Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO forrásgyűjtés keretében tőkebevonásra, cégfejlesztésre hivatkozó személyektől – figyelmeztet az MNB a sajtóközleményében.
Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (Initial Coin Offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.
Mi az ICO?
Az ICO (Initial Coin Offering) jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásával – tokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza.
A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg. A hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.
Rendkívül kockázatos és igen spekulatív
Ez a nyilvános forrásgyűjtési forma rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetésnek számít. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.
Az Ethereum alapítójának, Vitalik Buterin véleménye az ICO őrülettel kapcsolatban:
“egy buborékban ülünk és várjuk, hogy mikor fog kidurranni, mivel a jelenlegi nagymértékű token értékesítés hosszú távon nem lesz fenntartható.”
Kapcsolódó cikk a tokenek árképzésével kapcsolatban:
További kockázatot jelenthet, hogy ezek a kibocsátások nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban (EU). Ezzel összefüggésben a befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak.
A kibocsátói tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.
White paper
Átfogóan leírja az ICO mögötti projekt filozófiáját, célját, a projekt tervezett előrehaladását. Bemutatja a fejlesztők szakmai előtörténetét, – optimális esetben – a független szakértői ajánlásokat is. Egyes esetekben szabálykönyvként is használják.
Nincs védelem és garancia a csalás ellen
E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel a projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. A befektetőket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ügyletek kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.
A kibocsátásokat jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is.
Számos ICO – struktúrájától függően – ugyanakkor kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben.
Az ICO kibocsátások alakulása 2014-2017 között. Forrás: elementus.io
Magyarországon eseti alapon dönt az MNB
A valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. Az viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO a magyar jegybank felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg.
Kapcsolódó cikkek a szabályozással kapcsolatban:
Lehet-e Magyarországon ICO?
Az Initial Coin Offering típusú közösségi finanszírozásra is igaz, hogy az adott konstrukció feltételeitől függ, hogy a crowdfunding melyik változatához sorolható. A neten elérhető leírások szerint az ICO során kibocsátott érmék / tokenek a vevő (felhasználó) befektetéseként, illetve a közösség tagjainak elfogadási készségétől függően esetleg fizető- vagy csere-eszközként is használhatók. Mivel a tokenekhez semmilyen értékmegőrzési vagy felhasználhatósági garancia nem kapcsolódik, az ICO alapváltozata a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlít, azzal a fontos különbséggel, hogy
- a tokenek társasági részesedést nem testesítenek meg (pl. szavazati jogot vagy osztalékhoz való jogot jellemzően nem biztosítanak) és
- a tokenek értéke elsősorban hitbéli kérdés, mivel a kibocsátónál nem beszélhetünk a részvényeknél meglévő fundamentális alapokról (pl. a kibocsátó társaság alaptőkéjéről, eszközeinek értékéről).
A leírásokból két vonatkozást emelnénk ki: az ICO jogilag szabályozatlan, ezáltal remek lehetőségeket biztosít, a szabályozatlanságból adódó igen magas kockázatokkal. A virtuális fizetőeszközökkel Magyarországon a felügyeleti hatóság is foglalkozik, a Bitcoinnal kapcsolatos állásfoglalásában például elemzi ezeket.
Összefoglalva: a jelenlegi hazai szabályozás alapján ilyen befektetés alapján sem zárható ki, hogy a befektetés a Bszt. hatálya alá tartozzon, és így a kibocsátás engedélyköteles tevékenységnek minősüljön.
Forrás: Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda
