Dióhéjban
- A PSD3 irányelv és a PSR rendelet együtt váltja fel a 2018 óta alkalmazott PSD2-t. A Bizottság 2023. június 28-án nyújtotta be őket.
- A csomag négy problémára válaszol: a csalásra, a rosszul működő nyílt bankolásra, a széttartó nemzeti jogalkalmazásra és a banki, valamint nem banki szolgáltatók közötti egyenlőtlenségre.
- A legnagyobb üzleti változás a felelősség áthelyezése: a csalási kár egy része a szolgáltatókhoz kerül.
- 2026. augusztusi állapot szerint a szabályozás nem hatályos. A végleges szövegek 2026 áprilisában készültek el, az éles alkalmazás 2028 körül várható.
- A hazai szereplőknél előbb más határidő jár le: az azonnali euró átutalásra és az IBAN-név ellenőrzésre 2027. július 9-ig kell felkészülni.
01Mi a PSD3 és a PSR?
Az európai pénzforgalom szabályait 2018 óta a második pénzforgalmi irányelv (PSD2) adja. A Bizottság 2023. június 28-án két javaslatot nyújtott be a felváltására: a harmadik pénzforgalmi irányelvet (PSD3) és a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendeletet (PSR).1
A csomag öt építőelemből áll.
Az első a szolgáltatástípusok listája. A jogszabály hét pénzforgalmi szolgáltatást nevesít, a készpénz be- és kifizetésétől a fizetési eszköz kibocsátásán át a fizetéskezdeményezésig és a számlainformációs szolgáltatásig.2 Minden további kötelezettség ehhez a listához kapcsolódik, tehát az első kérdés mindig az, hogy egy tevékenység rákerül-e.
A második az engedélyezési és tőkeréteg, ez a PSD3 tárgya. Itt dől el, ki kaphat engedélyt, mekkora induló tőkével, és hogyan kell az ügyfélpénzt elkülönítve kezelnie. A legnagyobb szerkezeti változás, hogy az e-pénzintézetek megszűnnek önálló kategóriaként, és a pénzforgalmi intézmények alkategóriájává válnak.3
A harmadik a magatartási réteg, ez a PSR tárgya: tájékoztatás, díjak, felelősség, ügyfél-hitelesítés, nyílt bankolás.
A magatartási szabályok rendeletbe emelése a PSD2 legfőbb kritikájára válasz: irányelvként huszonhét nemzeti értelmezést szült.
A negyedik a technikai részletszabályok rétege: a tényleges követelmények jelentős részét az Európai Bankhatóság (EBA) dolgozza ki szabályozástechnikai standardokban, a jogszabály elfogadása után, külön ütemben. Az ötödik a felügyeleti réteg, Magyarországon az MNB jogosítványaival és jelentési kötelezettségeivel.
Ebből következik, hogy nincs egyetlen PSD3-határidő. A kötelezettségek négy sebességgel érkeznek: a rendelet közvetlenül alkalmazandó, az irányelvet a tagállamnak át kell ültetnie, az EBA-standardok később készülnek el, az iránymutatás pedig formálisan nem kötelező, de a felügyelet elvárja a követését. Egy megfelelési terv csak akkor működik, ha ezt a négy sávot külön kezeli.
02Honnan indultunk, és hol tart most a jogalkotás?
Az első pénzforgalmi irányelv 2007-ben született, a PSD2 2015-ben, alkalmazása 2018-ban indult. A PSD2 két célt tűzött ki: biztonságosabb fizetéseket az erős ügyfél-hitelesítéssel, és élénkebb versenyt a nyílt bankolással.
A Bizottság 2023-ban közzétett saját felülvizsgálata szerint ezek a célok csak részben teljesültek. A dokumentum négy megoldatlan problémát nevez meg: a fogyasztók továbbra is ki vannak téve a csalásnak, a nyílt bankolás piaca tökéletlenül működik, a nemzeti hatóságok jogosítványai eltérnek, és a banki, valamint nem banki szolgáltatók között nincs egyenlő verseny.4
Az azóta eltelt út: parlamenti álláspont 2024. április 23-án, politikai megállapodás a Parlament és a Tanács között 2025. november 27-én, a végleges kompromisszumos szövegek és a tagállami nagykövetek jóváhagyása 2026. április 22-23-án, a parlamenti szakbizottsági szavazás 2026. május 5-én.5
Itt érdemes megállni egy valóság-ellenőrzésre. 2026. augusztus 1-jei állapot szerint a PSD3 és a PSR nem hatályos jog. A hivatalos lapban való megjelenés után a rendeletet 18 hónappal, az IBAN-név ellenőrzéshez kötött felelősségi szabályt 24 hónappal később kell alkalmazni, tehát a piac reálisan 2028-cal számol.
A hírekből ennél gyorsabbnak tűnik a folyamat. Egy megállapodásról vagy egy elkészült szövegről mindig jelenik meg cikk, a halasztásról viszont ritkán. A fizetési piac következő éveiről szóló összeállításunk 2026 márciusában rögzítette a csúszást: a piac egy része korábban még 2026-os alkalmazási horizonttal számolt.
A nyílt bankolás állapota szintén elmarad a várttól. A Bizottság felülvizsgálata szerint a banki adathozzáférési felületek minősége és teljesítménye szórt, és a harmadik fél szolgáltatók egy része emiatt továbbra is az ügyfélfelületet használta; 2021-ben mintegy 19 millió nyílt bankolási felhasználó volt az EU-ban.4 Az MNB is korlátozottnak nevezi a hazai terjedést, két okkal: a szabályozás nem elég konkrét az adathozzáférési felületekről, és a bankok nem minden esetben érdekeltek az új szereplők kiszolgálásában.6
A csalás pedig nem csökken. Az EBA és az EKB közös jelentése szerint az Európai Gazdasági Térségben a bejelentett fizetési csalás értéke 2022-ben 3,4, 2023-ban 3,5, 2024-ben pedig 4,2 milliárd euró volt, és a hitelátutalásoknál keletkezett kár mintegy 85 százalékát a felhasználó viselte.7 Ez a 85 százalék magyarázza, miért a felelősség áthelyezése lett a csomag üzletileg legsúlyosabb eleme.
03Hol a helye a pénzügyi ökoszisztéma térképén?
A szabálykönyv kilenc szereplőtípust érint, és a cégnevek ezekben csak példák.
A számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók a bankok és a számlát vezető e-pénzintézetek. A nem banki pénzforgalmi intézmények és e-pénzintézetek a PSD3-mal egyetlen kategóriába kerülnek. A harmadik fél szolgáltatók számlainformációs vagy fizetéskezdeményezési szolgáltatást nyújtanak.
Ezek alatt húzódik az adat- és infrastruktúra-réteg: az adathozzáférési felületeket üzemeltető platformok, a klíring- és elszámolóházak és a fizetési rendszerek üzemeltetői. Itt van a csomag egyik legkevésbé tárgyalt, de szerkezetileg legerősebb eleme: az elszámolás véglegességéről szóló irányelv módosítása nem banki szereplőknek is közvetlen hozzáférést nyit a fizetési rendszerekhez.2
Külön réteg a bizalmi és biztonsági szereplőké: a hitelesítést kiszervezve végző technikai szolgáltatók, a csalásadat-megosztási rendszerek és az IBAN-név egyezőséget ellenőrző szolgáltatók. Új szereplőként lépnek be az online platformok és a hírközlési szolgáltatók, amelyek a megszemélyesítéses csalásnál válnak felelősségi ponttá. Ott vannak még a kereskedők és az elfogadói oldal, a független ATM-üzemeltetők, a felügyeletek (MNB, EBA, adatvédelmi hatóságok), és önálló szereplőként az ügyfél, a hozzájárulási felület alanya.
Az értéklánc kulcskérdése két dolog: ki viseli a csalás költségét, és ki fér hozzá az ügyféladathoz. A marzs oda kerül, ahol ez a kettő eldől.
04Mit érint a napi működésben?
A látható rész a csalásmegelőzés, a tranzakciófigyelés, az ügyfél-hitelesítés és az adathozzáférési felületek üzemeltetése. A csalásszűrésnél a hazai szereplőknek van kiindulópontjuk: a 2025 nyarán induló Központi Visszaélésszűrő Rendszer központi szűrési rétegként épült a banki rendszerek mellé.
A munka nagyobbik része viszont ritkán terem hírt.
- Megfelelés és jelentésszolgálat. Csalási adatszolgáltatás, az adathozzáférési felületek teljesítménymérése és jelentése, panaszkezelési statisztika.
- Engedélyezés és ügyfélpénz-védelem. Az e-pénzintézeteknek újra kell engedélyeztetniük magukat; a meglévő engedélyek a hatálybalépéstől számított 24, meghosszabbítás esetén 30 hónapig maradnak érvényben.2
- Kiszervezés-menedzsment. A hitelesítés harmadik félnek adása kiszervezésnek minősül, a felelősség viszont a szolgáltatónál marad.
- Díjszabás. A felárazási tilalom kiterjed az uniós átutalásokra és beszedésekre, a devizaátváltási felárat pedig egységesen, az EKB referenciaárfolyamához mért százalékos felárként kell megjeleníteni.
- Ügyfélszolgálat. Emberi ügyintézőt is biztosítani kell, és csatlakozni kell alternatív vitarendezési rendszerhez.
Az MNB 2025 tavaszán tartott előadása a fejlesztési projektek korai indítását javasolta a hazai szereplőknek, öt kiemelt területtel, köztük a valós idejű csalásszűréssel és a célra rendelt adathozzáférési felületekkel.
05Milyen kockázatokat hordoz?
- Felelősségi és költségkockázat. A megszemélyesítéssel elkövetett csalás jóvá nem hagyott műveletnek minősül, ami visszatérítési kötelezettséget keletkeztet. Az IBAN-név eltéréséről szóló figyelmeztetés elmulasztása is a fizető fél szolgáltatójára tolja a kárt.
- Időzítési kockázat. A lépcsős határidők egyszerre futnak a DORA, a FIDA és az AI Act ütemével. A hazai szereplőknél az első kemény dátum nem a PSD3: az azonnali euró átutalásra és az IBAN-név ellenőrzésre a nem eurózónás tagállamoknak 2027. július 9-ig kell felkészülniük.8
- Auditálhatóság. A tranzakciófigyelésnek és a szolgáltatók közötti csalásadat-megosztásnak visszakereshetőnek kell lennie, és adatvédelmi hatásvizsgálatot igényel. Vitatott marad, kinek kell bizonyítania a súlyos gondatlanságot.
- Kiszámíthatóság. A végleges szöveg és a részletszabályok között évek telnek el, a korlátozott hálózati kivétel szűkítése pedig egyes szereplőket engedélykötelessé tehet.
- Fogyasztóvédelem és kirekesztés. Az okostelefonhoz kötött hitelesítés kiszorítja a digitálisan kevésbé képzett, idős vagy fogyatékossággal élő ügyfeleket. A PSR ezért legalább egy alternatív hitelesítési út biztosítását írja elő.2 Ugyanez merül fel az ügynöki fizetéseknél: az AI-ügynök nem tud ujjlenyomatot adni, így a hitelesítés jogi konstrukciója külön rendezést kíván.
- Verseny és koncentráció. Az adathozzáférési felület fejlesztése fix költség, amely a kisebb szereplőt arányosan jobban sújtja. Az EKB 2024. április 30-i véleménye a nagy technológiai szereplők koncentrációs kockázatára is figyelmeztetett.9
06Merre tarthat? Forgatókönyvek
Az alábbiak forgatókönyvek, nem előrejelzések. Mindegyikhez tartozik megfigyelhető jelzőesemény.
1Megfelelési forgatókönyv: a szabálykönyv költségközpont marad.
A szereplők teljesítik a követelményeket, de a nyílt bankolás üzletileg nem indul be.
2Adatpiaci forgatókönyv: az adathozzáférés termékké válik.
A FIDA elfogadásával a nyílt bankolásból nyílt pénzügy lesz, díjazott adathozzáféréssel, és a bank adatszolgáltatói szerepbe is belép. Ez az irány máshol már látszik: az Egyesült Államokban fordulat állt be az adathozzáférés díjazásában.
3Szuverenitási forgatókönyv: európai fizetési alapréteg.
A harmonizált szabálykönyv, az azonnali fizetés, a digitális euró és az európai fizetési megoldások együtt alternatívát adnak a harmadik országbeli sémákkal szemben.
07Fogalomtár
- PSD2
- a második pénzforgalmi irányelv, 2018 óta az európai pénzforgalom alapszabálya.
- PSD3
- a készülő harmadik pénzforgalmi irányelv; az engedélyezést és a prudenciális szabályokat rendezi.
- PSR
- a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló rendelet; a magatartási szabályokat rendezi, nemzeti átültetés nélkül alkalmazandó.
- Számlavezető pénzforgalmi szolgáltató
- a fizetési számlát vezető intézmény, jellemzően bank.
- Harmadik fél szolgáltató
- a számlaadathoz vagy fizetéskezdeményezéshez ügyfél-felhatalmazással hozzáférő, jellemzően nem banki szereplő.
- Erős ügyfél-hitelesítés (SCA)
- kétféle, egymástól független azonosítási elem együttes használata.
- IBAN-név egyezőség ellenőrzése (Verification of Payee)
- a kedvezményezett megadott neve és a számlaszám összevetése az átutalás jóváhagyása előtt.
- Dedikált adathozzáférési felület
- a bank által a harmadik fél szolgáltatóknak fenntartott, célra rendelt csatlakozási pont.
- Megszemélyesítéses csalás (spoofing)
- amikor az elkövető a bank vagy a szolgáltató nevében lép fel.
- FIDA
- a pénzügyi adatokhoz való hozzáférés kerete, amely a nyílt bankolást a fizetési számlán túlra terjesztené ki.
08Források
- Európai Bizottság: pénzforgalmi és pénzügyiadat-hozzáférési csomag, 2023. június 28. COM(2023) 306 (PSD3) és COM(2023) 307 (PSR)
- Európai Parlament Kutatószolgálata (EPRS): Payment services framework, PE 775.891, 2025. augusztus
- Európai Parlament: Legislative Train Schedule, 2023/0209(COD) és 2023/0210(COD)
- Európai Bizottság: jelentés a PSD2 felülvizsgálatáról, COM(2023) 365 final, 2023. június 28.
- Az Európai Unió Tanácsa: a PSD3 és a PSR végleges kompromisszumos szövegei és a tagállami nagykövetek jóváhagyása, 2026. április 22-23.
- Magyar Nemzeti Bank: a nyílt bankoláshoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók és harmadik fél szolgáltatók adatai
- Európai Bankhatóság és Európai Központi Bank: közös jelentés a fizetési csalásokról, 2025. december 15.
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/886 rendelete az azonnali euró átutalásokról
- Európai Központi Bank: CON/2024/13 vélemény a pénzforgalmi csomagról, 2024. április 30.
Jegyzetek
- 1↑aEurópai Bizottság: pénzforgalmi és pénzügyiadat-hozzáférési csomag, 2023. június 28. COM(2023) 306 (PSD3) és COM(2023) 307 (PSR)https://finance.ec.europa.eu/publications/financial-data-access-and-payments-package_en
- 2↑a↑b↑c↑dEurópai Parlament Kutatószolgálata (EPRS): Payment services framework, PE 775.891, 2025. augusztushttps://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2025/775891/EPRS_BRI(2025)775891_EN.pdf
- 3↑aEurópai Parlament: Legislative Train Schedule, 2023/0209(COD) és 2023/0210(COD)https://www.europarl.europa.eu/legislative-train/theme-an-economy-that-works-for-people/file-revision-of-eu-rules-on-payment-services
- 4↑a↑bEurópai Bizottság: jelentés a PSD2 felülvizsgálatáról, COM(2023) 365 final, 2023. június 28.https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:52023DC0365
- 5↑aAz Európai Unió Tanácsa: a PSD3 és a PSR végleges kompromisszumos szövegei és a tagállami nagykövetek jóváhagyása, 2026. április 22-23.https://www.consilium.europa.eu/
- 6↑aMagyar Nemzeti Bank: a nyílt bankoláshoz kapcsolódó pénzforgalmi szolgáltatók és harmadik fél szolgáltatók adataihttps://www.mnb.hu/penzforgalom/a-nyilt-bankolashoz-kapcsolodo-penzforgalmi-szolgaltatok-es-harmadik-fel-szolgaltatok-adatai
- 7↑aEurópai Bankhatóság és Európai Központi Bank: közös jelentés a fizetési csalásokról, 2025. december 15.https://www.ecb.europa.eu/press/pr/date/2025/html/ecb.pr251215~e133d9d683.en.html
- 8↑aAz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/886 rendelete az azonnali euró átutalásokrólhttps://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2024/886/oj
- 9↑aEurópai Központi Bank: CON/2024/13 vélemény a pénzforgalmi csomagról, 2024. április 30.https://www.ecb.europa.eu/pub/pdf/other/en_con_2024_13_f_sign.pdf
Frissítési jegyzet
- első kiadás, 2026. augusztus 1. Következő frissítés a Hivatalos Lapban való megjelenéskor és az első EBA-standardtervezeteknél esedékes. Teljes felülvizsgálat legkésőbb 2027. augusztusban.
A téma többi anyaga
Ez az alapozó a téma állandó háttere. Az alábbi anyagok viszik tovább a friss fejleményekre és a konkrét üzleti kérdésekre.
- AlapozóMi az az Agentic AI, és miért számít a pénzügyi szektornak?
- GyorselemzésNégy bank, egy forgatókönyv: így készül Magyarország az AI-ügynöki fizetésekre
- HírmagyarázatDigitális euró helyzetjelentés: 36 kiválasztott szolgáltató – célegyenesbe fordult a projekt
- HírmagyarázatAz AI-ügynök nem tud ujjlenyomatot adni: új fizetési szabályok készülnek
- HírTörténelmi fordulat az Open Banking terén: Fizetnie kell a fintech cégeknek a banki ügyféladatokért
- HelyzetjelentésPSD3 és PSR témában még nincs helyzetjelentés; amint elkészül az első kiadás, ide kerül a legfrissebb állapotkép.
