Milyen kihívások várnak a piaci szereplőkre a biztonság, a „Temu-hatás” és a külföldi versenytársakkal való lépéstartás terén? Mire számíthatunk a következő nagy dobásként az elektronikus fizetések világában? A PayTechShow-t megelőző interjúsorozatunkban dr. Horváth Attila, a BIG FISH Payment Services ügyvezetője igazgatója osztja meg gondolatait a 2025-re várható elektronikus fizetési trendekről, és arról, ezek hogyan alakíthatják át a hazai piacot.
Szó lesz többek között a qvik alapú A2A fizetések térnyeréséről, az online és PoS (point of sale) fizetések közötti határok elmosódásáról, a kártyatársaságok szerepének átalakulásáról, valamint a SZÉP-kártyák és a digitális tárcák további fejlődési lehetőségeiről.
Fotón: dr. Horváth Attila, a BIG FISH Payment Services ügyvezető igazgatója | Fotó forrása: BIG FISH Payment Services
Milyen kulcsfontosságú trendeket látsz 2025-ben az elektronikus fizetések területén? Ezek hogyan alakíthatják a hazai piacot a következő években?
dr. Horváth Attila:
Az egyik legmeghatározóbb trend kétségkívül a qvik széles körű elterjedése lesz.
Az A2A fizetési megoldások jelenleg több mint 80 országban működnek világszerte, és alapjaiban alakítják át a fizetési ökoszisztémát. Ezzel párhuzamosan egy összeurópai azonnali fizetési rendszer kialakítása is napirenden van, amely tovább növelheti a digitalizáció hatékonyságát.
A másik legfontosabb trend véleményem szerint az online és PoS fizetések közötti határok elmosódása, az „on-site online payment” és a kiskereskedelmi szuperappok térnyerése.
Ezek az alkalmazások egyesítik a hűségprogramokat, digitális kuponokat és személyre szabott ajánlatokat az integrált digitális fizetéssel – legyen szó bankkártyás vagy qvik-alapú fizetésről.
Ennek köszönhetően a bolti, személyes vásárlási folyamat leegyszerűsödik: a vásárló egyetlen leolvasással beazonosítható, a rendszer automatikusan alkalmazza a kedvezményeket, majd a checkout végén egy gombnyomással megtörténik a fizetés. Tehát a fizikai vásárlási tranzakciót egy online in-app fizetés zárja.
Ezáltal a vásárlók egységes, márkázott élményben részesülnek. Nincs már szükség PoS-terminálra, illetve a loyalty- és wallet-alkalmazások párhuzamos alkalmazására a bolti checkout során. Nemzetközi példaként említhető a Lidl Plus, amely több országban már így működik.
A harmadik komoly változás abban áll, ahogyan a kártyatársaságok újrapozicionálják magukat a digitális fizetési ökoszisztémában. A Click-to-Pay (C2P) megjelenésével a kártyatársaságok immár közvetlenül is szolgáltatnak a végfelhasználóknak, ami új dimenziót nyit számukra.
A vásárlók számára a kártyás fizetés egyre inkább egyet jelent a BigTech tárcákkal – ApplePay és GooglePay –, a mögöttes kártya típusa és kibocsátója másodlagossá válik.
A C2P és a hálózati tokenizáció bevezetése teljesen átalakítja a szerepköröket, hiszen a kártyatársaságok válnak a fizetési adatok elsődleges őrzőivé.
Az univerzális tokenizáció révén a biztonság tovább növekszik, és a mentett kártyás fizetések még szélesebb körben elérhetővé válnak, miközben a fizetési szolgáltatók és kereskedők közötti függőség csökken, rugalmasabbá és könnyebben átjárhatóvá válik a digitális fizetési ökoszisztéma minden résztvevő szereplő számára.
A tokenek függetlenek a kereskedőktől és a fizetési szolgáltatóktól, univerzálisan reprezentálják a vásárlót és annak bankkártyáját és egyéb – kontakt, számlázási és szállítási – adatait.
Véleményed szerint mi pörgetheti tovább az elektronikus fizetési piacot 2025-ben?
dr. Horváth Attila: Legjelentősebb hatása egyértelműen a qvik bevezetésének lesz a piacra. Ahogyan bővül majd az elfogadói kínálat, úgy „vezeti be magát” az új fizetési megoldás egyre több kereskedő online és fizikai áruházába.
A vállalatok már aktívan keresik a qvikben rejlő költségcsökkentési és ügyfélélmény-javító lehetőségeket.
Az applikációk és a mobiltárcás fizetések is előtt is jelentős növekedési potenciál áll még. Mivel mára a világ teljes e-kereskedelmének 60%-a mobil környezetben valósul meg, a kereskedelmi appok pedig a mérések szerint 100-300%-kal jobb konverziót eredményeznek a hagyományos webshopoknál, a fejlődés iránya egyértelmű.
A „cookie-mentes” világ közeledtével a kereskedők számára kiemelten fontossá válik az alternatív ügyfélazonosítás és a személyre szabott vásárlói élmény biztosítása.
Az applikációk ezen a területen is kulcsszerepet töltenek be: push-értesítések, hűségprogramok és mobilra optimalizált fizetési megoldások révén több interakció érhető el, szorosabb kapcsolat építhető ki a vásárlókkal.
Szerintem ma már nem megengedhető, hogy egy kereskedő ne implementáljon mobiltárcákat (GooglePay és ApplePay) és/vagy mentett kártyás fizetést egy applikációba (és sajnos még mindig szép számmal vannak ilyenek a nagyok között is) mert ezzel teljesen tönkre teszi a vásárlói élményt, amikor a checkoutnál el kell kezdeni a bankkártya után „kotorásznia” a vevőnek.
Ebbe az ökoszisztémába egyébként a qvik is remekül bele tud illeszkedni, hiszen a DeepLink-es fizetésnél is csak egyetlen kattintásra van szükség, majd a vásárló saját, jól ismert és megbízhatónak tartott mobilbanki applikációja szolgál hitelesítő „tárca” alkalmazásként.
A SZÉP-kártyák bővített felhasználási lehetőségei szintén jelentős hatással lehetnek a piacra. 2025-ben minden barkács- és otthonfelújítási területen működő kereskedő számára releváns fizetési eszközzé válik a SZÉP-kártya, hiszen több milliárd forintnyi cafeteria keret „parkol” ezeken az eszközökön, elköltésre várva. Az integráció azonban kihívásokkal jár, hiszen három szolgáltató különböző rendszereit kell összekapcsolni a webáruházzal.
A BIG FISH Payment Gateway – amellett, hogy integráltan biztosítja mindhárom SZÉP-kártyás fizetési megoldást a bankkártyás, mobiltárcás, qvik, online áruhitel és egyéb digitális fizetési lehetőségekkel egyetemben – 2024-ben elsőként tette lehetővé a mentett kártyás fizetést az OTP és az MBH SZÉP-kártyák esetében. Ez a fejlesztés úttörő lépés a magyar piacon, hiszen a SZÉP-kártyás fizetések bevezetése óta ilyen megoldás még nem létezett. Jelenleg a rendszer néhány nagyobb partner kereskedőnknél pilot jelleggel működik, azonban már minden ügyfelünk számára elérhető. Rövidesen a K&H SZÉP-kártyák mentése is elérhetővé válik, teljessé téve a szolgáltatást.
Meglátásod szerint milyen kihívásokkal kell megküzdeniük az elektronikus fizetési piac szereplőinek 2025-ben?
dr. Horváth Attila:
Az egyik legkritikusabb kihívás a biztonság kérdése.
A digitalizáció térnyerésével és a digitálisan kevésbé felkészült rétegek online jelenlétének növekedésével a csalók is egyre kifinomultabb módszereket alkalmaznak. Az AI fejlődése révén már olyan megtévesztő tartalmak is előállíthatók, amelyek nyelvileg és stilisztikailag kifogástalanok, és szinte tökéletesen másolják a hazai szolgáltatók felületeit. Ez különösen veszélyes, hiszen korábban a magyar piac kis mérete és a nyelv komplexitása természetes védelmet nyújtott a nemzetközi csalókkal szemben – ez a védelmi vonal mára jelentősen meggyengült.
A felhasználók egyre bizalmatlanabbá válnak az online kommunikációs csatornákkal szemben, hiszen egy egyszerű link, SMS vagy e-mail, egy QR-kód leolvasása is komoly fenyegetést hordozhat. Éppen ezért felértékelődnek azok a megbízható szervezetek és platformok, amelyek a digitális tér sarokköveiként szolgálnak, mint például a mobilbanki, wallet- és kártyatársasági applikációk, -felületek. Ezek használata nemcsak a bizalom fenntartásában játszik kulcsszerepet, hanem a fizetési hajlandóságot is növeli, különösen a biometrikus hitelesítés révén, amely további védelmet biztosít a felhasználók számára.
A másik óriási kihívás, amit sokan ma „Temu-hatás”-nak aposztrofálnak a hazai piacon. Ez nem csak dömping-árversenyt jelent, hanem ennél sokkal mélyebb problémákra világít rá.
Az ázsiai és más globális e-kereskedelmi óriások alacsonyabb árakkal, gyorsabb szállítással és fejlettebb AI-alapú személyre szabott vásárlói élménnyel, fejlett panasz- és visszáru kezeléssel lépnek piacra, ami komoly kihívást jelent a hazai kereskedők számára.
A hazai vásárlók egyre kevésbé ódzkodnak a külföldi webáruházaktól, a hazai online vásárlók 51%-a az elmúlt 12 hónapban vásárolt is külföldi webshopból és mindössze 32%-uk zárkózik el kategorikusan a külföldi vásárlástól.
A külföldi tapasztalattal rendelkező vásárlók pedig a „nagy” webáruházakban megszokott könnyedséget, egyszerűséget és személyre szabott vásárlói élményt keresik itthon is.
Ha a hazai kereskedők nem tudnak felnőni ezekhez az elvárásokhoz, akkor bizony a vásárlók a külföldi versenytársakhoz fognak visszatérni.
+1) Mire számítasz, mi lehet a következő nagy dobás az elektronikus fizetések terén a következő időszakban? Mi hozhat wow-effektust?
dr. Horváth Attila:
A teljesen integrált kereskedelmi applikációk jelenthetik a következő forradalmi lépést,
amelyek egyesítik a hűségprogramokat, kuponokat, vásárlói azonosítást, kiegészítő szolgáltatásokat (pl. e-autó töltés, tankolás, éttermi fogyasztás) és a bolti környezetben is működő in-app fizetést. Az ilyen megoldások egy olyan új szolgáltatási szintet teremtenek, amely hatalmas versenyelőnyt biztosít az érintett piaci szereplők számára.
Ezekben a qviknek is ott lesz a helye, amely a bankkártyák komoly versenytársává válhat, nem beszélve, arról, hogy a C2A-térben a digitális állampolgárság program, illetve applikáció valami hasonlót készül megvalósítani az állami szolgáltatások, az állammal történő interakciók tekintetében.
Végül pedig ott van a Click-to-Pay, amelyen keresztül a kártyatársaságok „vágnak vissza” egy teljeskörűen integrált, nemzetközi szabványokra épülő, kereskedő-, fizetési szolgáltató- és platformfüggetlen „szuper-tárca” megoldás kialakításával, amelynek természetesen ők állnak a középpontjában.
A BIG FISH Payment Gateway továbbra is azon dolgozik, hogy integrált fizetési megoldások révén még egységesebb vásárlói és kereskedői élményt biztosítson partnereinek, segítve őket a dinamikusan változó piaci környezetben.
Az elektronikus fizetési interjúsorozatban megjelent cikkek:
- CIB Bank: Digitális generáció, tokenizáció és azonnali fizetés: így formálódik a fizetési piac 2025-ben – Mónus Anita, a CIB Bank Bankkártya Üzletfejlesztés vezetője szerint, 2025.01.29.
- MBH Bank: Integrált, “okos” megoldások hozhatják a következő wow-effektust az elektronikus fizetések világában – Zátonyi János, MBH Bank, 2025.01.30.
- K&H Pénzforgalmi Szolgáltató: Felpörögnek a számlaalapú fizetések vagy marad a kártyadominancia? – A hazai fizetési piac sorsfordító éve 2025, 2025.02.03.
- myPOS: Utat törnek a digitális fizetési innovációk a kereskedőkhöz – Interjú B. Tóth Ferenccel, a myPOS Közép- és Kelet-Európáért felelős vezetőjével, 2025.02.10.
- OTP Mobil: Mobiltárcák, ismétlődő fizetések, qvik – 2025 meghatározó trendjei a hazai fizetési piacon az OTP Mobil szerint, 2025.02.13.
- Ingenico: Biometrikus azonosítás: Kártya és telefon nélkül is fizethetünk hamarosan?, 2025.02.18.
- Raiffeisen Bank: Következő nagy dobás: Automatizáció és „láthatatlan” fizetések – Így válik élménnyé a fizetés, 2025.02.20.
- BIG FSIH Payment Services: Szuperappok, qvik és a jövő kereskedelmi applikációi: merre tart az elektronikus fizetési ökoszisztéma?, 2025.02.25.
Címlapfotón: dr. Horváth Attila, a BIG FISH Payment Services ügyvezető igazgatója | Fotó forrása: BIG FISH Payment Services