Ahogy a múltkori cikkünkben is röviden összefoglaltuk, a konzorcium blokklánc megoldások némileg különböznek a nyilvános keretrendszerektől. Talán röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy kevésbé tartoznak a rendbontó technológiák közé, mivel nincsen rajtuk nyilvános token vagy kriptovaluta. Ennek következtében jogi szabályozásuk is egyszerűbb. Ugyanakkor, technikailag sokkal több kihívással találkozunk, ilyenek például a megnövekedett sebességi és adathozzáférési követelmények.

Jelen cikkünkben a konzorcium blokklánc keretrendszerek egyik legelső és legklasszikusabb megoldását vizsgáljuk meg részletesen: a Hyperledger Fabric-et. A Fabric a Hyperledger projekt első általános konzorcium blokklánc keretrendszere. A projekt alapvetően nyílt forráskódú, ahogy azt megszoktuk a Linuxtól, ennek ellenére jelentős cégek is részt vesznek a fejlesztésében, ilyen például az IBM.

Hyperledger Fabric a gyakorlatban

A Hyperledger Fabric egy klasszikus konzorcium blokklánc szolgáltatást valósít meg, ahol az alapvető elképzelés az, hogy az egyes csomópontok a konzorciumban részt vevő cégeknél futnak. Maga a blokklánc nem teljesen nyilvános, a tranzakciók alapvetően csak a résztvevő cégek számára láthatók.

A rendszer egyik klasszikus alkalmazási példája a Food Trust nevű alkalmazás, amit például a Walmart is használ. A rendszer segítségével a beszállító cégek és a Walmart nyomon tudja követni tetszőleges élelmiszer életciklusát és minőségét. Amennyiben valamelyik élelmiszerrel vagy akár alapanyaggal minőségi problémák lépnek fel, akkor az érintett termék(ek) azonosítását és visszavonását nagyságrendileg gyorsabban lehet végrehajtani, mint ezt megelőzően.

A Hyperledger Fabric szolgáltatásai és architektúrája

A Hyperledger Fabric architektúrája a következő főbb komponenseket tartalmazza:

Csomópontok (peer-ek):

Minden a blokklánc, mind a nyilvános, mind a konzorcium megoldások csomópontokon (peer-eken) alapulnak. A csomópontok egymással egyenértékű számítási egységek, amelyek a világon szétszórva működnek.

A Hyperledger Fabric esetén több különböző szerepkörű csomóponttal találkozunk: a szimulátor (endorser) és a jóváhagyó (committer) csomópontokkal. A szimulátor csomópontok futtatják az okos szerződéseket, míg a jóváhagyó csomópontok aktualizálják a főkönyvet a szimulátor csomópontok eredményei alapján.

Sorrendező (Orderer):

A sorrendező szintén egy speciális csomópont, mely legfőbb feladata a tranzakciók egy egységes sorrendjének meghatározása, úgy, hogy ez a sorrend minden sorrendező csomópontnál egységes legyen.

Az egységes sorrend segítségével elkerülhető az úgynevezett kettős költés (double spending) jelensége: kettős költésnél lehetőség nyílik arra, hogy ugyanaz a pénzmennyiség vagy digitális érme több különböző vásárlásnál is felhasználásra kerüljön.

A sorrendező felépítése moduláris, lehetőség van rá, hogy több különböző algoritmust konfiguráljunk, amelyek különböző teljesítménnyel és hibatűrési tulajdonságokkal rendelkeznek.

Okos szerződések (Chaincode):

A Hyperledger Fabric is támogatja az okos szerződések implementálását. Az okos szerződések lehetőséget biztosítanak arra, hogy a fejlesztők egy tranzakciót üzleti logikával egészítsenek ki. Ezzel lehetőség nyílik a klasszikus pénzügyi tranzakciókon túl tetszőleges decentralizált alkalmazás megvalósítására.

Az Ethereumon az okosszerződések minden egyes csomóponton lefuttatásra kerülne. Ezzel szemben a Fabric egy jobban skálázható architektúrát próbál megvalósítani, ahol az okosszerződéseket egy speciális tulajdonságú csomópont, az úgynevezett szimulátor csomópontok futtatják. Pillanatnyilag a Fabric a Go, Java és Javascript programozási nyelveket támogatja okosszerződések írására.

Jogosultság és identitás kezelés (Membership provider):

Nyilvános blokklánc rendszerekben a jogosultság és identitás kezelést egyszerűen megvalósították. Egy accountnak a digitális identitását praktikusan a nyilvános és titkos kulcsok reprezentálják. A jogosultságkezelés kimerül abban, hogy ha valaki alá tud írni egy adott titkos kulccsal, akkor praktikusan jogosult egy adott tranzakció végrehajtására.

Konzorcium blokkláncok esetén mind a jogosultság mind pedig a digitális identitás kezelésénél összetettebb forgatókönyvre kell felkészülni. Éppen ezért a Hyperledger Fabric egy különálló komponenst ad Mempership provider néven jogosultság és digitális identitás kezelésre, illetve hasonló célú már létező rendszerek integrálására.

Csatornák (Channels):

A legtöbb blokklánc szolgáltatás egyetlen egy blokkláncot támogat, melyet az összes csomópont tárol. A Hyperledger Fabric támogatja a nem teljesen publikus tranzakciókat, azonban sok esetben ez nem elég.

Gyakran léteznek enterprise és konzorcium követelmények arra, hogy egy adott tranzakció egy adott csomóponton fizikailag se tárolódjon. Például több országot érintő decentralizált folyamat esetén követelmény lehet, hogy a Magyarországot érintő privát tranzakciók fizikailag is csak a magyarországi csomópontokon tárolódjanak.

Ebben segít a Fabric több csatornás koncepciója, ami azt jelenti, hogy több egymással összefüggő blokkláncot lehet felállítani, ahol az egyes blokkláncok fizikailag csak speciális csomópontokon kerülnek tárolásra.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

További komponensek

Egy teljes Hyperledger alapú alkalmazáshoz általában az alap Fabric architektúrán túl további komponenseket is igénybe kell venni, amelyek közül a legfontosabbak:

Hyperledger Explorer:

Blokklánc böngésző a rendszerben létrejövő tranzakciók és blokkok monitorozására. Hasonló a nyilvános blokklánc technológiák böngészőihez, azonban itt figyelembe kell venni, hogy bizonyos tranzakciók csak bizonyos szerepkörök számára lehetnek láthatók.

Hyperledger Cello:

A konzorcium blokkláncok egyik nagy kihívása, hogy az infrastruktúrát meg kell tervezni és fel kell installálni, ráadásul mindezt különböző ügyfélkörnyezetben és a különböző helyi infrastruktúrákkal összhangban. Ebben nyújt segítséget a Hyperledger Cello, aminek segítségével a Fabric infrastrukturális komponensei installálhatók fel félig vagy teljesen automatikusan.

Felhasználói felület:
A legtöbb Fabricen futó alkalmazás rendelkezik valamiféle webes vagy mobil felhasználói felülettel, vagy rendszer integrációval, ahol a blokklánc rendszer által nyújtott szolgáltatások vehetők igénybe.

Konklúzió

A konzorcium blokklánc technológiák kevésbé akarnak merőben új forradalmi alkalmazásokat létrehozni és sokkal jobban hasonlítanak a klasszikus enterprise IT technológiákra. Ennek ellenére nincs kétségünk afelől, hogy hosszú távon minden cég informatikai portfóliójának alapvető építőköve lesz, hasonló módon, ahogy az adatbázis vagy éppen a felhő technológiák.

A cikk szerzője 2019.04.25-én a FinTechShow-n külön workshop keretében avatja be az érdeklődőket a kripto-gazdaság és a konzorcium blokklánc platformok rejtelmeibe. További írások a szerzőtől a FinTechZone-on itt