Felpörögnek a számlaalapú fizetések vagy marad a kártyadominancia? – A hazai fizetési piac sorsfordító éve 2025

Tavasszal, a hatodik PayTechShow konferencián ismét találkozik a hazai fizetési iparág és az értéklánc meghatározó szereplői megosztják jó gyakorlataikat, tapasztalataikat és várakozásaikat az aktuális fizetési trendekkel, kihívásokkal és megoldásokkal kapcsolatban.

Az eseményre készülve ezúttal Kósa Évát, a K&H Pénzforgalmi Szolgáltató kockázati és operációs vezetőjét kérdeztük arról, arról, milyen kulcsfontosságú trendek határozzák meg a következő éveket, mi pörgetheti tovább a fizetési piacot és milyen kihívásokkal kell megküzdeniük a piac szereplőinek.

Fotón: Kósa Éva, a K&H Pénzforgalmi Szolgáltató kockázati és operációs vezetője

Milyen kulcsfontosságú trendeket látsz 2025-ben az elektronikus fizetések területén? Ezek hogyan alakíthatják a hazai piacot a következő években?

Véleményem szerint a 2025-ös év válaszút elé állítja a pénzforgalmi intézeteket, szolgáltatókat.

Vagy leteszik a voksukat a kártyadominanciájú megoldások mellett, vállalva a kockázatot, hogy ez akár elvándorlást és piaci részesedés csökkenést is okoz számukra, vagy nyitnak a jövő felé és minél hamarabb beszállnak a számlaalapú megoldásokat is nyújtó szolgáltatók közé,

ami lehetővé teszi számukra, hogy olyan szektorokban is megjelenjenek – elsők között piacra lépőként -, melyeket korábban más versenytársak uraltak.

Meglátásod szerint milyen kihívásokkal kell megküzdeniük az elektronikus fizetési piac szereplőinek 2025-ben?

A Magyarországon is szorgalmazott számlaalapú fizetési megoldás bevezetése iránti ösztönzés nem egyedülálló.

Az európai trendek is hasonló irányba mutatnak, a SEPA instant payment fogadói oldalának 2025 január 9-ei és küldési oldalának október 8-ai bevezetési kötelezettségével.

Bár az említett határidők még „csak” az euró övezeten belül történő EUR utalásokra vonatkoznak és főként a bankokra.

A szabályozás területi és alanyi hatálya az évek során bővül, megalapozva egy EU-n belüli interoperábilis, számlán alapuló rendszert, mely további fejlesztésekkel idővel akár felveheti a versenyt a kártyaalapú megoldásokkal.

Az egyedüli probléma csak az, hogy az ügyfelek számára az elektronikus fizetés lehetősége már alap, legyen az kártya-, vagy számla alapú tehát innentől csak az számít, hogy ki tudja kényelmesebben, olcsóbban, gyorsabban nyújtani a szolgáltatást.

A pénzforgalmi szolgáltatást nyújtók, illetve bankok számára pedig fejtörést okoz, hogy szeretnék ugyan az ügyfeleik számára a legszélesebb körben a leggyorsabb és legjobb megoldásokat nyújtani, de

minél szélesebb a szolgáltatási paletta, annál kevésbé tud olcsó lenni, hiszen a kártyás rendszerek/megoldások mellé bejön egy belföldi számla alapú, majd még egy EUR instant payment rendszer is.

És bár az AFR (azonnali fizetési rendszer) lefedi a forgalom és az ügyféligények legnagyobb részét, egyik szolgáltató sem engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen határon, vagy akár EU-n túl nyúló elektronikus fizetési megoldással.

Végül a teljes ökoszisztéma fejlesztési és üzemeltetési költsége többszöröse lesz a korábbi kártyás rendszerek fenntartásához képest, mely – valljuk be -, alapjában véve teljesen jól kiszolgálta az ügyfeleket évtizedeken át.

Kinek, milyen lehetőséget nyithatnak meg az előbb említett trendek?

Véleményem szerint mindenképpen jó, ha van az ügyfeleknek választási lehetősége, ha növekszik a megoldások közötti verseny.

A helyzet pedig lehetőséget teremt olyan platform szolgáltatók megalakulására, melyek biztosítani tudják, hogy a hozzájuk pl. API-n kapcsolódó pénzintézetek – minimális beruházási költség mellett -, hozzáférjenek az összes elektronikus fizetési megoldáshoz (legyen az kártya, vagy számla alapú) és ezeket megbízható módon nyújtani tudják a saját ügyfeleiknek.

Mindezt biztonságos, megbízható, a szabályoknak megfelelő módon teszi esetleg fraud monitoring szolgáltatással kibővítve, mely platform szinten tudja figyelni a pénzmozgásokat és jelzést adni az érintett pénzintézeteknek.