Az Európai Bizottság a hatályos pénzügyi szabályozás eredményességének felülvizsgálata során feltárta a digitális pénzügyi szolgáltatások és a nyílt bankolás fejlődését gátló tényezőket. Az értékelést követően átalakításokat kezdeményezett a jogszabályi struktúrában és a szabályozás tartalmában.

Az új szabályozások egyrészt a feltárt hiányosságok megszüntetését, a verseny kiterjesztését szolgálják, másrészt tovább javítják a fogyasztóvédelmet, emellett lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy biztonságos módon hozzáférhetővé tegyék adataikat. E javaslatok egyszerre próbálják szolgálni a fogyasztók érdekeit, az innovációs versenyt, a biztonságot és a bizalom növelését.

A pénzforgalmi szolgáltatások piaca jelentősen megváltozott az elmúlt években. Az elektronikus fizetések aránya folyamatosan növekszik az EU-ban, amit a COVID-19 világjárvány felgyorsított.

A digitális technológiák alapján életre hívott új szolgáltatók léptek be a piacra, amelyek merészebben vágtak bele olyan fejlesztésekbe, amire a bankszektorban is felkapták a fejüket. A piaci verseny fokozódásában az EU pedig a szektor bővülését és a fogyasztói lehetőségek szélesedését látja.

Új javaslatcsomaggal készül az Európai Bizottság

A digitális szolgáltatók szabályozására útkereső lépés volt a PSD2 megjelenése, mely lehetővé tette a “nyílt banki” szolgáltatások létrejöttét, ezzel a fizetési szolgáltatásban keletkező adatok biztonságos megosztását a bankok és az erre jogosultsággal rendelkező pénzügyi technológiai cégek (fintechek) között.

Az Európai Bizottság megalapozottan számol azzal, hogy a technológiai fejlődés mentén a fogyasztókat befolyásoló és veszélyeztető csalások kifinomultabb típusai is elterjednek.

E fejleményekre válaszul az új javaslatcsomag szándéka, hogy

az EU pénzügyi ágazatát még inkább képessé tegye alkalmazkodni a folyamatban lévő digitális átalakuláshoz, valamint az ezzel járó kockázatokhoz és lehetőségekhez – miközben a fogyasztók és az állampolgárok érdekeit is szem előtt tartja.

A PSD2 után jön a PSD3 és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet (PSR)

Összességében az Európai Bizottság a jelenlegi pénzforgalmi irányelv (PSD2) módosítását és korszerűsítését javasolja, amelyből PSD3 lesz, és emellett létrehozza a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendeletet (PSR).

• Ezek az intézkedések biztosítják, hogy a fogyasztók továbbra is biztonságosan indíthatnak és fogadhatnak elektronikus fizetéseket és tranzakciókat az EU-ban, belföldön vagy határokon átnyúlóan, euróban és egyéb valutában.
• A fizetési csalások leküzdése és mérséklése is fókuszba került, hisz a javaslatcsomag lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy megosszák egymással a csalással kapcsolatos információkat.
• Hosszútávon ez növelheti a fogyasztók tudatosságát, megerősítheti az ügyfél-hitelesítési szabályokat, kiterjesztve a csalás áldozatává vált fogyasztók visszatérítési jogait, és rendszert hozhat létre a kedvezményezettek összehangolt ellenőrzésére.
• A fogyasztók védelmének itt nincs vége; olyan esetekben, amikor az állampolgárok pénzeszközeit ideiglenesen zárolják, a számlakivonatok átláthatóságát növelni szükséges, és átláthatóbb tájékoztatást szükséges adni az ATM-díjakról is.
• A rendelet célja a fogyasztók jogainak védelme mellett, a versenyfeltételek további kiegyenlítése a bankok és a nem bankok között – különösen azáltal, hogy megfelelő biztosítékok mellett lehetővé teszik a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók számára az összes uniós fizetési rendszerhez való hozzáférést.
• Különös lehet talán, de a készpénzre vonatkozóan is izgalmas javaslatok merültek fel. Lehetővé teszi például a kiskereskedők számára, hogy készpénzes szolgáltatásokat nyújtsanak az ügyfeleknek vásárlás nélkül, és egyértelművé teszi a független ATM-üzemeltetőkre vonatkozó szabályokat.

Javaslat a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés keretrendszerére

A Bizottság javaslatot terjesztett elő a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés keretrendszerére vonatkozóan. Ez az intézkedés egyértelmű jogokat és kötelezettségeket fog megállapítani az ügyféladatoknak a pénzügyi ágazatban a fizetési számlákon túli megosztásának kezelésére.

• Izgalmas lehetőség, de nem kötelező intézkedés például, hogy a pénzügyi szektor szereplői az ügyfelek számára biztonságos, géppel olvasható formátumban megoszthatják adataikat az adatfelhasználókkal (pl. pénzintézetekkel vagy fintech cégekkel), hogy új, olcsóbb és jobb adatközpontú pénzügyi és információs termékeket és szolgáltatásokat kapjanak. Ez valódi, gyakorlati támogatást jelenthet például a pénzügyi termékek összehasonlításakor és idővel magasabb pénzügyi tudatosságot idézhet elő az ügyfelek körében.
• Az ügyféladatok birtokosainak (pl. pénzintézetek) kötelessége ezeket az adatokat az adatfelhasználók (pl. más pénzintézetek vagy fintech cégek) rendelkezésére bocsátani a szükséges technikai infrastruktúra kialakításával – és természetesen az ügyfél engedélyével.
• Az ügyféladatok és a szükséges technikai interfészek szabványosítása folyamatos kihívást jelenthet majd a pénzügyi adatmegosztási konstrukciók részeként, amelynek mind az adatbirtokosoknak, mind az adatfelhasználóknak tagjává kell válniuk. A pénzügyi adatmegosztási rendszerek részeként egyértelmű felelősségi szabályokat és vitarendezési mechanizmusokat kell kialakítani az adatok megsértése esetén.

Innovatívabb pénzügyi termékek és szolgáltatások jöhetnek

A gyakorlatban ezek az intézkedések innovatívabb pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat fognak eredményezni a felhasználók számára, és várhatóan ösztönözni fogja a versenyt a pénzügyi ágazatban, tanulva az open banking eddigi gyermekbetegségeiből.

A javaslatcsomag teljesíti a Bizottság 2020-ra szóló kiskereskedelmi fizetési stratégiájában foglalt kulcsfontosságú kötelezettségvállalást, illetve kiegészíti a Bizottság 2022-es rendeletjavaslatát, amely az euróban történő azonnali fizetést az EU-ban és az EGT-országokban bankszámlával rendelkező valamennyi polgár és vállalkozás számára elérhetővé teszi.

Ezzel párhuzamosan a pénzügyi adatokhoz való hozzáférésről szóló javaslat hozzájárul a digitális pénzügyi stratégiában megfogalmazott kötelezettségvállaláshoz, amely egy európai pénzügyi adattér létrehozására irányul.

Összességében ez a kezdeményezés illeszkedik a tágabb európai adatstratégiába, és a kísérő kezdeményezésekben, például az adatkezelési törvényben, a digitális piacokról szóló törvényben és az adattörvény-javaslatban az adatokhoz való hozzáférés és adatfeldolgozás kulcsfontosságú elveire épít.

[Forrás: Európai Bizottság] | Címlapfotó forrása: Pixabay.com