Az elmúlt években egymás után röppentek fel a hírek a digitális jegybankpénzről (CBDC, Central Bank Digital Currency) és a lehetséges technológiai megvalósításokról. Az alábbiakban egy újabb példát mutatunk be, miképpen lenne megvalósítható a digitális jegybankpénz az elosztott főkönyvi technológia segítségével. Górcső alatt a Consensys Ethereum alapú javaslata.

A digitális jegybankpénz megvalósításának feltételei

Mérlegelendő szempontok a digitális jegybankpénz megvalósítása során:

1. A digitális jegybankpénz a kiskereskedelmi (retail), a bankközi (wholesale), vagy mindkét típusú tranzakciót támogatja-e?
2. Token vagy számla (account) alapú?
3. Monetáris politika és token elosztás: fontos tervezési kérdés, hogy a digitális pénznek mi a monetáris politikája, mekkora mennyiség van belőle forgalomban éves szinten és ki határozza meg a kibocsátást. Idetartozó kérdések lehetnek például a kamat, vagy a token infláció meghatározása.
4. A rendszer változtatási és döntési mechanizmusai: az előző ponthoz hasonlóan további kérdés, hogy a rendszer különböző paramétereit kik és milyen módon tudják változtatni.
5. Titkosság versus transzparencia: technikailag általában nehéz mindkét tulajdonságnak megfelelni és az összes AML / KYC szabályozást is betartani. A prioritásokat itt érdemes felhasználói esetekre felállítani.
6. Teljesítmény, robosztusság, stabil működés és skálázhatóság: amíg a stabil működés, robosztusság és magas rendelkezésre állás a legtöbb blokklánc protokoll esetén magától értetődő, a sebesség (pl. a másodpercenkénti tranzakciószám) sok esetben nem teljesíthető triviális módon.
7. Jogi követelményeknek és az érvényes jogi környezetnek való megfelelés.
8. A CBDC egyik legnagyobb kihívása talán annak kockázatmentes bevezetése, anélkül, hogy a meglévő pénzügyi ökoszisztémát veszélyeztetné.

Digitális jegybankpénz Ethereum alapon

A Consensys javaslata a digitális jegybankpénz megvalósítására Ethereum alapon (lásd 1. ábra).

• A rendszer magját egy konzorciumi blokklánc hálózat alkotja, mely a központi banknál és hasonlóan jelentős szereplőknél fut és az alap token kibocsátást és adminisztrációt szabályozza („Layer 1”: private, permissioned Ethereum network).
• A második réteg ezt az alaprendszert köti össze további főbb pénzügyi szereplőkkel úgynevezett state channel-ek segítségével, mely lehetővé teszi a privát és gyors asset / token továbbítást („Layer 2”: State channel).
• A harmadik réteg valósítja meg a kiskereskedelmi CBDC-t a fő rendszerek és az alárendelt csatornák között úgynevezett side channelekkel („Layer 3”: Side channels).
• A rendszer legutolsó rétege nyújtana szolgáltatásokat a végfelhasználóknak, vagy közvetlenül, vagy további technológiai és vagy fintech szolgáltatókon keresztül („Layer 4”: dApps, wallets etc).

1. ábra: A digitális jegybankpénz megvalósítása Ethereum segítségével. Forrás: Central banks and the future of digital money – Consensys, 25. oldal, 2020. január

MNB: A digitális jegybankpénz hatása a pénzteremtésre

„A jelenlegi pénzügyi rendszerben a pénzteremtés a bankrendszerben történik, amikor a bankok hiteleznek, akkor ezzel párhuzamosan pénzt teremtenek.

A digitális formában lévő pénzek népszerűbbek, mint a fizikai formában lévő pénzek, a bankrendszernek jelentős részben amiatt van képessége kvázi a semmiből pénzt teremteni, mivel kizárólag a bankrendszer nyújt digitális formában elérhető pénzeszközt a háztartások és vállalatok számára.

Amennyiben ez a kizárólagosság megváltozik, azaz a jegybank is bevezet pénzt digitális formában, akkor ez – nem feltétlenül, de – jelentős hatással lehet a pénzteremtésre, hitelezésre és végső soron a pénzügyi rendszer felépítésére.

Hogy mekkora ez a hatása, azon múlik, hogy mennyire van jegybanki rendelkezésre állás, illetve, hogy mennyire népszerű a digitális jegybankpénz a látra szóló betétekhez képest.”

Forrás: Pénzriport

Konklúzió

A felvázolt rendszer bár nem egy egyszerű blockchain protokoll, hanem több decentralizált rendszer összekapcsolása, előreláthatóan teljesítené a CBDC-hez szükséges követelményeket:

• A token kibocsátást teljes egészében a központi bank kontrollálja.
• Kvázi valósidejű token transzfer.
• Magas másodpercenkénti tranzakciószám.
• Nagyszámú résztvevő különféle szerepkörökkel.
• Jól szabályozható és konfigurálható tranzakció láthatóság, különféle KYC / AML szabályozói követelményeknek való megfeleltethetőség.
• A rendszer fenntartásához szükséges elfogadható mennyiségű energia (Proof of Stake).

Jelen tudomásunk szerint még nem létezik Ethereum alapú CBDC megvalósítás, így egyelőre kérdés, hogy a Consensys által felvázolt architektúra mennyire állja meg a helyét egy konkrét CBDC implementáció esetén. A white paper itt érhető el.

Címlapfotó forrása: pixabay.com