32,4%-os éves növekedést követően 1203 milliárd forintos forgalommal zárta 2021-et a belföldi online kiskereskedelem. A teljes kiskereskedelmi forgalomból 10,4%-kal részesedő online piac a 2020-as rekord év után vesztett ugyan a sebességéből, de még mindig kétszer gyorsabb volt a 2021-es bővülés, mint a COVID előtti években. A növekedés motorja immár a vásárlási gyakoriság folyamatos emelkedése – derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu közös, kilencedik éve készülő Online Kiskereskedelmi Index kutatásából.
A járványhelyzet összességében az online kiskereskedelem javára formálta át a vásárlási szokásokat:
„mostanra már sokkal természetesebbé, ezáltal pedig rendszeresebbé vált az online vásárlás”
– szögezte le Rácz Csaba, az Árukereső.hu ügyvezető igazgatója, hozzátéve, hogy: „az aktív internetező felnőttek 6,5 millió fős populációjának 78,4 százaléka, azaz mintegy 5,1 millió fő vásárol online. Ebből 3,7 millióan termékeket is vesznek, azaz ők jelentik a webáruházak aktuális vásárlói bázisát”.
A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), de a két mutató bővülési üteme tavaly – dacára a magas inflációnak – kiegyenlítődött, 2022-ben pedig akár már nagyobb növekedési dinamika is jellemezheti majd a tranzakciószámot, mint a forgalmat.
A magas bővülési ütemet az is konzerválja, hogy egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2021 végére elérte a 19-20 online rendelés/fő/év szintet.
Az FMCG szektor bővült a legnagyobbat
Az online vásárlás terjedését jól szemlélteti az élelmiszerek, háztartási cikkek és drogériai termékek (gyűjtőnéven FMCG-termékek) piaca:
„a pandémia előtt ez a szegmens alig tudott teret szerezni magának a magyar e-kereskedelmi piacon, az elmúlt két évben azonban robbanásszerű fejlődésen ment át”
– fogalmaz Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója.
Az FMCG internetes értékesítési forgalma 2021-ben 53,7 százalékkal nőtt Magyarországon: ezzel ez lett a leggyorsabban bővülő szegmens az online kiskereskedelmen belül, miközben a negyedik legnagyobb online területté is vált az 1203 milliárd forintos forgalmat lebonyolító magyar piacon a műszaki cikkek, a ruházat, illetve a játék/ajándék kategóriák után.
Előadás: Lakossági fizetési szokások és e-commerce trendek
PayTechShow 3.0: “Végletek között. Készpénzzel a metaverzumba?” | 2022. április 27.
Átalakultak a fizetési szokások – nyitunk az elektronikus fizetés felé
A járvány segített a lakosság digitális szintlépésében és jótékonyan hatott a kártyahasználatra is. Az MNB statisztikái szerint 2020-ban fordult elő először, hogy a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal már nagyobb összegben fizetettünk (online vagy személyesen), mint amekkora készpénz mennyiséget felvettünk ATM-hálózaton keresztül.
A pandémiát megelőzően a kártyás fizetések összértéke rendre kevesebb volt, mint a készpénz felvételek összege. Az olló viszont 2021-ben is tovább nyílt a készpénzmenetes, kártyás fizetés javára.
Ezzel együtt az online vásárlások terén is fokozatosan csökken a készpénz súlya: 2021-ben már csak 30% volt, ami 6 százalékpontos csökkenés 2020-hoz képest. Az utánvétes fizetés ezzel együtt továbbra is népszerű a magyar vásárlók körében, azonban már minden második utánvétes tranzakció elektronikus.
Kapcsolódó cikkek:
- Itt a friss MNB jelentés: Minden szintet felülmúlt az elektronikus fizetés bővülése, 2022.03.16.
- Mastercard: Megtörte a pandémia a készpénzhasználatot. 1,5 millióan tértek át a kártyás fizetésre, 2022.02.25.
- Készpénz, bankkártya, átutalás, vagy okostelefon? Így fizetünk az MNB szerint – 1. rész, 2022.01.06.
- 7 fizetési trend, amely felrázhatja a bankokat 2022-ben – 1. rész, 2022.01.04.
A legnépszerűbb még mindig a házhoz szállítás, de már egyre több a csomagautomata az országban
Az utóbbi két év megváltozott életmódja kedvezett a házhoz szállításnak, ráadásul a magyar piacon EU-s szinten is fejlettnek számít ez a szolgáltatás. A magyar vásárlók mára megszokhatták az időablakos kézbesítést, a futárral való telefonos egyeztetést, az utólagos, online időpont- és címmódosítási lehetőségeket, valamint a részletes nyomon követést, melyek révén kiszámíthatóvá, tervezhetővé és kényelmessé vált a házhoz szállítás. Ennek megfelelően, 2021-ben is ez a kézbesítési típus volt a domináns, a tranzakciók 74%-át kérték ily módon a vásárlók.
A házhoz szállítás mellett azonban egyre több figyelmet szentelnek a futárszolgálatok és a kereskedők is a csomagautomatáknak: 2021 eleje óta hatalmas bővülésen ment át ez az átvételi mód.
Egy év alatt több mint 800 új automata került beüzemelésre, mostanra a magyarországi csomagautomata-hálózat összesített száma meghaladja az 1250 darabot. Az automata két legnagyobb előnye a gyorsaság és a kétirányúság: akár az aznapi rendelések is átvehetők benne, miközben a csomagküldés és visszaküldés is jóval egyszerűbb általuk.
A pandémia közvetlen és közvetett hatásai az online kiskereskedelemre
Két évvel az első magyarországi COVID-19 korlátozások megjelenése után az online kiskereskedelem továbbra is lendületben van, de ez az eredmény egy évvel ezelőtt ilyenkor még korántsem volt ennyire magától értetődő: a járvány első évében, 2020-ban a hirtelen jött korlátozások, átterelt és extra költések mellett a vírustól való félelem is közrejátszott a rekord magas 45%-os forgalombővülésben.
Tavaly, a COVID második évében a kereskedelmet már nem elsősorban a járvány közvetlen hatásai érintették, hanem sokkal inkább azok a közvetett gazdasági folyamatok, amik az árukínálatot és az árazást befolyásolták és befolyásolják mind a mai napig:
- A termelési kiesésekből tovább gyűrűző áruhiány és választék szűkülés (ugyan nem üresek a polcok, de mindenből csökkent az elérhető készlet és variáció).
- Az online kereskedelem globális felerősödéséből és a visszirányú (pl.: Európából, az USA nyugati partjáról Kínába tartó) áruforgalom csökkenéséből eredően akut konténerhiány alakult ki, így drágább és lassabb lett a tengeri szállítás.
- Az egyenlőtlen kereslet, termelési ingadozások és szezonális hatások, valamint újabban az orosz-ukrán háború miatt állandósulni látszó nyersanyaghiány alakult ki.
Ezen folyamatok együttese komoly sebeket ejtett a globális kereskedelmi termelési és ellátási láncokban, ezáltal kiszámíthatatlanabbá téve a kínálatot és felhajtva a fogyasztói árakat.
A választékszűkülés, az áruhiány, valamint a kereslet oldali élénkülés miatt a 2021-es és 2022-es kereskedelmi környezet végső soron szintén az online értékesítésnek kedvez, hiszen a vásárló – ha biztosra akar menni – több webáruház kínálatát és árazását is figyelembe véve tud reálisan dönteni.
A Magyar Nemzeti Bank az AFR 2.0 javaslatcsomaggal kapcsolatban workshopot tart a PayTechShow-n. A résztvevők megismerhetik a javaslatcsomag eddigi részleteit, illetve visszajelezhetnek azzal kapcsolatban az MNB szakértőinek. További részletek itt.
Kapcsolódó cikkek:
Címlapfotó forrása: stock.adobe.com by alexdndz | Licenc: FinTech Group