A digitális jegybankpénzzel kapcsolatos hírek és cikkek száma robbanásszerűen megnőtt az elmúlt másfél évben. Habár ténylegesen működő alkalmazás nem igazán létezik, több országban is elindultak az első prototípusok. A lassú fejlődésnek az egyik oka, hogy a digitális jegybankpénz egy roppant komplex rendszer, mind technikailag, mind üzletileg, mind pedig gazdaságilag. Ennek megtervezése, de akár már csak a konkrét igényeinek definiálása is komoly kihívást jelent.

A technológia elősegítése és a fejlődés felgyorsítása érdekében hirdetett meg nyáron egy kihívást / inkubátor programot a Monetary Authority of Singapore az IMF, a Világbank és több nagy szervezet segítségével egy lakossági digitális jegybankpénz (CBDC) megtervezésére.

A jelentkező cégeknek, vagy szervezeteknek olyan lakossági (retail) CBDC megoldást kellett javasolniuk és kísérleti módon kidolgozniuk, mely több nagy CBDC-vel kapcsolatos problémát megoldhat. A felsorolt megoldandó problémák három nagy kategóriába sorolhatók, darabonként négy részproblémát tartalmaznak, melyek lényegében egy lakossági CBDC rendszer magas szintű követelményeinek is tekinthetőek.

Mi a digitális jegybankpénz (CBDC)?

A digitális jegybankpénz egy olyan „elektronikus rendeleti pénz és jegybanki passzíva, ami fizetések elszámolására és értékmegőrzésre is alkalmas”*.

Alapvetően két fajtáját különböztetik meg: a lakosság számára is széleskörben hozzáférhető „lakossági” és a pénzügyi intézmények számára hozzáférhető speciális „nagykereskedelmi” megoldás (pl. bankközi elszámolásokra vagy értékpapír-elszámolásokra) – ún. wholesale – digitális jegybankpénzt.

*Meaning és társainak 2018-as elemzése szerint

Első kategória: Eszközök

1.1 Új funkciók versus inkluzivitás

Kiterjeszthető-e funkcionalitásban egy lakossági CBDC-rendszer az alapvető értékátadáson túl további funkciókkal anélkül, hogy a felhasználóknak okostelefont (vagy más drága/bonyolult hardvert) kellene használniuk?

1.2. Biztonság versus hozzáférhetőség

Hogyan lehet egy lakossági CBDC rendszert biztonságosan kialakítani anélkül, hogy ez jelentősen korlátozná a rendszerhez való hozzáférhetőséget és könnyű használatot. Például hogyan lehet megakadályozni a jogosulatlan használatot, vagy tiltott tranzakciókat, ugyanakkor elérhetővé tenni a rendszert idősek, kiskorúak vagy fogyatékkal élők számára is.

1.3. Elérhetőség versus vitatott tranzakciók feloldása

Megvalósíthatók-e offline tranzakciók? Tipikusan olyan területeken, ahol nincs, vagy korlátozott az internetkapcsolat. Milyen biztosítékokat lehet beépíteni a kettős költés és a hamisítás ellen az offline fizetésekkel kapcsolatban?

1.4. Helyreállíthatóság versus anonimitás

Digitális pénztárca, kulcsok, kártya vagy eszköz ellopása, sérülése vagy elvesztése esetén a lakossági CBDC-rendszer megfelelően nyomon tudja-e követni a tranzakciókat, korlátozni tudja-e az elvesztést, vagy támogatni tudja-e az elveszett pénzeszközök visszaszerzését anélkül, hogy veszélyeztetné a felhasználói anonimitást?

Második kategória: CBDC Elosztás

2.1. Széles körben elterjedt használat kontra kontrollált használat

Vannak-e olyan technológiai jellemzők, amelyek beépíthetők egy lakossági CBDC-megoldásba, hogy minimalizálják a bankbetétekből a CBDC-be történő hirtelen kiáramlás kockázatát, miközben biztosítják, hogy a CBDC használata a lehető legzökkenőmentesebb és legáltalánosabb legyen?

2.2. Személyes adatok védelme kontra rendszerintegritás

Megvédheti-e a lakossági CBDC-megoldás a felhasználók személyes adatait, miközben lehetővé teszi a hálózaton végrehajtott tiltott tevékenységek (pl. pénzmosás/terrorizmus finanszírozása, csalás, csalás és korrupció) nyomon követését, felderítését és megelőzését?

2.3. A pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiterjesztése versus az adat monopóliumok elleni védekezés

Hogyan teheti lehetővé a lakossági CBDC-megoldás a résztvevő cégek számára a fizetési adatok felhasználását a pénzügyi szolgáltatásokban (pl. hitel, biztosítás). Mindezt úgy, hogy közben elkerülendő az adat monopóliumok létrejötte. Hogyan őrizhetik meg a felhasználók az ellenőrzést adataik felhasználása felett?

2.4. Rendszerszintű együttműködés és integrációs komplexitás

Hogyan teheti lehetővé egy lakossági CBDC-megoldás a pénzintézetek számára, hogy a CBDC-t a végfelhasználókhoz minél inkább a meglévő rendszerek segítségével, illetve azok egyszerű integrációjával tegye elérhetővé.

Harmadik kategória: Infrastruktúra

3.1. Decentralizáció kontra felelősség

Hogyan tehető egy lakossági CBDC infrastruktúra ellenállóbbá meghibásodással, vagy hackeléssel szemben? Minimalizálhatók-e ezek a kockázatok decentralizációval? Hogyan alakíthatunk ki egy biztonságos, stabil és fenntartható irányítási modellt az ilyen decentralizált infrastruktúrához világos felelősségi körökkel?

3.2. Bővíthetőség versus robosztus működés

Lehet-e egy lakossági CBDC-infrastruktúra új funkciókkal rugalmasan bővíthető, de mégis robusztusan működő?

3.3. Privacy és / vagy teljesítmény

Beépíthetők-e egy lakossági CBDC-infrastruktúrába a privacy képességek úgy, hogy közben a rendszer nagy teljesítményű maradjon, gyors válaszidővel, alacsony késleltetéssel rendelkezzen.

3.4. Interoperabilitás versus szabványosítás

Hogyan valósítható meg az interoperabilitás a CBDC különböző megvalósításai és különböző egyéb technológiák között általánosan elfogadott szabvány nélkül?

A győztes projektek

A végső fordulóba / inkubátorba 15 cég jutott be, melyek között megtalálhatóak klasszikus bankok (mint például a HSBC Bank, vagy az ANZ Banking Group Limited), klasszikus technológiai cégek (mint például az IBM) és blockchaines cégek (mint például a Consensys).

A 8 hetes inkubátor program lezárásaként három céget hirdettek győztesnek. Az egyik a Consensys, melynek többek között Hong Kongban, Thaiföldön és a Dél-Afrikában vannak futó kísérleti projektjei. Bár a részletes technológiai megvalósítás nem teljesen ismert, de a Consensys alapvetően Ethereum alapú blockchain megoldásokkal dolgozik, ezt kombinálja különféle konzorciumi megvalósításban különféle off-chain és layer 2 megoldásokkal, illetve ebben az esetben erős VISA integrációval.

A második nyertes, Giesecke+Devrient advance52 GmbH, egy nem standard elosztott főkönyvi technológiai platformmal nyert, ami többek között képes digitális tokeneket kezelni, az adatokat csak meghatározott ideig tárolja és képes offline módon is működni mindenféle digitális eszköz nélkül. A harmadik a Criteo, az Intel biztonságos hardware infrastruktúrájával integrált digitális valuta platformmal nyert.

Címlapfotó: Moose Photos fotója a Pexels oldaláról