Feltérképeztük a hazai fizetési szolgáltatók várakozásait az elektronikus fizetési piac 2023-as kilátásaival kapcsolatban. 12 pontban összefoglaltuk a főbb várakozásokat.

A körinterjúban résztvevő fizetési szolgáltatók felsővezetői, szakértői:

1. Mastercard: Eölyüs Endre, Magyarországért és Szlovéniáért felelős országigazgató
2. Visa: Kiss Ede, Magyarországért felelős területi vezető
3. GIRO Zrt.: dr. Selmeczi-Kovács Zsolt, vezérigazgató
4. OTP Bank: Hideg Noémi, kártyaelfogadás szolgáltatás és ATM menedzsment vezetője
5. OTP Mobil: dr. Al-Absi Gáber Seif, ügyvezető-helyettes
6. Barion: Kiss Sándor, alapító
7. UniCredit Bank: Brenner Gyöngyi, kártyaelfogadási csoportvezető
8. Ingenico Magyarország: Bakonyi András, cégvezető

1. Várakozások a hazai elektronikus fizetési piac 2023-as kilátásaival kapcsolatban

Röviden:

1. Az alapvető trendek folytatódnak 2023-ban is: Idén jellemzően ugyanazokra az alapvető trendekre számítanak a fizetési szolgáltatók, mint 2022-ben.
   1. Az elektronikus fizetési forgalom bővülése folytatódik.
   2. A kártyaelfogadási infrastruktúra tovább bővül, amelyben várhatóan felértékelődik a softPOS és az önkiszolgáló terminálok szerepe.
   3. A mobil és az e-kereskedelem erősödik.
2. A kormányzat új pénzügyi digitalizációs csomagja hatással lesz az elektronikus fizetési piacra, pl.:
   1. A kereskedőknél történő készpénzfelvételi (cashback) lehetőség hatása a készpénzforgalomra.
   2. Az írásbeliségi szabályok változásának lehetséges hatása az elmentett kártyaadatok lejárta utáni megújítási folyamatra.
3. A biztonság és a bizalom kulcsfontosságú marad. 
   1. A visszaélések száma jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, ezért érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni a biztonságos online vásárlás edukációjára.

Eölyös Endre (Mastercard):

• Mi úgy látjuk, hogy az alapvető trendek nem változnak: a mobil és az e-kereskedelem folyamatosan erősödik.
• A mobilfizetések biztonsága kapcsán megismert tokenizáció megjelenik az internetes vásárlások területén is, ez pedig újabb előrelépés lesz az online biztonság további erősítésében.
• Nagy érdeklődéssel követjük a Gazdaságfejlesztési Minisztérium banki digitalizációs erőfeszítéseit is. Különösen fontosnak tartjuk annak biztosítását, hogy végre digitális úton is tudjanak a banki ügyfelek hitelesnek minősülő nyilatkozatokat tenni és hozzájárulásokat adni, például banktitoknak minősülő adatok felhasználásáról annak érdekében, hogy új, korszerű, digitális szolgáltatásokat vehessenek igénybe.
  • Hogy konkrét példát is mondjak: ma Magyarországon azért kell a különböző helyekre – például Netflixre vagy Spotify-ra – elmentett kártyák lejárta után újra regisztrálni az új kártyánk adatait, mert a túl bonyolult és elavult írásbeliségi szabályok miatt a bankok nem tudják bevezetni az ezt a folyamatot automatizáló – és amúgy a piacon már létező – megoldást.

Kiss Ede (Visa): A Visánál öt fő trendet azonosítunk a fizetések világában, ezek globális trendek, amelyek egészen biztosan hatással lesznek a mi életünkre is.

• Az egyik legfontosabb az utazások számának, valamint a kapcsolódó költéseknek a bővülése a várható további határnyitások miatt.
• Ugyanakkor a fogyasztók egyre nagyobb hányadának döntéseit határozza meg a klímatudatosság.
• A B2B fizetési ágazaton belül újabb digitalizációs hullámot várunk. Minden eddiginél több B2B vállalkozás nyújt online fizetési megoldásokat, és 2025-re a B2B tranzakciók 80%-a várhatóan digitális lesz. Az üzleti folyamatok digitalizálása tovább gyorsítja a B2B tranzakciókat.
• A kriptopiacot pedig továbbra is téli dermedtség jellemzi, miközben értékes web 3.0 megoldások is születnek.
• A biztonság és a bizalom továbbra is kulcsfontosságú marad, míg a csalók pedig alkalmazkodnak az „új normálishoz”.
• Kiemelném még a virtuális kártyákat. A bankok, a közvetítők és a hálózatok előrébb lépnek a virtuális kártyák lehetséges felhasználási módjaival kapcsolatban.

Hideg Noémi (OTP Bank):

• Ha a sok bizonytalansággal tarkított gazdasági környezet nem változik jelentősen, a rövid távú várakozásaink szerint az elektronikus fizetések forgalmának növekedési üteme folytatódik, ám a korábbiaknál kevésbé lendületesen.
• Olyan tényező jelenleg nem látható, ami alapvető trendfordulót okozhatna az elektronikus fizetés hazai piacán.
• Az elfogadói oldalon felértékelődhet a rugalmas szerviz-szolgáltatás, a hozzáadott érték szerepe, ezért bizonyos átrendeződés várható a piacon.
• Vásárlói oldalon az infláció hatására nem számítunk a forgalom drasztikus csökkenésére, de a költések áthelyeződhetnek az élmény és szórakozás alapú vásárlásokról a megélhetéshez szükséges kiadások felé.

dr. Al-Absi Gáber Seif (OTP Mobil):

• A technológiák tekintetében a SoftPOS terminálok jelentős piaci térnyerése, illetve az utalás alapú fizetések NFC-s technológiai alapon való elterjedése várható.
• AFR 2.0 megjelenésével kapcsán felfutásra számítunk az azonnali fizetés terén és az erre épülő megoldásokban egyaránt.
• Az MNB statisztikáiból az látszik, hogy a visszaélések száma jelentősen növekedett az elmúlt időszakban, érdemes lehet tehát felkészülni és még nagyobb hangsúlyt fektetni a biztonságos online vásárlás edukációjára.

Kiss Sándor (Barion):

• Az online fizetések területén továbbra is növekedésre számítunk, mert egyelőre még nem értük el a nyugat-európai szintet. Ezen kívül a digitális tárcák további térnyerésére számítunk.

Brenner Gyöngyi (UniCredit Bank):

• Üzletben történő vásárlás kapcsán kíváncsian várom az azonnali fizetéssel kapcsolatos fejleményeket: vajon megteremtődik az az ökoszisztéma, ami minden igényt kielégítően megalapozza a bolti környezetben történő azonnali fizetés elterjedését? Vonzóbb lesz ez az eladók, kereskedők számára a kártyás fizetésnél, és nem utolsósorban a vásárlói szokások milyen gyorsan alkalmazkodnak egy ilyen új fizetési opcióhoz?
• Az internetes vásárlásokkal kapcsolatban arra vagyok kíváncsi, hogy megteremthető-e az egészséges egyensúly a „frictionless” fizetési élmény és a vállalható visszaélési kockázat között. Ennek kapcsán sok munka vár még a kibocsátó bankokra azon a téren, hogy megfelelően finomhangolják a „risk based authentication” szabályrendszerüket.
• Kíváncsian várom a „merchant whitelisting” intézményének bevezetését is, illetve azt, hogy mennyire meggyőzhetőek a hazai kártyabirtokosok arról, hogy elmentsék kártyaadataikat egy-egy internetes vásárlás során, és így legközelebb mentett kártyaadatokkal, biztonságosan tudjanak vásárolni.
• Az azonnali fizetés az internetes környezetben szintén új fejezetet nyithat.
• A SoftPOS kapcsán pedig nagyon várjuk az iOS platformra optimalizált verzió megjelenését a régióban és egyúttal hazánkban, hogy egy újabb érvet hozhassunk fel a telefonterminál használata mellett.
• Nagyon várom továbbá az „open banking” nyújtotta lehetőségek beágyazódását a hazai fizetési ökoszisztémába – ebben még óriási lehetőség van. Az open banking új távlatokat nyithat: a várakozások szerint egyre több AISP és PISP szolgáltató léphet majd piacra, akik között megjelennek majd a hazai bankok is. Ebből leginkább a nagyvállalatok profitálhatnak majd, ami a banki szolgáltatásokat is új szintre emelheti.

Bakonyi András (Ingenico):

• A 2022-es hasonló évre számítunk jövőre is. A POS terminál piacot tekintve az önkiszolgáló megoldások szegmense fog jelentősen bővülni, részben a munkaerőhiány miatt.
• Egyre több lesz önkiszolgáló kassza a kereskedőknél, amelyeknél sok esetben csak kártyás fizetés lesz elérhető.
• Ugyanakkor gyarapodni fog az automaták száma is, valamint egyre több benzinkúton lesz személyzet nélküli kútoszlop.
• Ezen felül egyértelmű trendnek látjuk a „Terminal as a Service” (TaaS) jellegű terminál használat terjedését is, amikor a bankok, kereskedők, integrátorok havidíjas konstrukcióban veszik igénybe az eszközöket és a hozzájuk tartozó kiegészítő szolgáltatásokat, mint például a szoftveres hátteret, a telepítést, leszerelést, javíttatás, frissítések biztosítását, valamint a terminál management rendszert.
• Arra is számítunk, hogy az Android POS-ok aránya nőni fog, mivel áruk egyre versenyképesebb, és kevésbé vannak kitéve a készlethiánynak, valamint könnyebb hozzájuk fejlesztőt találni.

2. Várakozások az AFR 2.0 intézkedéscsomag 2023-as bevezetésével kapcsolatban

Röviden:

1. 2023 vélhetően a felkészülés időszaka lesz, amikor a bankok és ügyfeleik felmérik a 2024. február 1-jétől széles körben elérhetővé váló fizetési kérelem és QR-kód-alapú fizetés felhasználási lehetőségeit, és kidolgozzák ezek folyamatait.
2. A fizetési kérelem és a QR-kódos fizetés terjedésében változásra számítanak a fizetési szolgáltatók – többek között – az alábbiak miatt:
   1. egységes adatszabványok kötelező alkalmazása .
   2. Minden hazai mobilbanki alkalmazásban kötelező lesz a fizetési kérelem kezelése, az azonnali fizetési QR-kód olvasása.
   3. A lakossági QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek esetében nem kell a bankoknak tranzakciós illetéket fizetniük.
3. Végfelhasználói oldalon az AFR 2.0 intézkedéscsomag hatása várhatóan 2024-től lesz érzékelhető.

Eölyös Endre (Mastercard): 

• Számomra továbbra is az a kérdés, hogy az üzleti modell milyen esetekben lesz fenntartható, illetve milyen mértékű állami befektetést igazol az elérhető funkciók bővítése.
• A fizetési kérelem elterjedése mindenképp áttörést hozhat, főleg a sárga csekkek területén.
• Gazdasági szempontból nagy kérdés lesz, hogy az egyes szereplőknek milyen addicionális befektetéseket, fejlesztéseket kell eszközölniük és azokon milyen megtérülést tudnak elérni, ahogy a vásárló számára jelentkező előnyöknek is testet kell ölteniük.
• Fizetésforgalom szempontjából talán annyiban szerencsés a jelenlegi helyzet, hogy a rendelkezésre álló két fizetési infrastruktúrán -azonnali és kártyás fizetésen – elérhető szolgáltatások lefedik a gazdaság hatékony működéséhez szükséges igényeket, legyen szó vállalati vagy lakossági szegmensről. Ez alól talán az azonnali infrastruktúrából hiányzó valós idejű fraud-monitoring és csalásmegelőzési megoldás a kivétel.

dr. Selmeczi-Kovács Zsolt (GIRO Zrt.):

• A GIRO Zrt. számára az AFR2.0  intézkedéscsomagból egyértelműen a QR-kódos azonnali fizetés a legfontosabb, amely projektet egy hosszú, közel egy éves előkészítési fázis után el is indítottunk 2022 őszén. Azonban kiemelném, hogy nem csupán a QR-kód az egyetlen adatbeviteli szabvány, amit a vonatkozó rendelet, illetve a projekt magába foglal, hanem az NFC és a deeplink is a részét képezi.
• Úgy érezzük, ez a fejlesztés lesz az, amely igazán ki tudja használni a 2020 márciusában élesített azonnali fizetési rendszerben rejlő potenciált, amivel az ügyfelek napi szinten használni tudják majd a rendszerünket.
• Mivel a lakossági QR-kódos azonnali fizetések és a fizetési kérelmek esetében nem kell a bankoknak tranzakciós illetéket fizetniük, valamint ezeket a tranzakciókat a fogyasztók díjtól és költségtől mentesen jogosultak használni, így reális esély nyílik arra, hogy rövid időn belül tömegesen el tudnak terjedni.

Hideg Noémi (OTP Bank):

• Az, hogy minden banknak kötelező lesz a QR-kód olvasása és megújul a QR-kód sztenderd, újabb fizetési lehetőséget honosíthat meg a fizikai vásárlások esetében, hiszen a vevők akár egy banki applikáció segítségével is rendezhetik a számlát a bolti kasszáknál, egy utalás indításával.
• A fizetési kérelmek kezelésének kötelezővé tétele pedig e szolgáltatás használatának elterjedését is segítheti, hiszen most még nem minden banknál érhető el a szolgáltatás.

dr. Al-Absi Gáber Seif (OTP Mobil):

• Amennyiben minden hazai mobilbank képes lesz kezelni az azonnali fizetésre épülő megoldásokat, akkor sokkal gyorsabb felfutással lehet majd tervezni, ami a kereskedő oldali bevezetésre is pozitív hatással lesz.
• Az OTP Mobil a rendszer bevezetése óta elkötelezett az azonnali fizetés szélesebb körű elterjedése mellett, és ahogy a korábbi megoldásnál, úgy a 2.0-nál is igyekszünk irányt mutatni a piacon.

• 2023-ban nem várunk még számottevő változást.

Brenner Gyöngyi (UniCredit Bank):

• Ez az intézkedéscsomag újabb lökést fog adni az azonnali átutalásra épülő fizetés terjedésének.
• 2023 vélhetően a felkészülés időszaka lesz, amikor a bankok és ügyfeleik felmérik a 2024. február 1-jétől széles körben elérhetővé váló fizetési kérelem és QR-kód-alapú fizetés felhasználási lehetőségeit, és kidolgozzák ezek folyamatait.

Bakonyi András (Ingenico):

• A kártyás tranzakciók nagy előnye továbbra is az, hogy a vevőnek díjmentes, míg az AFR költsége díjcsomag függvénye.
• Az AFR emellett egyelőre kényelmi szempontból sem ideális, de vannak olyan helyzetek, ahol van relevanciája a megoldásnak, QR kódot viszont ilyenkor is meg kell jeleníteni, ami egy POS terminálon is lehetséges, emiatt mi nem érezzük, hogy versenyeznünk kellene a megoldással.
• Mi inkább annak örülünk, ha minél több lehetőség van a készpénzkímélő fizetésekre, mivel ez is edukálja a fogyasztókat.

3. Várakozások az e-commerce piaccal és az e-kereskedelmi elektronikus fizetések bővülésével kapcsolatban

Röviden:

1. Továbbra is bővül az e-commerce piac, de a növekedés üteme már mérséklődni fog a fizetési szolgáltatók várakozása alapján.
2. Feltértékelődtek a hozzáadott értéket jelentő funkciók: A fókusz már a fizetési folyamathoz kapcsolódó egyéb value-added funkciókon van, amelyek elterjedése megkezdődött.
3. Az új fizetési megoldások terjedéséhez szükség lesz az edukációra is.

Eölyös Endre (Mastercard):

• A GKID 2022 szeptemberi riportja alapján 2019-ről 2022 H1-re 23-%-ról 34%-ra nőtt az online fizetések aránya a többi fizetéshez képest.
• Ezen felül az átvételkor, például futárnál, kereskedői és/vagy csomagkézbesítői átvételi pontokon történő fizetések aránya további 30%-ot jelent 2022-ben a COVID előtti időszakhoz képest (22%). Így jelenleg Magyarországon az internetes, csomagkézbesítéssel járó vásárlások 64%-át kártyával fizetik ki a vásárlók.
• A riport szerint 2022-ben a netes kereskedők 53%-a kínál kártyás fizetést. 2024-ig jelentős fejlődésre számítunk a kiskereskedelmi szegmensben is.

Hideg Noémi (OTP Bank):

• Mi úgy látjuk, hogy az internetes kereskedelemben még hatalmas tere van a fejlődésnek. Az elmúlt években jelentősen erősítették ezt a járvány gazdasági hatásai is, így évről évre 2 számjegyű növekedés volt látható a piacon, és várakozásaink szerint ez jövőre sem lassul.

dr. Al-Absi Gáber Seif (OTP Mobil):

• A jelenlegi gazdasági helyzet kihívások elé állíthatja az e-kereskedőket, de várakozásaink szerint idén sem kell nagy visszaeséssel számolni a piacon. Az elmúlt években egyedül 2020-ban tapasztalhattunk lassulást, de általánosságban kijelenthető, hogy az elmúlt 10 évben kétszámjegyű növekedés volt tapasztalható a piacon. A jelenlegi kihívások mellett kérdéses, hogy milyen mértékben változik a növekedés.
• Azon kereskedőknek, akik korábban nem voltak jelen az e-kereskedelmi piacon, azt tanácsoljuk, hogy mindenképp érdemes lenne lépniük, hiszen a jelen helyzetben a fennmaradásuk lehet veszélyben, mivel lokálisan kevesebb vevőt tudnak elérni.
• A fejlesztéseink során mindig szem előtt tartjuk az ügyfelek igényeit, folyamatosan monitorozva a piacot. A 2022-es év meghatározó mérföldköve volt a SoftPOS funkció bevezetése, 2023-ban is több olyan fejlesztéssel készülünk, amellyekkel áramvonalasabbá tehetjük a fizetési folyamatot a SimplePay megoldását használó webshopokban, felületeken.

Kiss Sándor (Barion):

• Még van tér fejlődésre, illetve szofisztikáltabb fizetési megoldásokra kereskedői oldalról, de alapvetően lassuló növekedésre számítunk a magyar piacon.

Brenner Gyöngyi (UniCredit Bank):

• Az újonnan induló webshopoknál a kártyás fizetés alapfunkció, e nélkül nem lehet életképes egy internetes vállalkozás. A fókusz már a fizetési folyamathoz kapcsolódó egyéb value-added funkciókon van, amelyek elterjedése megkezdődött. Így a legtöbb internetes kártyás fizetési szolgáltatást nyújtó bank például már biztosítja az elektronikus tárcákkal történő fizetés lehetőségét.
• Kérdés, hogy a fogyasztók, a kártyabirtokosok mekkora arányban élnek ezzel a fizetési opcióval. Azt gondolom, hogy ennek az aránynak a növekedése vagy lassú edukációs folyamat árán, vagy pedig a fiatal generáció fizetőképessé válásával fog bekövetkezni.

4. Várakozások a BNPL (“Buy Now Pay Later”) hazai lehetőségeivel kapcsolatban

Röviden:

1. 2023-ban nem várható robbanás ezen a téren Magyarországon: Ez a kamatkörnyezet és gazdasági helyzet nem kedvez a BNPL szolgáltatásoknak.
2. A szigorú fogyasztóvédelmi szabályozás miatt nem várható a tömeges lakossági elterjedés Magyarországon.
3. Eddig is voltak hasonló megoldások a piacon, így kérdés, hogy a BNPL miben tud mást nyújtani.

Eölyös Endre (Mastercard):

• Számomra a BNPL üzletág több kérdést is felvet. Vásárlói igény egyértelműen van rá, mint ahogy van hasonló eredményt hozó banki megoldás is. A Mastercard részletfizetési megoldása szintén elérhető mind fizikai mind pedig e-comm környezetben, úgyhogy erről inkább a bankokat, a kereskedőket és a szabályozót kell megkérdezni.

Hideg Noémi (OTP Bank):

• Ahogy minden innovatív megoldást, így a „vásárolj most, fizess később” szolgáltatás lehetőségeit is vizsgáljuk, ám minden ilyen újítás kapcsán figyelembe kell venni az adott szolgáltatás jellemzőit, a hasonló, már elérhető szolgáltatásokat, a mindenkori szabályozói környezetet és az ügyfelek – kereskedők és vevők – igényeit is.

dr. Al-Absi Gáber Seif (OTP Mobil):

• Világszinten az elmúlt évek egyik legnagyobb hívószava volt a BNPL az online kereskedelemben, és egyes elemzések szerint 2023-ban további térnyerésre lehet számítani a BNPL igénybevételével kapcsolatban.
• A megoldás egyik előnye, hogy csökkentheti a kosárelhagyások számát, ugyanakkor itthon még nagy utat kell bejárni ahhoz, hogy általános elfogadottság alakuljon ki kereskedői oldalon is a BNPL-el kapcsolatban.
• Fontos megjegyezni, hogy mivel az Y generációt célozza a megoldás az ő pénzügyi edukációjuk kiemelten fontos lehet. Főleg mivel szabályozói oldalon még nincs egységes álláspont az EU-ban a megoldással kapcsolatban és ezzel párhuzamosan nemzetközi szinten már több figyelmeztető jel is látható.
• A jelenlegi gazdasági környezet miatt vélhetően több hitelterméket fog használni a lakossági szegmens, így várhatóan hazánkban is egyre több szolgáltató kínálja majd ezt a megoldást.

Kiss Sándor (Barion):

• Ez a kamatkörnyezet és gazdasági helyzet nem kedvez a BNPL szolgáltatásoknak, ugyanakkor egy felfelé ívelő gazdaságban kifejezetten kedvelt megoldás. Szerintünk 2023-ban nem várható robbanás ezen a téren Magyarországon.

Brenner Gyöngyi (UniCredit Bank):

• A B2B szegmens számára a likviditás finanszírozására nem igazán alternatíva egy BNPL megoldás, hiszen ezeknek a piaci szereplőknek már megvannak a jól bevált gyakorlataik és folyamataik, így nehezebben nyitnak új megoldások irányába.
• A fogyasztók körében pedig lehetnek olyan helyzetek, ahol akár életképes lehet egy-egy BNPL szolgáltatás, de ezeknek tömeges elterjedésére nem számítok. Ennek több oka van: az egyik a túlzott lakossági hitelfelvételt célzó kezdeményezésekkel kapcsolatos szigorú fogyasztóvédelmi szabályozás.

Bakonyi András (Ingenico):

• Ezek nagyon jó, és izgalmas megoldások, viszont eddig is léteztek, csak kevésbé szép csomagolásban, áruhitel néven.
• Ez egy hitelfelvételi forma, aminek a szabályozottsága és a menete nehezen érthető az ügyfelek és a kereskedők számára, miközben a hazai szabályok mellett nem hiszem, hogy olyan sikereket tud elérni, mint azokban az országokba, ahol a kiugró számokat produkálta.
• Jelenlegi hitelkamatok és szabályozói sapkák sem motiválják a piacot, hogy ezekbe itthon sokat fektessenek.

A körinterjú keretében megjelent összes cikk itt érhető el.

Címlapfotó: szerkesztette a FinTech Group Kft. a körinterjúban résztvevő fizetési szolgáltatóktól kapott fotók alapján.