Akár befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét is elveszthetik azok az ügyfelek, akik tokeneket vásárolnak nyilvános ICO forrásgyűjtés keretében tőkebevonásra, cégfejlesztésre hivatkozó személyektől – figyelmeztet az MNB a sajtóközleményében.

Az Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folyamatosan felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy Európa-szerte, így Magyarországon is terjedőben van a rendkívül kockázatos befektetéseknek számító ICO (Initial Coin Offering) nyilvános forrásgyűjtési forma.

Mi az ICO?

Az ICO (Initial Coin Offering) jellemzője, hogy egy vállalkozás vagy magánszemély – osztott főkönyvi (distributed ledger) technológia, például blokklánc (blockchain) alkalmazásávaltokeneket bocsát ki és kínál eladásra hivatalos fizetőeszközért (pl. euró), vagy gyakrabban virtuális valutáért (pl. bitcoin, ether) azért, hogy projektjéhez tőkét szerezzen vagy cégépítését finanszírozza.

A tokenek a kibocsátó, vagy a kibocsátó közösség felé fennálló „értéket” testesítenek meg. A hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlítanak, ám fontos különbség, hogy a tokenek tulajdonosi jogokat többnyire nem biztosítanak, társasági részesedést jellemzően nem testesítenek meg.

Rendkívül kockázatos és igen spekulatív

Ez a nyilvános forrásgyűjtési forma rendkívül kockázatos és igen spekulatív befektetésnek számít. A tokenek ára ugyanis általában rendkívül ingadozó, és előfordulhat az is, hogy a befektetők huzamosabb ideig nem tudják visszaváltani őket, azaz likvid (másodlagos) piaccal nem feltétlenül rendelkeznek.

Az Ethereum alapítójának, Vitalik Buterin véleménye az ICO őrülettel kapcsolatban:

“egy buborékban ülünk és várjuk, hogy mikor fog kidurranni, mivel a jelenlegi nagymértékű token értékesítés hosszú távon nem lesz fenntartható.”

Kapcsolódó cikk a tokenek árképzésével kapcsolatban:

További kockázatot jelenthet, hogy ezek a kibocsátások nem minősülnek egyértelműen szabályozott nyilvános forrásgyűjtési formának az Európai Unióban (EU). Ezzel összefüggésben a befektetői információk, tájékoztatások egyelőre még nem kiforrottak.

A kibocsátói tájékoztató (ún. white paper) kapcsán kiemelt kockázatot jelent, hogy a dokumentum – szabályozottság hiányában – nem, vagy nem teljeskörűen tartalmazza a befektetési döntéshez szükséges információkat és jellemzően túlzottan optimista piaci előrejelzéseket tartalmaz.

White paper

Átfogóan leírja az ICO mögötti projekt filozófiáját, célját, a projekt tervezett előrehaladását. Bemutatja a fejlesztők szakmai előtörténetét, – optimális esetben – a független szakértői ajánlásokat is. Egyes esetekben szabálykönyvként is használják.

Nincs védelem és garancia a csalás ellen

E tranzakciók kapcsán jelentős annak az esélye, hogy a befektetők elveszthetik befektetett tőkéjük egy részét vagy egészét, mivel a projektek tipikusan a fejlődés korai szakaszában vannak, és üzleti modelljeik kísérleti jellegűek. A befektetőket nem védik az uniós vagy magyar garanciaintézmények felelősségi és kárviselési szabályai sem. Végül az ügyletek kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége is.

A kibocsátásokat jellemzően külföldi bejegyzésű, határon átnyúló szolgáltatást nyújtó vállalkozások, vagy éppen természetes személyek valósítják meg. A közelmúltban ugyanakkor a hazai piacon már megjelentek egyes magyar vállalkozások, magánszemélyek által – valamilyen ICO keretében – kibocsátott tokenek is.

Számos ICO – struktúrájától függően – ugyanakkor kívül eshet az EU-s és hazai jogszabályok hatókörén. Ebben az esetben a befektetők egyáltalán nem részesülhetnek az uniós jogszabályok nyújtotta védelemben.

ICO kriptovaluta token kibocsatas

Az ICO kibocsátások alakulása 2014-2017 között. Forrás: elementus.io

Magyarországon eseti alapon dönt az MNB

A valamely európai hatóság engedélyével rendelkező, határon átnyúló ICO-t megvalósító külföldi intézmények felügyelete nem tartozik az MNB hatáskörébe. Az viszont, hogy egy magyarországi vállalkozás, magánszemély által megvalósított ICO a magyar jegybank felügyelési körébe tartozik-e vagy sem, csak eseti alapon határozható meg.

Lehet-e Magyarországon ICO?

Az Initial Coin Offering típusú közösségi finanszírozásra is igaz, hogy az adott konstrukció feltételeitől függ, hogy a crowdfunding melyik változatához sorolható. A neten elérhető leírások szerint az ICO során kibocsátott érmék / tokenek a vevő (felhasználó) befektetéseként, illetve a közösség tagjainak elfogadási készségétől függően esetleg fizető- vagy csere-eszközként is használhatók. Mivel a tokenekhez semmilyen értékmegőrzési vagy felhasználhatósági garancia nem kapcsolódik, az ICO alapváltozata a hagyományos befektetési termékek közül a legjobban a részvénybefektetésekhez hasonlít, azzal a fontos különbséggel, hogy

  • a tokenek társasági részesedést nem testesítenek meg (pl. szavazati jogot vagy osztalékhoz való jogot jellemzően nem biztosítanak) és
  • a tokenek értéke elsősorban hitbéli kérdés, mivel a kibocsátónál nem beszélhetünk a részvényeknél meglévő fundamentális alapokról (pl. a kibocsátó társaság alaptőkéjéről, eszközeinek értékéről).

A leírásokból két vonatkozást emelnénk ki: az ICO jogilag szabályozatlan, ezáltal remek lehetőségeket biztosít, a szabályozatlanságból adódó igen magas kockázatokkal. A virtuális fizetőeszközökkel Magyarországon a felügyeleti hatóság is foglalkozik, a Bitcoinnal kapcsolatos állásfoglalásában például elemzi ezeket.

Összefoglalva: a jelenlegi hazai szabályozás alapján ilyen befektetés alapján sem zárható ki, hogy a befektetés a Bszt. hatálya alá tartozzon, és így a kibocsátás engedélyköteles tevékenységnek minősüljön.

Forrás: Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Iroda