Az elmúlt években felgyorsult a pénzforgalom digitalizációja, és a szakértők egybehangzó véleménye szerint 2025-ben tovább erősödik ez a tendencia. Miközben egyre több új, számlaalapú (Account-to-Account, A2A) és azonnali fizetési megoldás jelenik meg, a kártyás rendszerek és a digitális tárcák is rezonálnak a legújabb ügyféligényekre.

Cikkünkben az elektronikus fizetési iparág kilenc hazai szakértőjének – bankok, fintech cégek és fizetési szolgáltatók képviselőinek – várakozásait gyűjtöttük össze.

A körinterjú válaszadó banki felsővezetői:

1. CIB Bank: Mónus Anita, a Bankkártya Üzletfejlesztés vezetője
2. MBH Bank: Zátonyi János, a fizetési megoldások és innovációs központ igazgatója
3. K&H Pénzforgalmi Szolgáltató: Kósa Éva, kockázati és operációs vezető
4. myPOS: B. Tóth Ferenc, Közép- és Kelet-Európáért felelős vezető
5. OTP Mobil: dr. Al-Absi Gáber Seif, ügyvezető helyettes
6. Ingenico: Bakonyi András, Magyarországért és Romániáért felelős country manager
7. Raiffeisen Bank: Czímer Gergely, vállalati digitális és fizetési megoldások ügyvezető igazgató
8. BIG FISH Payment Services: dr. Horváth Attila, ügyvezető igazgató
9. Worldline Financial Services: Püspök Ernest, közép-kelet-európai üzletfejlesztési igazgató

PayTechShow 6.0: Terítéken a legújabb elektronikus fizetési trendek, megoldások

A legújabb fizetési trendek, megoldások, szabályozói és piaci várakozások kerülnek górcső alá 2025. április 15-én a hatodik alkalommal megrendezésre kerülő PayTechShow konferencián.

További részletek itt: PayTechShow 6.0.

1. Főbb trendek 2025-ben: innováció és diverzifikáció

Magyarországon ennek a legmarkánsabb példája a qvik (A2A) bevezetése, amely az azonnali fizetési rendszerre épül. A piaci szereplők úgy vélik, hogy „két világ” – a hagyományos kártya- és az A2A-fizetések – párhuzamosan fog fejlődni, és a jövőben az ügyfelek választási lehetősége tovább bővül.

• Kósa Éva (K&H Pénzforgalmi Szolgáltató) a banki szereplőkre nehezedő nyomást emeli ki: a szolgáltatóknak dönteniük kell, ragaszkodnak-e a kártyadominanciához, vagy beépítik a számlaalapú fizetési megoldásokat is.
• Zátonyi János (MBH Bank) szerint a qvik (valamint hasonló A2A alternatívák) meghatározó trendfordulót hozhat a magyar piacon, ráadásul a telítődő kártyás szegmens helyett új növekedési pályát jelenthetnek.
• Püspök Ernest (Worldline Financial Services) szerint a számlaalapú, azonnali fizetések egyre nagyobb teret nyernek. Ezek előfutára pán-európai szinten az EPI által megalkotott Wero wallet, illetve Magyarországon a qvik, de szinte minden országban jelen van egy hasonló helyi megoldás.

Magyarországon az online vásárlások döntő része már mobilról és mentett kártyáról érkezik, egyre több ügyfél számára alapelvárás a „gombnyomásra” történő, azonnali és biztonságos tranzakció.

A kártyatársaságoknál a tokenizáció (érzékeny kártyaadatok helyett tokenek használata) egyre általánosabb, ami növeli a vásárlók biztonságérzetét, és csökkenti a visszaélések kockázatát.

• Mónus Anita (CIB Bank) felhívja a figyelmet arra, hogy a kártyatársaságok tokenizált fizetési megoldásai még inkább kiküszöbölik az érzékeny kártyaadatok kitettségét.
• dr. Horváth Attila (BIG FISH Payment Services) szintén a C2P (Click to Pay) jelentőségét hangsúlyozza: a kártyatársaságok a hálózati tokenizációval most már közvetlenül is kapcsolatba kerülnek a végfelhasználókkal, ami átalakítja a piac szereposztását.

Többen hangsúlyozták, hogy 2025-ben egyre inkább megjelennek a terminál nélküli, illetve önkiszolgáló rendszerek (kioszk, vending, online automaták). Terjednek a SoftPOS-megoldások is, amelyek az okostelefonokat terminállá alakítják, és ezzel akár a kis- és középvállalkozások számára is elérhetővé teszik a „professzionális” elektronikus fizetést.

A kereskedők és szolgáltatók a hatékonyságnövelést célozva egyre többször integrálják a pénztár- és fizetési rendszereket, sokszor omnichannel alapon (fizikai bolt, webshop, mobilapp), ami minden csatornán egységes vásárlói élményt ad.

A SEPA Instant Credit Transfer és az európai uniós pénzforgalmi irányelvek (például a PSD3, vagy PSR) jelentősen befolyásolják majd a piacot. A nemzetközi és hazai bankok, fizetési szolgáltatók rákényszerülnek, hogy számlaalapú, real-time megoldásokat fejlesszenek.

A határokon átívelő azonnali fizetések lehetősége a kártyás költések egy részét is kiválthatja. A szakértők szerint mindez a magyar piacon a qvik térhódítását is erősítheti, és hosszabb távon európai szinten is kialakulhat egy összeurópai A2A-hálózat.

• B. Tóth Ferenc (myPOS) kiemeli, hogy az azonnali elszámolás már iparági normává válhat, a myPOS rendszerén keresztül például 3 másodpercen belül hozzájutnak a kereskedők a kártyás fizetések összegéhez.

Egyes vélemények szerint 2025-ben elmosódnak a határok az online és a hagyományos, bolti fizetés között: megjelennek az „on-site online” vásárlások, ahol például egy fizikai áruházban is in-app tranzakció zárja a folyamatot.

Terjedőben vannak a kiskereskedelmi szuperappok, amelyekben a hűségprogram, a kuponkezelés és a digitális fizetés (bankkártya, qvik, tárcák) egy platformon érhető el, extra kedvezményekkel és okos, automatizált felhasználói élménnyel.

2. Mi pörgetheti tovább a piacot?

A szakértők egyöntetűen rámutatnak: a fogyasztói igények jelentős része már digitális csatornákban realizálódik – ez a fiatalabb korosztály számára alapvető elvárás, míg az idősebb korosztály is egyre inkább nyit az online és érintéses megoldásokra. A pénzügyi tudatosság, a biztonság és a gyorsaság igénye együttesen hajtja előre az elektronikus fizetési piacot.

A fiatal digitális generáció már magától értetődőnek veszi, hogy minden mobilon intézhető, és ez a generáció a családon belül is katalizálja az idősebb korosztály digitális bevonását.

A SoftPOS, integrált terminál-pénztármegoldások, eszközök és alkalmazások fejlesztése egyszerűbbé és költséghatékonyabbá teszi a fizetési infrastruktúrát, különösen a kkv-k számára.

Emellett a szabályozási környezet (például az e-pénztárgép törvény, PSD3) is ösztönzi a vállalkozásokat az elektronikus fizetés bevezetésére és bővítésére. A piaci szereplők szerint az ügyfelek védelmét, a biztonságot célzó előírások  további fejlesztéseket generálnak.

A közműszolgáltatók, nagy kiskereskedelmi láncok, vendéglátás, fuvarozás és még számos terület kezd egyre tudatosabban digitális fizetési megoldásokat alkalmazni. Például a Magyarországon újonnan bevezetett vagy kibővített funkciók – mint a SZÉP-kártya szélesebb felhasználása – új potenciált jelentenek a hazai vállalkozásoknak.

A mesterséges intelligencia és big data alapú ajánlatok, hűségprogramok pedig még vonzóbbá teszik a digitális csatornákat.

A legtöbben úgy látják, hogy a qvik szerepe jelentősen felfut: egyre több kereskedőnél lesz elérhető, és magasabb kosárértékű tranzakciókat generálhat.

A nyomtatott QR-kód vagy NFC, linkalapú vagy deep linkes megoldások szélesebb körű megjelenése miatt a felhasználók könnyebben és gyorsabban fognak utalni, akár nagyobb összegeket is. Ez a folyamat tovább erősíti a számlaalapú fizetés, illetve a kártyamentes tranzakciók térnyerését.

• Az OTP Mobil automatikusan elérhetővé tette a qvik-et több ezer partnerénél, és már most 20% feletti kosárérték-növekedést tapasztalnak.
• Czímer Gergely (Raiffeisen) is erős bővülést vár a qvik QR és fizetési kérelemre épülő megoldásoknál.

3. Kihívások az elektronikus fizetési piac szereplői számára

Az elektronikus fizetési megoldások népszerűsödésével a visszaélések is kifinomultabbá válnak. A szereplők szerint kiemelten fontos a folyamatos ügyfél-edukáció, a kiberbiztonság fejlesztése, a valós idejű monitoring és az AI-alapú fraud-megelőzés.

A bűnözők egyre fejlettebb eszközöket használnak, így csak kollektív fellépéssel (hatóságok, bankok, telekommunikációs cégek, fintech-ek összefogásával) lehet minimalizálni a veszteségeket és fenntartani a felhasználók bizalmát.

• Mónus Anita (CIB) a folyamatos ügyféledukáció, a kifinomult fraud-monitoring és az AI használatának jelentőségét hangsúlyozza: úgy kell erősíteni a biztonságot, hogy közben a folyamat ne váljon kényelmetlenné.
• dr. Horváth Attila (BIG FISH Payment Services) szerint a magyar nyelv korábban valamelyest védett volt a nemzetközi csalóktól, de az AI ma már könnyen készít tökéletes magyar tartalmakat, így a veszély lényegesen nagyobb.
• Püspök Ernest (Worldline Financial Services) felhívja a figyelmet arra, hogy nem elég a tranzakció megtörténtekor (vagy rosszabb esetben csak utána) észlelni a csalási kísérletet, hanem lehetőleg már azt megelőzően, például a felhasználó viselkedését elemezve fényt kell erre deríteni, preventív módon. Ebben jelentős szerepe lesz az AI alapú modelleknek.

• Kósa Éva (K&H Pénzforgalmi Szolgáltató) felhívja a figyelmet, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak egyszerre kell többféle rendszerben gondolkodniuk (kártya, belföldi és nemzetközi A2A), ami növeli a költségeket, s így a versenyt a költségek felől is élezheti.

Többen említik a „Temu-hatás” jelenségét, vagyis azt, hogy ázsiai és más globális e-kereskedelmi szereplők rendkívül alacsony árakkal és fejlett AI-alapú szolgáltatásokkal lépnek be a magyar piacra.

Ez egyrészt árnyomást, másrészt ügyfélélmény és folyamat-optimalizálási elvárásokat hoz létre. A hazai kereskedők csak akkor tudják megtartani a vásárlóikat, ha versenyképesek maradnak digitális fronton is.

• dr. Al-Absi Gáber Seif (OTP Mobil) a Temu-hatást említi, amikor a rendkívül olcsó külföldi ajánlatok jelentős bevételt vonnak el a hazai kereskedőktől.
• dr. Horváth Attila (BIG FISH Payment Services) szerint a hazai e-kereskedők akkor maradhatnak versenyben, ha legalább olyan vásárlói élményt nyújtanak, mint a nagy nemzetközi szereplők – ideértve a fizetés egyszerűségét és rugalmasságát is.

4. A következő nagy dobás: mikor jön a „wow-effektus”?

Nagy jövőt jósolnak a szuperappoknak, a személyre szabott hűségprogramoknak, a biometrikus és mesterségesintelligencia-alapú azonosításnak, illetve az olyan platformoknak, amelyek „minden egyben” szolgáltatást kínálnak.

Az online és bolti (fizikai) térben egyesülő checkout-folyamatok, a kártyaadatok helyett tokenekkel működő „univerzális” tárcák és a láthatatlan (one-click, automatikus, akár háttérben lezajló) fizetés mind-mind azt célozzák, hogy a vásárlók a lehető legkevesebb erőfeszítéssel, mégis maximális biztonsággal rendezzenek tranzakciókat.

• Mónus Anita (CIB) szerint nehéz már olyan újításokat bevezetni, amelyek valódi „wow-effektust” keltenek, inkább a meglévő technológiák tökéletesítése zajlik.
• Ugyanakkor sokan vélik úgy, hogy a biometrikus fizetés (pl. arcfelismerés vagy ujjlenyomat a fizikai boltban is), illetve a SoftPOS megoldások (amikor akár egy egyszerű okostelefon is POS-terminállá válik) még nagy ugrást hozhatnak.
• Czímer Gergely (Raiffeisen) az integrált ökoszisztémákba vetett hitét emeli ki, ahol a fizetés a mindennapi digitális platformok részévé válik, szinte láthatatlanul. Ez a fajta integráció lehet a „következő nagy dobás”.
• dr. Horváth Attila (BIG FISH Payment Services) a kiskereskedelmi szuperappokat hozza fel példának: egyetlen alkalmazásba vonják be a hűség- és kuponrendszert, a teljes bolti és online fizetést, sőt, akár a beazonosítást is.
• B. Tóth Ferenc (myPOS) szerint a következő lépés, hogy a kereskedők „egykattintásos”, integrált platformokat használjanak, ahol minden fizetési csatorna egy helyen menedzselhető.
• Püspök Ernest (Worldline Financial Services): kiemelte, számos azonnali fizetési megoldás létezik világszerte, viszont ezek bizonyos értelemben izolált megoldások. A nagy áttörés akkor fog bekövetkezni az elektronikus fizetések terén, ha ezen megoldások között megszületik az átjárhatóság, azaz az interoperabilitás.

A kártyatársaságok is egyre inkább közvetlen fogyasztói szolgáltatóként lépnek fel, például a Click to Pay megoldásokkal. Itt a tokenizáció „hálózatos” megközelítésben valósul meg, és a végfelhasználó számára még egyszerűbb és biztonságosabb az online fizetés.

Ez új dimenziót nyit: a kártyatársaságok válnak a kártyaadatok elsődleges őrzőivé, miközben a kereskedők, a bankok és a fizetési szolgáltatók szerepe is átalakul.

Többen említik, hogy a mesterséges intelligencia alapú ügyfélprofilozás, csalásmegelőzés és prediktív analitika már most is jelen van, de a következő években fog igazán kiteljesedni.

A biometrikus azonosítás (ujjlenyomat, arcfelismerés) térnyerése pedig nemcsak a biztonságot növeli, hanem „wow-faktorral” is jár, hiszen még kevesebb fizikai eszköz (bankkártya, telefon) is elegendő lehet.

Összegzés

A 2025-ös évre előrevetített elektronikus fizetési piacot a gyorsaság, a biztonság, a kényelem és a folyamatos innováció egyszerre mozgatják.

A kártyadominanciát egyre szorosabban „ostromolja” a számlaalapú fizetés, miközben a digitális tárcák, a mobilalkalmazások és a SoftPOS megoldások újabb és újabb formában jelennek meg.

Az ügyfelek számára mindez egyre több választást jelent, így a piac szereplőinek egyszerre kell versenyképes árakat, kiemelt biztonságot és felhasználóbarát élményt nyújtaniuk.

A következő nagy dobásra több forgatókönyv is kínálkozik.

A szakértők egybehangzóan a komplex, „minden egy helyen” típusú ökoszisztémák elterjedését és a láthatatlan, biometrikus vagy tokenizált fizetési folyamatok további térnyerését várják.

Az azonnali fizetések által felgyorsított számlaalapú világ, a Click to Pay és a BigTech-tárcák versenye, illetve a mesterséges intelligenciára épülő adatvezérelt megoldások mind újabb „wow”-effektusokat hozhatnak.