a döntéshozók a jelenleg megszokott üzleti modellekhez.

A legolcsóbb és legegyszerűbb szolgáltatásokat nyújthatnák, sőt akár új alapokra helyezhetnék a társadalmakat. A  biztosítási szektort illetően úgy véli, a közösségi biztosításban is jól ki lehetne aknázni e technológia eltérő megközelítéséből adódó előnyöket.

FinTechShow blokklanc

Képen balról jobbra: Kurtisz Krisztián (UNIQA), Dankó Zoltán (OTP Bank), Farkas Máté (Smartologic), Némethi Balázs (Taqanu). Forrás: FinTechShow

 

Dankó Zoltán, az OTP Bank csoportvezetője is meglepően nyitott a technológia iránt: az egyik fő kutatási területük nekik is a blockchain. Több szinten fejlesztenek, Ethereummal is próbálkoznak. Szerinte az a gond, hogy

régi szemmel és régi szokásokkal tekintünk a blockchainre, ezért sem tudjuk még kihozni belőle azt, ami igazából benne van.

Erre ráerősített Farkas Máté, a Smartologic blockchain stratégája is, aki elmondta, máshogyan kell megközelíteni az eddigi problémákat. Szerinte még nagyon a blockchain sztori elején járunk.

„A nagyvállalatok lehetnének a technológia első hasznosítói, mert ott nagyobb az igény arra, hogy a tárolt információkat visszamenőleg ne lehessen manipulálni.”

Hozzátette, hatékonyan B2B helyzetekben lehetne alkalmazni a technológiát.

 

A döntéshozókat és a fejlesztőket is edukálni kell

A pénzügyi szektor részéről nem kis bátorság szükséges ahhoz, hogy a szereplők rendesen beleálljanak e technológiába, hiszen valamennyi résztvevő szerepét át kell majd értékelni.

„Az lehet a nyertes, aki a teljes értéklánchoz hozzá mer nyúlni”

– fűzte hozzá Kurtisz Krisztián. De talán a legfontosabb üzenete mégsem ez volt, hanem az, hogy a blockchainnel kapcsolatos edukációt magukon kell kezdeniük.

Farkas Máté ugyanakkor nemcsak a döntéshozókat, de a jövő fejlesztőit is edukálná, mert szerinte kevés még a megfelelő fejlesztő. Dankó Zoltán pedig a mai fiatalokban látja annak a lehetőségét, hogy az élet legkülönbözőbb területein újfajta megközelítéssel, újfajta megoldásokat találjanak.

MentésMentés