Hogyan készülnek a bankok, fizetési szolgáltatók, fintech cégek 2023-ra? Melyek lesznek a meghatározó digitális fejlesztések a következő 12 hónapban? Ki hogyan értékeli az idei évi eredményeket, piaci fejleményeket? Körinterjú keretében feltérképezzük a piaci várakozásokat, kihívásokat és lehetőségeket. Beszélgető partnerünk Brenner Gyöngyi, az UniCredit Bank kártyaelfogadási csoportvezetője.

1. Hogyan értékeled a hazai elektronikus fizetési piac idei évi eredményeit? Ezek közül melyik/melyek az(ok), amelyeket különösen kiemelnél?

Brenner Gyöngyi: Bár a Magyar Nemzeti Bank még nem publikálta a 3. negyedéves eredményeket – ami egyébként hagyományosan a legerősebb egy éves ciklus során –, már az első két negyedév eredményei alapján kimondható, hogy kiemelkedő eredményekkel zárja majd az évet a hazai elektronikus fizetési piac.

Nem csoda: fogyasztói oldalról 2022 volt az első igazán felszabadult év, amelyre már csak kis mértékben volt hatással a járványhelyzet, viszont a kormányzati intézkedések – mint a felújítási program és a családtámogatások, illetve a SZÉP-kártya kapcsán hozott szabályok – mind jelentős mértékben erősítették a pénzforgalmat, amit kártyás oldalról is érzékelünk.

Kiemelném itt továbbá a hazai elfogadói forgalomban megjelenő külföldi kártyás forgalmat is, ami alátámasztja azt, hogy két év bezártság után újra beindult a turizmus. Az idegenforgalomnak köszönhetően a külföldi kártyabirtokosok által elköltött összeg várakozáson felüli mértékű lenyomatot hagyott a hazai kereskedők pénzforgalmában is.

2. Hogy látod a (fizikai és az online) kereskedők felkészültségét a készpénz-helyettesítő fizetési megoldások iránt? Ismerik az új megoldásokat, fizetési módokat, keresik az új lehetőségeket, vagy inkább a minimum nyújtására törekszenek?

Brenner Gyöngyi: A helyzet összetett, nagyon sok tényező befolyásolja azt, hogy egy kereskedő nyitott-e arra, hogy elektronikus fizetési opciót is kínáljon az áru vagy szolgáltatás árának kiegyenlítésére. A 2021. január 1-jén hatályba lépett kereskedelmi törvény és az ezzel még párhuzamosan futó kártyatársasági program pozitív hatással voltak a kártyaelfogadást nyújtó helyek számára, érzékelhetően megnövelve a keresletet a POS-terminálok iránt.

Elmondható, hogy azokban a szegmensekben, ahol az online pénztárgép használata egyelőre nem kötelező, még mindig nagyon nehéz meggyőző érveket találni arra, hogy egy csak készpénzes fizetést biztosító üzlet nyisson az elektronikus fizetések irányába.

Az online kereskedők esetében, azt gondolom, más a helyzet, mert ott már eleve egy digitális környezetből indulunk, ahol a kártyaelfogadás alap. Egy újonnan induló webáruház esetén ez már szerencsére nem kérdés; én már nagyon régen találkoztam olyan hazai webáruházzal, ahol nem tudtam kártyával fizetni.

A kis webáruházak esetében nem az üzemeltetők, hanem a bankok által nyújtott szolgáltatások fejlesztése az, aminek köszönhetően a fizetési élmény is fejlődik. A nagyobb szereplők részéről a fizetési folyamat legtöbbször csak egy apró lépés a teljes vásárlási folyamatban, ami jellemzően automatikusan végigvezeti a vásárlót.

Ezért a fizetésnek a teljes vásárlási folyamatba integráltan kell megjelennie, biztosítva azt, hogy a fizetés zökkenőmentesen történjen, míg annak sikeressége a vásárlási élményt erősítse.

3. Véleményed szerint melyik (melyek) az(ok) a kereskedői, szolgáltatói szegmens(ek), ahol a legsúlyosabb a lemaradás a készpénz-helyettesítő fizetési megoldásokkal való ellátottság terén? Minek köszönhető ezeken a területeken a jelentős lemaradás?

Brenner Gyöngyi: Ahogy említettem, jellemzően az online kasszával nem rendelkező szegmensek vannak leginkább lemaradva ebből a szempontból. Ennek ellenére azt gondolom, lassan elérünk oda, hogy

nagyon élesen látható lesz, mely szegmensekben vagy tevékenységi körökben lehet szükség szabályozói beavatkozásra. Enélkül vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon lassan fogják beépíteni folyamataikba a digitális fizetést.

Bízom benne, hogy a felnövekvő generáció fizetőképessé válása nagyban fog hatni a digitális fizetés iránti kereslet megerősödésére. Úgy látom, ma még nem mondjuk elég hangosan, hogy nem akarunk az ATM-hez járkálni pénzt felvenni, amikor például fodrászhoz készülünk.

4. Az elfogadói oldalon a koronavírus járvány kitörése óta eltelt időben – az internetes elfogadóhelyek számának folyamatos növekedése mellett is – csökkenő tendencia volt megfigyelhető az internetes vásárlás útján okozott kár tekintetében 2021. első félév végéig. Bár a forgalom arányában továbbra is elenyészőnek mondható, azóta újra növekszik az internetes visszaélések értéke – idén az első két negyedévben az okozott kár értéke nagyobb volt, mint 2021 teljes évben. Mi a meglátásotok, mi állhat ennek a hátterében és milyen eszközzel látjátok megállíthatónak ezt a kihívást?

Brenner Gyöngyi: Ne felejtsük el, hogy a hazai bankok az internetes vásárlások során alkalmazandó erős ügyfél-hitelesítéshez kapcsolódó folyamatot annak hatályba lépésekor a legszigorúbban implementálták. Ez azt is jelenti, hogy nagyon kis mértékben vagy egyáltalán nem volt jellemző a kivételkezelések alkalmazása.

Azóta – a szabályokat betartva, de némiképp visszaadva az ügyfélélményt – a kivételek, azaz az erős ügyfél-hitelesítés nélküli tranzakciók aránya is nőtt. Ezzel párhuzamosan pedig sajnos jelentősen megnőtt azon bűnözői csoportok aktivitása, akik banki adatokat kicsalva követnek el visszaéléseket.

A védekezés rendkívül nehéz, hiszen a hamis weboldalak vagy csalási kísérletre épülő folyamatok felismerése olyan előzetes tudást és nagyfokú körültekintést igényel, ami egy átlagos felhasználó esetében még sokszor hiányzik.

Az edukációnak ezen a téren kulcsfontosságú a szerepe.

A megoldást rövid távon csak abban látom, ha olyan fizetési megoldásokat használunk, illetve azok alkalmazására buzdítjuk ügyfeleinket, amelyek már nem a fizikai plasztikra nyomtatott kártyaszám alapján bonyolítják a fizetési műveletet, hanem a kártyaszámsorból előálló tokenek segítségével.

A tokenizált adatokkal történő vásárlás már elérhető, és jelenleg vitathatatlanul ez a legbiztonságosabb fizetési mód.

5. Az idei évben mi volt a legjelentősebb újításotok, innovációtok az elektronikus fizetési piacon?

Brenner Gyöngyi: Az UniCredit Bank 2021 decemberében indította útjára SoftPOS megoldását; 2022-ben ennek a népszerűsítésén dolgoztunk.

Továbbra is bízunk abban, hogy ez a páratlan technológiai innováció az elkövetkezendő pár évben még nagyobb teret nyer, csökkentve ezzel azon elfogadóhelyek és élethelyzetek számát, ahol egyáltalán nem érhető el a kártyás fizetés.

6. Melyek a 2023-as évre vonatkozó főbb várakozásaid a hazai elektronikus fizetési piaccal kapcsolatban?

Brenner Gyöngyi: Üzletben történő vásárlás kapcsán kíváncsian várom az azonnali fizetéssel kapcsolatos fejleményeket: vajon megteremtődik az az ökoszisztéma, ami minden igényt kielégítően megalapozza a bolti környezetben történő azonnali fizetés elterjedését? Vonzóbb lesz ez az eladók, kereskedők számára a kártyás fizetésnél, és nem utolsósorban a vásárlói szokások milyen gyorsan alkalmazkodnak egy ilyen új fizetési opcióhoz?

Az internetes vásárlásokkal kapcsolatban arra vagyok kíváncsi, hogy megteremthető-e az egészséges egyensúly a „frictionless” fizetési élmény és a vállalható visszaélési kockázat között. Ennek kapcsán sok munka vár még a kibocsátó bankokra azon a téren, hogy megfelelően finomhangolják a „risk based authentication” szabályrendszerüket.

Kíváncsian várom a „merchant whitelisting” intézményének bevezetését is, illetve azt, hogy mennyire meggyőzhetőek a hazai kártyabirtokosok arról, hogy elmentsék kártyaadataikat egy-egy internetes vásárlás során, és így legközelebb mentett kártyaadatokkal, biztonságosan tudjanak vásárolni.

Az azonnali fizetés az internetes környezetben szintén új fejezetet nyithat.

A SoftPOS kapcsán pedig nagyon várjuk az iOS platformra optimalizált verzió megjelenését a régióban és egyúttal hazánkban, hogy egy újabb érvet hozhassunk fel a telefonterminál használata mellett.

Nagyon várom továbbá az „open banking” nyújtotta lehetőségek beágyazódását a hazai fizetési ökoszisztémába – ebben még óriási lehetőség van. Az open banking új távlatokat nyithat: a várakozások szerint egyre több AISP és PISP szolgáltató léphet majd piacra, akik között megjelennek majd a hazai bankok is.

Ebből leginkább a nagyvállalatok profitálhatnak majd, ami a banki szolgáltatásokat is új szintre emelheti.

7. Mik a várakozásaid az AFR 2.0 intézkedéscsomag 2023-as bevezetésével kapcsolatban?

Brenner Gyöngyi: Ez az intézkedéscsomag újabb lökést fog adni az azonnali átutalásra épülő fizetés terjedésének.

2023 vélhetően a felkészülés időszaka lesz, amikor a bankok és ügyfeleik felmérik a 2024. február 1-jétől széles körben elérhetővé váló fizetési kérelem és QR-kód-alapú fizetés felhasználási lehetőségeit, és kidolgozzák ezek folyamatait.

Ezek a fizetési módok izgalmas új lehetőségeket nyitnak majd. Hogy pontosan mely szektorokban és milyen gyorsan honosodnak meg, azt még nehéz megmondani, de a szolgáltatóknak készen kell állniuk, hogy az ügyféligényeknek megfelelő megoldásokat tudjanak kínálni.

8. Az MNB adatai alapján az elmúlt 2 évben megduplázódott az internetes elfogadóhelyek száma, ahol lehet bankkártyával fizetni. Ebben az ugrásszerű fejlődésben meghatározó szerepe volt a koronavírus-járvány megfékezése ellen hozott intézkedéseknek. Milyen növekedésre számítasz a következő két évben ezen a területen? Van még tere a fejlődésnek? Mekkora azon webshopok aránya, ahol nincs lehetőség bankkártyás fizetésre?

Brenner Gyöngyi: Ahogy korábban is említettem, az újonnan induló webshopoknál a kártyás fizetés alapfunkció, e nélkül nem lehet életképes egy internetes vállalkozás. A fókusz már a fizetési folyamathoz kapcsolódó egyéb value-added funkciókon van, amelyek elterjedése megkezdődött. Így a legtöbb internetes kártyás fizetési szolgáltatást nyújtó bank például már biztosítja az elektronikus tárcákkal történő fizetés lehetőségét.

Kérdés, hogy a fogyasztók, a kártyabirtokosok mekkora arányban élnek ezzel a fizetési opcióval. Azt gondolom, hogy ennek az aránynak a növekedése vagy lassú edukációs folyamat árán, vagy pedig a fiatal generáció fizetőképessé válásával fog bekövetkezni.

Megteremthetjük a legtökéletesebb digitális fizetési élményt elektronikus pénztárcákkal és mentett kártyaadatokkal, de a felhasználók arányának növelése terén még rengeteg feladatunk van.

9. Itthon is megjelentek – a kártyatársaságok mellett további, – a BNPL szolgáltatást B2B és B2C viszonylatban is nyújtó társaságok. Mik a várakozásaid a BNPL hazai lehetőségeivel kapcsolatban? Milyen kihívásokat és veszélyeket látsz a BNPL kapcsán?

Brenner Gyöngyi: A B2B szegmens számára a likviditás finanszírozására nem igazán alternatíva egy BNPL megoldás, hiszen ezeknek a piaci szereplőknek már megvannak a jól bevált gyakorlataik és folyamataik, így nehezebben nyitnak új megoldások irányába.

Természetesen kivételt jelentenek azok az esetek, amikor ez jelentős megtakarítást eredményez számukra, ugyanakkor kiszámítható, kockázatmentes és megbízható. Kérdés, hogy egy-egy konstrukció valóban megfelel-e egy nagyvállalat elvárásainak.

A fogyasztók körében pedig lehetnek olyan helyzetek, ahol akár életképes lehet egy-egy BNPL szolgáltatás, de ezeknek tömeges elterjedésére nem számítok. Ennek több oka van: az egyik a túlzott lakossági hitelfelvételt célzó kezdeményezésekkel kapcsolatos szigorú fogyasztóvédelmi szabályozás.

Azon szűk rétegnek, akik esetleg ilyen jellegű konstrukció igénybevételében gondolkodnak, vajon elég vonzó lesz majd pénzügyileg a lehetőség, vagy összehasonlítva más alternatívákkal elveszik az újdonság ereje? Kíváncsian várom, milyen érvek mentén történik majd az értékesítés, és hogyan kommunikálják majd a vásárlóknak az új típusú/elnevezésű áruhitelt.

A körinterjú keretében megjelent összes cikk itt érhető el.

Címlapfotó forrása: UniCredit Bank