1. Miről szólnak ezek az előadások röviden?
Egy bank vagy pénzügyi szolgáltató fejlesztési listáját ma egyszerre formálja a technológia, az ügyféligény, a szabályozás és a felügyeleti elvárás. A TechShow X. két napján az MNB négy szakértője négy nézőpontból ad ehhez kapaszkodót. Luspay Miklós a hazai pénzforgalom öt stratégiai területét mutatja be, dr. Béres Alexandra Dorottya a PSR/PSD3 új felelősségi szabályait, Izer Norbert az intézményi AI-alstratégiák első mérlegét vonja meg, Greinstetter Balázs pedig arról beszél, milyen kontrollokra lesz szükség egy AI-rendszer felügyeleti vizsgálata előtt.
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- A pénzforgalomban a jegybank már konkrét előrelépést vár. Az infrastruktúra-fejlesztések évtizede után az MNB öt stratégiai területre szűkíti a képet, és megmutatja, hol vár előrelépést a bankoktól és a fizetési szolgáltatóktól.
- A PSR/PSD3 a csalások kezelését is átírja. A kedvezményezett ellenőrzése, a tranzakciómonitoring, a csalási információk megosztása és az open banking működési feltételei technológiai és működési feladatokat hoznak. A jegybank megközelítőleg kétéves felkészülési időszakkal számol.
- Az AI-nál a stratégia után a kontrollok jönnek. Az MNB 13/2025. ajánlása nyomán elkészült AI-alstratégiákból kiderül, hol tart a szektor, a felügyeleti vizsgálatra pedig dokumentációval, folyamatokkal és kontrollokkal érdemes készülni.
3. Miért fontos ez a pénzügyi szektornak?
A négy előadásból egy közös fejlesztési térkép rajzolódik ki. Megmutatja, merre tart a pénzforgalom, mely új szabályok alakítják át a működést, hogyan épül be az AI a pénzügyi intézményekbe, és milyen képességek teszik mindezt felügyeleti szempontból is vállalhatóvá. A bankok ebből azt is láthatják, mely fejlesztési döntéseket érdemes már most előrevenni a 2027-re készülő terveikben, és a saját AI-programjuk helyzetét a teljes szektor fejlődési irányához is viszonyíthatják.
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. Luspay Miklós és dr. Béres Alexandra Dorottya előadása az első napon, közvetlenül egymás után hangzik el (11:20 és 11:40, Közepes terem), Izer Norbert a második nap nyitó plenáris szekciójában (8:50), Greinstetter Balázs ugyanazon a napon 11:20-kor lép színpadra.
Négy MNB-előadásból rajzolódik ki, mire készüljön a pénzügyi szektor a fizetési piac, a PSR/PSD3 és az AI következő szakaszában.
Egy bank vagy pénzügyi szolgáltató fejlesztési listáját ma egyszerre formálja a technológia, az ügyféligény, a szabályozás és a felügyeleti elvárás.
Mely fizetési képességek kerüljenek előre a következő egy-két évben? Mit ír át a PSR/PSD3 a csalások kezelésében és az open bankingben? Hol tart valójában a pénzügyi szektor az AI szervezeti beépítésében? Milyen dokumentációt és kontrollokat érdemes kialakítani még azelőtt, hogy egy AI-rendszer felügyeleti vizsgálat tárgya lenne?
A TechShow X. két napján az MNB négy szakértője négy különböző nézőpontból ad kapaszkodót ezekhez a döntésekhez.
2027: mi kerüljön előre a fizetési fejlesztési listán?
A magyar pénzforgalom elmúlt évtizedét nagyrészt infrastruktúra-fejlesztések határozták meg. Az azonnali fizetés, az elektronikus elfogadás bővülése és az ezekre épülő új szolgáltatások után a következő szakaszban egyre hangsúlyosabbá válik, hogy hol van még valódi fejlődési lehetőség, és milyen fejlesztéseket vár a piac szereplőitől a jegybank.
Az MNB Pénzforgalom 2030 stratégiája is mérhető célokhoz köti az elektronikus fizetés további terjedését.
Luspay Miklós, az MNB Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóságának vezetője a TechShow X.-en már öt konkrét stratégiai területre szűkíti a képet. A „2027 öt stratégiai területe: az MNB pénzforgalmi térképe” előadásból az is kiderül, hol vár a jegybank előrelépést a bankoktól és fizetési szolgáltatóktól, illetve mely területeken látszik a legnagyobb fejlődési lehetőség.
Ugyanebbe a fejlesztési térképbe érkezik meg az új európai fizetési szabályozás.
Dr. Béres Alexandra Dorottya, az MNB pénzforgalmi szakértője azt mutatja meg, hogyan változtathatja meg a PSR/PSD3 a szolgáltatók felelősségét a fizetési csalásoknál és az ügyfélmanipulációnál. A kedvezményezett ellenőrzése, a tranzakciómonitoring, a csalási információk megosztása és az open banking működési feltételei egyaránt olyan területek, amelyek technológiai és működési feladatokat is hoznak.
A jegybank megközelítőleg kétéves felkészülési időszakkal számol.
Luspay MiklósMNB, Pénzügyi infrastruktúrák és pénzforgalom igazgatóság vezetője
dr. Béres Alexandra DorottyaMNB, pénzforgalmi szakértőMit árulnak el az AI-stratégiák a szektor felkészültségéről?
A második nap már az AI-ra fordítja ugyanezt a logikát.
Az MNB 13/2025. ajánlása a digitális transzformáció részeként az AI felelős és biztonságos banki alkalmazását is részletesebben keretezi.
A jegybank szerint a technológia az ügyfélkiszolgálás, a működési hatékonyság és a kockázatkezelés területén is érdemi változást hozhat.
Izer Norbert, az MNB pénzpiacokért és digitalizációért felelős ügyvezető igazgatója az ajánlás nyomán elkészült intézményi AI-alstratégiákból vonja le az első átfogó következtetéseket. Hol tartanak a pénzügyi intézmények az AI szervezeti beépítésében? Hol látszik gyors előrelépés, és mely képességek hiányoznak még?
Ez a kép azért lehet különösen értékes, mert a bankok a saját AI-programjuk helyzetét a teljes szektor fejlődési irányához is viszonyíthatják.
Izer NorbertMNB, ügyvezető igazgatóMit érdemes kialakítani még a felügyeleti vizsgálat előtt?
A stratégia után a kontrollok következnek.
Greinstetter Balázs, az MNB digitalizációért felelős igazgatója az AI Act és a hazai felügyeleti elvárások gyakorlati oldalát bontja ki: milyen szempontok alapján válhat egy AI-rendszer magas kockázatúvá, milyen dokumentációra, folyamatokra és kontrollokra lehet szükség, és mire számíthat egy pénzügyi intézmény egy későbbi felügyeleti vizsgálat során.
Greinstetter BalázsMNB, Digitalizációért felelős igazgatóA négy előadásból egy közös fejlesztési térkép rajzolódik ki: merre tart a pénzforgalom, mely új szabályok alakítják át a működést, hogyan épül be az AI a pénzügyi intézményekbe, és milyen képességek teszik mindezt felügyeleti szempontból is vállalhatóvá.
A TechShow X.-en a szabályozási irányok mellett az is kirajzolódik, mely fejlesztési döntéseket érdemes már most előrevenni a 2027-re és az azt követő évekre készülő banki roadmapeken.