1. Mi a hír röviden?
Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a 2025-ös PayTechShow-n öt plusz egy kulcsterületet jelölt ki a hazai pénzforgalom jövőjére: a qvik elterjesztését, a biztonságot és csalásmegelőzést, az árazás reformját, a versenyhelyzetet, a készpénz és a digitális fizetés együttélését, valamint az európai pénzforgalmi szuverenitást. Júliustól indul a központi visszaélésszűrő rendszer (KVR).
2. Mi az a három dolog, amit érdemes megjegyezni?
- Qvik és árazás: az év végére megsokszorozódhat az elfogadóhelyek száma, az MNB pedig átfogó árazási reformot és transzparenciát sürget, mert Magyarországon Európa egyik legmagasabb pénzforgalmi költsége alakult ki.
- Biztonság: a júliustól induló KVR valós időben figyeli a tranzakciókat, és az intézményeknek érdemes mielőbb fejlett, AI-alapú csalásdetektáló rendszerekbe fektetniük.
- Készpénz és Európa: az MNB a készpénz és a digitális fizetés párhuzamos fennmaradásával számol, miközben a digitális euró közvetve a hazai ökoszisztémát is befolyásolhatja.
3. Miért fontos a pénzügyi szektornak?
A pénzügyi szektornak ez azt jelenti, hogy a számlaalapú (A2A) gyorsfizetés átalakítja a vásárlási szokásokat, ezért a szolgáltatóknak proaktívan kell reagálniuk. A versenyképesség kulcsa a gördülékeny integráció, az ügyféledukáció és az átláthatóbb árazás mind kereskedői, mind ügyféloldalon.
Folytatás élőben itt: TechShow X.
2026. október 14-15., Várkert Bazár. Itt azokat hallhatod a színpadon, akik már élesben építik az intelligens pénzügyek következő fejezetét.
Gyorsabb, biztonságosabb, versenyképesebb – a Magyar Nemzeti Bank szerint ezek a kulcsszavak határozzák meg a hazai pénzforgalmi piac jövőjét. Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója a 2025-ös PayTechShow konferencián olyan stratégiai irányokat mutatott be, amelyek ismerete létfontosságú lesz minden hazai pénzforgalmi szakember számára.
Az alábbiakban bemutatjuk azt az 5+1 trendet, amelyek meghatározzák majd a következő évek fejlődési irányait, és amelyekre minden érintett szakembernek fel kell készülnie.
1. Qvik – Magyarország új gyorsfizetési megoldása
A qvik gyorsfizetési megoldások (szerk.: qvik-QR, qvik-NFC, qvik-LINK, qvik-kérelem) a közelmúlt egyik legnagyobb pénzforgalmi innovációjának számítanak hazánkban.
Bár kezdetben akadtak gyerekbetegségei – mint például a bonyolult mobilapplikációs folyamatok –, mára az MNB iránymutatásai alapján folyamatosan javul az ügyfélélmény.
Az év végére várhatóan megsokszorozódik az elfogadóhelyek száma, a fogyasztók széles körben találkoznak majd a qvik megoldással, és ezt támogatják az edukációs kampányok is
– emelte ki Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója.
Szakmai javaslat:
A számlaalapú (A2A) gyorsfizetési rendszerek világszerte átalakítják a vásárlási szokásokat, a fogyasztók pedig egyre inkább elvárják a gyorsaságot és a kényelmet.
Magyarországon is kulcsfontosságú, hogy a pénzügyi szolgáltatók proaktívan reagáljanak erre a trendváltozásra, és időben biztosítsák a gördülékeny integrációt mind kereskedői, mind ügyféloldalon.
2. Biztonság és csalásmegelőzés – új kihívások előtt
Az elektronikus fizetések terjedésével párhuzamosan nő a visszaélések száma is. Az MNB ezért központi visszaélés-szűrő rendszert (szerk.: röviden KVR) indít idén júliustól, amely valós időben figyeli majd a tranzakciókat, és támogatja a csalásgyanús műveletek megállítását.
A bankok számára most kezdődik az új ajánlások szerinti számonkérési időszak, amely a biztonsági szint jelentős növelését írja elő.
Szakmai javaslat:
A biztonsági kihívások kezelése folyamatos feladat, amelyben a technológiai megoldások mellett kulcsszerepe van az ügyféledukációnak és a folyamatos szakértői felkészültségnek is.
Az intézményeknek érdemes minél hamarabb fejlett csalásdetektáló technológiákba fektetniük, különösen mesterséges intelligencia-alapú rendszerekbe.
3. Árazás – a pénzforgalmi szolgáltatások újraértékelése
Magyarországon az elmúlt évtizedben Európa legmagasabb pénzforgalmi költségei alakultak ki
– hangsúlyozta Bartha Lajos.
Az MNB átfogó reformokat és árazási transzparenciát sürget, amelyet a Bankszövetséggel kötött megállapodás is támogat.
Júniustól új, negyedéves összehasonlító jelentések segítik majd az ügyfeleket a tudatosabb döntések meghozatalában
– tette hozzá az MNB ügyvezető igazgatója.
Szakmai javaslat:
Az árazási politika újragondolása nemcsak kötelező feladat, hanem lehetőség is arra, hogy a pénzügyi intézmények ügyfélközpontúbb szolgáltatásokat alakítsanak ki.
A szakembereknek érdemes áttekinteniük saját árazási gyakorlatukat, és a versenyképesség növelése érdekében új, egyszerűbb árazási modelleket kidolgozniuk.

Fotón: Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója 2025. április 15-én a PayTechShow 6.0 színpadán. Forrás: FinTech Group Kft. (Készítette: Kovács Dávid)
4. Versenyhelyzet – változó piaci dinamika
A pénzforgalmi piac versenyképessége vegyes képet mutat Magyarországon.
Miközben a külföldi fintech-szolgáltatók egyre több ügyfelet nyernek, a tradicionális intézmények lassabban alkalmazkodnak.
Az MNB szerint kulcskérdés lesz, hogy a hazai bankok mennyire képesek rugalmasan reagálni a változó igényekre.
Szakmai javaslat:
A piaci versenyképesség megőrzése érdekében a tradicionális pénzügyi szolgáltatóknak intenzívebb innovációs és digitális stratégiára van szükségük. Az agilis működés, az ügyfélcentrikus digitális fejlesztések és a nemzetközi trendek aktív követése létfontosságúvá válik.
5. Készpénz vagy digitális fizetés? – Egymás mellett élő megoldások
Bár a digitális fizetések aránya évről évre nő, a készpénzhasználat sem szűnik meg egyik napról a másikra. Az MNB egyértelműen a két megoldás párhuzamos fennmaradásával számol, a készpénzhez való jog alkotmányos védelmével együtt.
Szakmai javaslat:
A pénzforgalmi szakemberek számára a kihívás most a megfelelő egyensúly megteremtése, hibrid fizetési megoldások kidolgozása, valamint olyan rugalmas infrastruktúra kiépítése, amely mindkét ügyféligényt képes hatékonyan kiszolgálni hosszabb távon is.
+1 Európai pénzforgalmi szuverenitás – kihívás és lehetőség
Az Európai Unió a pénzforgalmi szuverenitás erősítésére törekszik, amelynek kulcseleme a digitális euró bevezetése lehet. Bár Magyarországon rövid távon nincs euróbevezetési terv, a digitális euró projekt jelentősen befolyásolhatja a hazai pénzügyi ökoszisztémát is.
Szakmai javaslat:
Az európai szuverenitás kérdése miatt a hazai szakembereknek időben fel kell készülniük a digitális euró bevezetésének közvetett hatásaira.
Stratégiai szinten javasolt felkészülési tervek kidolgozása, különösen az üzleti modellek, monetáris politika és stabilitási kérdések átgondolásával.
