„A pénzügyi szolgáltatások jövője digitális: a fogyasztók és a vállalkozások egyre inkább digitálisan veszik igénybe a pénzügyi szolgáltatásokat, innovatív piaci szereplők új technológiákat vezetnek be, a meglévő üzleti modellek pedig változóban vannak.” – olvasható az uniós digitális pénzügyi stratégia bevezetőjében. Nem voltunk rest és összefoglaltuk, milyen utat jelölt ki az Európai Bizottság a digitális pénzügyi szolgáltatások számára.

A digitalizáció korunk egyik legnagyobb lehetősége és kihívása egyben. A McKinsey a 2018-as év folyamán több ilyen témájú riportot is publikált, ahol a közép-kelet-európai régiót – 10 országot, közte Magyarországot is – mint digitális kihívók régióját jellemezte. Ezek az országok jelentős digitalizációs adaptáción mennek keresztül.

A pandémia helyzet arra késztette a tanácsadót, hogy újraelemezze a korábbi becsléseit.

Mert valljuk be őszintén, nincs az a szabályozás vagy innovatív termék, ami valaha is ennyire fel tudta volna gyorsítani a digitalizációt, mint a koronavírus.

A 2020-as elemzés szerint 12 millió új felhasználója van a különböző digitális szolgáltatásoknak a régióban – ez több, mint Magyarország teljes lakossága.

Az EU számtalan ilyen irányú programot és szabályozást hoz létre folyamatosan – az itthoni DJP ilyen keretek között jött létre. Maga a PSD2-es szabályozás is – többek között – a pénzügyi digitalizáció elősegítése céljából született. A PSD2 életbe lépésével a munka viszont nem ér véget.

Az elmúlt hetekben a fintech ökoszisztéma számára két nagyon izgalmas dokumentumot jelentetett meg az Európai Bizottság: az uniós digitális pénzügyi szolgáltatási és a lakossági pénzforgalmi stratégiákat. Az előbbit a nagy tekintélyű Cristine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke is népszerűsíti.

Lássuk, hogy mit hoz az uniós digitális pénzügyi stratégia, aminek célja, hogy „a fogyasztók és a vállalkozások a kockázat csökkenése mellett” használhassák a digitális pénzügyi szolgáltatásokat.

A stratégia négy pilléren nyugszik:

I. A digitális egységes piac széttagoltásának a megszűntetése

Való igaz, hogy ma az európai piac nagyon sok országspecifikus tényezővel rendelkezik. Egy olasz megoldásnak nem feltétlenül van létjogosultsága a cseh vagy magyar piacon.

Egy európai vállalkozásnak nehéz dolga van, ha határon átnyúló univerzális fizetési megoldást akar nyújtani.

A digitális pénzügyi szolgáltatások könnyebb eléréséhez az egységes digitális személyazonosság EU-szintű használata a kezdőpont. Ennek elősegítése érdekében az Európai Bizottság új jogszabályi keretrendszert szándékozik létrehozni.

Többek között megvizsgálják, hogyan támaszkodhatnak a pénzügyi szolgáltatók harmadik feles ügyfél-átvilágítási folyamatokra. Magukat a folyamatokat tovább részletezi és harmonizálja majd az Európai Bizottság. Végül pedig az eIDAS rendeletet is felülvizsgálja, annak alkalmazását pedig a magánszektorra is kilátásba helyezi.

Ahhoz, hogy különböző típusú digitális pénzügyi szolgáltatásokat igénybe lehessen venni a digitális személyazonossággal, újabb információs elemek integrációját szeretné lehetővé tenni a Bizottság.

Vagyis elképzelhető, hogy miután az azonosításomat egy központi szerv – vagy akár bank – elvégezte Magyarországon, azt felhasználva az EU bármely tagországában regisztrált, bármilyen pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozásának ügyfelévé váljak.

A Fintechshow 2020-on Becsei András által emlegetett digitális szigetek megszűntetését jelentené ez a módszertan.

A passzportálás megkönnyítése bizonyos területekre, mint például a kriptoeszközök kibocsátóira vagy az ún. crowdfunding szolgáltatókra. Ehhez a Bizottság kéri, hogy az egyes országok felügyeleti hatóságai növeljék az együttműködésüket és harmonizálják a folyamataikat.

Szabályozói megfelelést segítő technikai megoldások (RegTech) certifikációját is említik – ezek nagyban megkönnyítenék a kisebb vállalatok életét. Továbbá érdekes pont, hogy cross-border sandbox-ok létrehozását is sürgetik.

II. Az EU szabályozási keretének átalakítása a digitális innováció előmozdítására

Ez a pillér a DLT (distributed legder technology), cloud és AI (Artificial Intelligence) területekre vonatkozik. A DLT és AI is nagyon sok előnnyel kecsegtet. Az előbbi gyors és olcsó pénzforgalmi szolgáltatásokat ígér. Az utóbbival pedig könnyebb, jobb előrejelzéseket és hatékonyabb üzleti modelleket lehet elérni.

Ám ahhoz, hogy ezek a technológiák etikus és megbízható módon álljanak a rendelkezésünkre, a Bizottság megvizsgálja a felhasználási területeket és lehetőségeket, hogy olyan szabályozási és biztonsági keretrendszert hozzon létre, amiben mind a vállalkozások, mind a fogyasztók bizalommal és kényelemmel mozoghatnak.

Az Európai Bizottság nyitottságát az új technológiák felé jelzi, hogy a központi banki digitális valuta kibocsátása is szerepel a stratégiában, mint támogatandó terület.

III. Az adatvezérelt innováció elősegítése a pénzügyi szolgáltatások terén egy pénzügyi adattér létrehozásával

Az adatokhoz való könnyebb hozzáférés a táradalom egészére lesz pozitív hatással.

Az Európai Bizottság egy ún. pénzügyi adatteret szeretne létrehozni azért, hogy segítse a piaci integrációt és a beruházásokat fenntartható tevékenységek felé csatornázza.

A nyílt adatgazdaság globális trenddé fogja kinőni magát és egyes szakértők szerint a leghatékonyabb módja lesz a bigtech-ek kordában tartására.

2024-re a tervek szerint a pénzügyi intézmények által kötelezően szolgáltatott adatoknak elektronikus és géppel olvasható formában kell rendelkezésre állniuk. A szabályozási – aka RegTech és felügyeleti – aka SupTech területeken is innovatív technológiák használatának a körülményeit is meg fogja teremteni a Bizottság. Így mind a szabályozók mind a szabályozott felek könnyebben teljesítik majd a kötelezettségeiket. Ez a cél azért is fontos, mert látjuk, hogy nemcsak a piaci szereplőkkel kapcsolatosan támaszt magas elvárásokat a Bizottság, hanem a szabályozókkal szemben is.

2021-ben a PSD2-t elkezdi felülvizsgálni azért, hogy a nyílt pénzügyi szolgáltatások keretrendszerét tovább erősítse és támogassa azok elterjedését.

Nagyon érdekes, hogy az Apple NFC kizárólagossági kérdéskörét is megemlíti a stratégia. Az NFC chiphez való szabad hozzáférés platformtól függetlenül is a nyílt pénzügyi szolgáltatások egy fontos eleme, hiszen a mai ismert technológiák között a legjobb ügyfélélményt biztosítja nagyon sok use case esetében. Ismert tény, hogy a Bizottság nyáron vizsgálatot indított az Apple körül ebben a témakörben. Olvasva a stratégiát, úgy tűnik, hogy az EB álláspontja elég világos.

IV. A digitális transzformációhoz kapcsolódó kihívások és kockázatok kezelése

Ez a pillér kissé „note to self” érzést kelt olvasás közben. A felügyeletet úgy szeretné átalakítani az Európai Bizottság, hogy az a hagyományos és a tech orientált szolgáltatókat is megfelelően ellenőrizze.

A jelszó: „azonos tevékenység, azonos kockázat, azonos szabályok”.

– amit Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is kiemelt  előadásában októberben a FinTechShow-n.

A nyílt pénzügyi szolgáltatások olyan új szereplőket – főleg bigtech-ekre gondolnak itt – és új értéklánc felosztásokat von maga után, amelyeket ma nagy valószínűséggel még nem is látunk. Ezt harmonizáltan felügyelni, kiszűrni a rendszerszintű kockázatokat, védeni a fogyasztókat és még mindeközben ösztönözni az innovációt elképesztő bravúr lesz.

A négy pilléres stratégia valóban rengeteg feladat elvégzését helyezi kilátásba, amihez az EB különböző központi szerveket kíván bevonni, új platformokat és fórumokat létrehozni. Az Európai Bizottság többször kiemeli az állami és magánszektor szoros együttműködésének a fontosságát.

Látszik, hogy a következő négy évben sok új szabályozásnak nézünk elébe, amelyek nagyon sok munkával, de kis szerencsével még több lehetőséggel fognak járni.

Az ökoszisztéma szereplői pedig elkezdhetik a „kék tenger” stratégiáik építését.

Címlapfotó: pexels.com