A PSD2 eredeti szándéka a digitális technológia és az innováció eredményeinek széleskörű társadalmi hasznosításának elősegítése, az EU szintű mobilitás megteremtése a pénzügyi piacon. Kudarcba fulladtak volna a PSD2 céljai?
Nekimentek a PSD2-nek a konzultáción
Az EBA ügyfélazonosítás szabályairól szóló RTS-e a társadalmi konzultáción 145 visszajelzést, reakciót kapott a piaci szereplőktől.
Ez már önmagában nem sok jót jelent, azaz minimum értelmezési nehézségek vannak. Jelen esetben sokkal rosszabb a helyzet: a jelenleginél szigorúbb azonosítási szabályok hátráltatni fogják az e-kereskedelem fejlődését, a kártyás fizetések könnyedsége, egyszerűsége eltűnik.
Aránytalanságok az ügyfélazonosítás körül
A PayPal a konzultációra adott válaszában kifejtette, hogy a 2-faktoros azonosítás általános előírása az adott szolgáltatás/tranzakció kockázati faktorának elemzése nélkül részben aránytalan szabályozási intézkedés, részben kifejezetten káros az e-kereskedelemre, az innovatív fizetési módok elterjedésére. A PayPal saját tapasztalatai szerint a 3D secure kód 2016. Q1-ben történt bevezetése az e-kereskedelmi tranzakcióknál mintegy 40 %-os visszafordulást eredményezett. Németországban ugyanez az arány 51% volt, holott itt már ismert eljárás volt a 2-faktoros azonosítás.
Ha ezeket az arányokat nézzük, megkérdőjelezhető, hogy ez a szabályozási tervezet jól sikerült-e.
Visszalépés az egységes API-ból?
Ezentúl – adott esetben – bankonként eltérő ügyfél azonosítási technológiákat kell majd alkalmazniuk a hozzáférést kérő harmadik feles szolgáltatóknak, amely más workflow-t is igényel. A lényeg tehát, hogy az egységesség adta előnyök már el is tűntek a draft RTS olvasásakor. Amennyiben ehhez még hozzáadjuk a regisztrációról és az engedélyezési eljárásról szóló ajánlást – mely teljes részletességgel leírja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelniük az új piacralépőknek – ,
az jósolható, hogy csupán a nagy online áruházak, vagy a kártyatársaságok, nagyobb tech cégek tudják majd megengedni maguknak a PISP szolgáltatási engedély megszerzésének költségterhét,
illetve csak ők fognak tudni megfelelni a 2 faktoros azonosításnak, annak fejlesztési (és költség-) igénye miatt.
Ez a kép nem felel meg annak, amit a PSD2 elérni kívánt.
Az átalakulás biztos. A kérdés: hogyan?
Hatalmas erők mozdultak meg az RTS értelmezésére. Csak néhány a 145 részletes szakmai választ adók közül: ABN AMRO, Citibank, Deutsche Bank, PayPal, Visa, Gemalto, IBM, IKEA, Yodlee, Klarna.
Nyilván lesznek/látszanak a kiskapuk – amelyek azért igencsak költségesek is tudnak lenni.
Például, a sok kisebb online szolgáltató összeállhat és mondjuk egy kártyatársaság ernyője alatt a fizetési szolgáltatást white label, vagy akár BaaS (Bank-as-a-Service) modellben megvásárolhatja.
De akár egy bank is lehet az a szereplő, amely AISP és PISP szolgáltatási jog megszerzését követően maga alá gyűjtheti azokat, akik önálló jogon nem képesek a regisztrációnak vagy engedélynek megfelelni.
A pénzügyi szektor átalakulása már biztosnak látszik. Kérdés, hogyan?
