A bankszektorban évek óta egyetlen dolog állandó, a változás. A változás amely a szolgáltatók és a szolgáltatások közötti szabad választásról, az ügyfelek valós idejű, magas minőségű kiszolgálásáról szól. Eljött a nyílt gazdaság, az open economy kora. Hogyan jutottunk el idáig? Milyen meghatározó trendeket látunk a következő évekre? Panagiotis Kriaris, a világon az egyik legtöbb követővel rendelkező fintech influencer mutatta be a legfontosabb trendeket a múlt héten hetedik alkalommal megrendezett FinTechShow-n.

A FinTechShow 7.0 előadásai visszanézhetők év végéig a FinTechZone videókonferencia platformján. Akik lemaradtak a konferenciáról, vagy nem Kombinált jegyet vásároltak, azok a “Videós jegy” megvásárlásával hozzáférhetnek  a videófelvételekhez. További részletek itt.

Ilyen volt a FinTechShow 7.0 két percben:

„It’s all about choice”

– kezdte előadását Panagiotis Kriaris. A változás nem most kezdődött, de a technológia fejlődése és a határozott szabályozói akarat jelentősen felgyorsította. A meghatározó trendek, amelyek a nyílt gazdaság kialakulását elősegítették:

1. A banki infrastruktúra szétválasztása (decoupling):

A banki háttér (back-end) és ügyféloldali (front-end) infrastruktúra szétválasztása a banki innováció robbanását idézte elő. A korábban évekig tartó, magas költségigényű saját fizikai infrastruktúra fejlesztése alternatívájaként lehetővé vált a hetek vagy néhány hónap alatt üzembe helyezhető felhőalapú, igény szerint modulárisan bővíthető infrastruktúra elemek bérlése. A piacra lépő új fintech cégek így könnyebben, olcsóbban hozzáférhettek az ügyféloldali interfészekhez.

2. Unbundling:

Ezeken a felhasználói interfészeken keresztül a fintech cégek – az első időkben csupán egy-egy speciális felhasználói esetre, élethelyzetre megoldást nyújtó – szolgáltatásokat nyújthattak a bankok ügyfeleinek. A szolgáltatási értéklánc feldarabolása a lehetőségek széles tárházát nyitotta meg a fintech cégeknek.

3. API gazdaság:

A web alapú, nyílt hozzáférésű API-k megjelenése, terjedése szintén alapvetően változtatott a játéktéren; lehetővé tette a szolgáltatásválaszték egyszerű, rugalmas és gyors bővítését. A pénzügyi szolgáltatások elmozdultak a hagyományos bankvilág monolitikus, zárt, vertikális szolgáltatási struktúrájától az együttműködéseken alapuló szolgáltatási piacterek felé.

4. Platform modellek megjelenése:

A platformstratégia elfordul a korábbi, csupán a közvetlen tranzakciós díjakra és jutalék jellegű bevételekre koncentráló üzleti logikától. A platform üzleti modell alapja az indirekt bevételi lehetőségek – pl. bevételmegosztás, adathasznosítás – alkalmazása, melynek eredményeként 10 év alatt a játéktér teljesen megváltozott.

Mára a pénzügyi szolgáltatások nyújtása terén a világ 10 legnagyobb szolgáltatója közül már 5 platform modellben működő társaság.

A technológiai fejlődés és az ennek eredményeként lehetővé váló új üzleti modellek – melyek mögött valójában minden esetben a platform modell áll (szerk. a platformstratégiáról külön előadást tartott Paolo Sironi, nemzetközi fintech influencer a FinTechShow-n) – együttesen megalapozták a következő évek robbanásszerű változásait. A szolgáltatások nyújtása komplexebbé válik, melyet a szabályozó a szabályozás kiterjesztésével, erősítésével követ le.

Fotón: Panagiotis Kriaris nemzetközi fintech influencer, az Unzer kereskedelmi igazgatója a FinTechShow-n (Készítette: Kovács Dávid)

Melyek a következő éveket alapvetően meghatározó, “game changer” folyamatok?

1. A mesterséges intelligencia az életünk minden területén fundamentális változásokat hoz

Míg az Instagramnak 2,5 hónap (2010) , a Facebooknak 10 hónap (2004) kellett az első 1 millió használó megszerzéséhez, a ChatGPT felhasználói tábora 5 nap alatt elérte az 1 milliót 2022-ben – derült ki a Morgan Stanley kutatásából.

A GenAI a pénzügyi szektort sem hagyta érintetlenül, a banki értéklánc minden szegmensében megjelent vagy megjelenik új lehetőségeket vagy éppen, kockázatot eredményezve.

Az előadás rámutatott arra, hogy elsőként négy funkciócsoportra érdemes fókuszálni, ahol a mesterséges intelligencia a teljes játékteret a közeljövőben megváltoztatja: (1) marketing és értékesítés, (2) termékfejlesztés, termékek piaci bevezetése és az ezt kiszolgáló adatelemzések, (3) ügyfélszolgálat automatizációja, (4) általános működéshez, operációhoz kapcsolódó funkciók, pl. audit, dokumentációkezelés.

Az innovatív pénzügyi szolgáltatók a komparatív előnyük megszerzése, vagy épp a lemaradás elkerülése érdekében jelentős befektetéseket és erőforrásokat fordítanak a mesterséges intelligencia lehetőségeinek megértésére, alkalmazására.

Panagiotis néhány példát is bemutatott arra, hogy az inkubáción túl milyen modellekkel találkozhatunk. Így pl. az inkumbens bankok fejlesztői infrastruktúrát bérelnek technológiai cégektől, fintech cégektől, vagy épp a banki infrastruktúra használattal segítik a fintech céget a szolgáltatások fejlesztése során.

Bevett üzleti modell egyes felhasználói esetekben a fintech megoldások white label modellben történő beépítése a banki értékajánlatba.

2. Teret nyer az “embedded finance” üzleti modell

A pénzügyi szolgáltatásokat jellemzően valamilyen nem közvetlen pénzügyi céllal fogyasztjuk. Az embedded finance (beágyazott pénzügyek) üzleti modell lényege, hogy a pénzügyi szolgáltatások igénybevétele beépül a nem pénzügyi szolgáltatások ügyfélútjába. A modell minden résztvevő számára hasznot hoz; a pénzügyi szolgáltató számára minden egyes új felhasználói cél új ügyfelek elérést jelentheti, a felhasználó számára pedig egyszerűbbé válik az eredeti felhasználási cél elérése.

“Az üzleti modell működéséhez szükséges előfeltétel volt a nyílt bankolás (open banking) bevezetése, mely nem szól másról, mint a pénzügyi adatok – a felhasználók hozzájárulása szerinti – hozzáférhetőségének megteremtéséről“

– emelte ki az influencer.

Panagiotis rámutatott arra is, hogy gyakran keveredik a Banking-as-a-Service (BaaS) fogalma is a beágyazott pénzügyek fogalmával.

“Míg az embedded finance egy üzleti modell, a BaaS a motorháztető alatt zajló technológiai változás“

– magyarázta Panagiotis.

A BaaS egy olyan technológiai modell, amelyben szétválasztható a banki licenc birtokosa és a banki szolgáltatások mögötti technológia szolgáltató, ezáltal a pénzügyi szolgáltatások költségei csökkenthetők, a digitális szolgáltatások bevezetése gyorsítható.

3. A szabályozói terhek növekedése

4. Európában is megjelennek a szuperappok (Rebundling)

A fintech forradalomnak köszönhetően a hagyományos banki szolgáltatási értéklánc feldarabolódott. A kezdetben ígéretesnek tűnő megközelítést – miszerint az egyes szolgáltatásokra különálló mobilalkalmazások készülnek és a fogyasztó szabadon választ, azaz felépíti saját pénzügyi piacterét –

mára felülírta a fogyasztók egyszerű használat és a kontroll iránti igénye, melynek következtében megindult a pénzügyi szolgáltatások újracsomagolása.

Körbeértünk, de az újracsomagolás (rebundling) más technológiai és piaci alapokon, más piaci megközelítéssel és feltételekkel történik. Ázsia után Európában és az USA-ban is jönnek a szuperalkalmazások.

5. Alapvetően változnak a befektetői elvárások a fintech cégek irányába

A megváltozott gazdasági helyzet eredményeként a fintech cégek finanszírozásával kapcsolatos döntéseknél a korábbi, kizárólag

a növekedésre fókuszáló befektetési célt felváltja a profit lehetőségeket kereső befektetői szemlélet.

Fotón: Panagiotis Kriaris nemzetközi fintech influencer, az Unzer kereskedelmi igazgatója a FinTechShow-n (Készítette: Kovács Dávid)

Hol lesznek bevételnövelési lehetőségek ebben a változó világban?

A B2B szegmensben szolgáltató fintech cégek növekedésére jobbak az esélyek.

A makrogazdasági helyzet, valamint a Covid hatásai a lakossági fogyasztói piacot jobban sújtották. Az üzleti szegmensben mindez a hatékonyság növekedésére ösztönzi a cégeket, ezért

a pénzügyi szektorban (is) az infrastruktúrára, infrastruktúra szolgáltatásokra fókuszáló fintech cégek jobb piaci helyzetben lesznek.

A fizetési szolgáltatások piaca továbbra is óriási marad, de

A költségek növekedése és a bevételi oldalon jelentkező (verseny, fogyasztói jövedelmek, platform modell térnyerése, szabályozói) nyomás miatt kihívásokkal kell a szereplőknek megküzdeniük.

A következő években a jelentősebb bevételi lehetőség a KKV és a nagyvállalati szektorban jelentkezik. (A CapGemini előrejelzése alapján Európában az összes fizetési tranzakció értékének mintegy 62%-át a vállalati tranzakciók adhatják.)

A nagyobb profitabilitási területek között – a Finch Capital szerint – megtalálhatjuk az olyan értéknövelt szolgáltatásokat mint a kockázatelemzés, onboarding és KYC, illetve a COVID óta nagyobb figyelmet kapott likviditás-menedzsmentet segítő megoldások.

A nyílt bankolás terén Európában konszolidáció várható tekintettel arra, hogy az adathozzáférés rendszere, kultúrája nem egységesen alakult ki, a piac erősen töredezett, így az üzleti eredményesség sem kielégítő. A PSD3 néhány hiányosságra jó irányba reagál, de a javasolt intézkedések nem valószínű, hogy tényleges és elégséges megoldást jelentenének.

Címlapfotón Panagiotis Kriaris nemzetközi fintech influencer, az Unzer kereskedelmi igazgatója 2023. október 11-én a hetedik FinTechShow-n (Készítette: Kovács Dávid)