Gyors, olcsó és hatékony megoldás, ha az ügyfél által online felületen megadott adatok és feltételek alapján egy számítógépes program villant fel vagy ajánl lehetséges befektetéseket. A szolgáltatást robottanácsadásnak (robo-advisory) nevezik. A robottanácsadó szolgáltatást nyújtónak azonban figyelembe kell vennie, hogy a magyarországi szabályozás némileg eltér az uniós jogszabályokban foglaltaktól, ezért a robottanácsadás könnyen bizonyulhat engedélyköteles szolgáltatásnak. A jogi szabályozás azonban lehetőséget nyújt olyan módosításra, amely megnyitná az utat az ügyfelek tőkepiaci befektetési döntéseit elősegítő robotok előtt.
I. Mit végez a robottanácsadó?
A robottanácsadásnak több változata is létezik:
- A robottanácsadó az ügyfél által eszközölt beállítások által körvonalazott „virtuális ügyfélre” vonatkoztatva nyújt „kényelmi szolgáltatást” azzal, hogy a weben egyébként is elérhető befektetési termék adatokat egy helyen összegyűjtve megjeleníti. Az előbbinél emeltebb szintű szolgáltatás esetén a virtuális ügyfél értékelést, elemzést, akár javaslatot is kap, a befektetési termékekre vonatkozóan. Mindkét előbb hivatkozott szolgáltatásnál megnevezésre kerülhetnek lehetséges befektetési eszközcsoportok (pl. pénzpiaci befektetési jegy, hazai vállalati kötvény, felzárkózó piaci részvény stb.) vagy konkrét kibocsátók és befektetések.
- A robottanácsadó az előbbiek mellett további szolgáltatást is nyújthat, amelynél az ügyfél a befektetési folyamat következő lépését, az eseti megbízást vagy állandó befektetés-kezelést is igénybe vehet.
Kapcsolódó cikk:
II. A szolgáltatás jogi minősítésének jelentősége
III. A jogi szabályozás aktuális keretei
IV. Mit jelent a befektetési tanácsadás illetve a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés
A hatályos magyar jogszabály szerint
- a befektetési elemzés pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a tőkepiaci törvény (Tpt.)[2] szerinti befektetési ajánlást jelent, ide nem értve a befektetési tanácsadást[3],
- a befektetési ajánlás olyan, pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,
- a közvetlen befektetési ajánlás ugyanakkor olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot[4].
V. A hazai jogi szabályozás módosításának szükségességeí
VI. A jogi szabályozás módosításának lehetséges iránya
VI.1. A befektetési elemzés és pénzügyi elemzés definíciójának módosítása
Az uniós szabályozás megfelelő mozgásteret biztosít a robottanácsadók tevékenységét akadályozó hazai jogszabályi korlátok enyhítésére. Az uniós jogszabály szerint
- befektetési ajánlások olyan információk, amelyek – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt, és amelyeket terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak,
- befektetési stratégia ajánlására vagy javaslatára vonatkozó információ:
-
- egy független elemző, befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy bármely más olyan személy által előállított információ, amelynek főtevékenysége befektetési ajánlások készítése, vagy amelyet munkaszerződés alapján vagy más formában számukra munkát végző természetes személy készít, amely közvetve vagy közvetlen módon valamely pénzügyi eszköz vagy kibocsátó tekintetében egyedi befektetési javaslatot tartalmaz; vagy
- az előbbi pontban említetteken kívüli személyek által előállított információ, amely valamely pénzügyi eszköz tekintetében közvetlenül javasol egyedi befektetési döntést[7].
Megoldás lehet, ha a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés jogszabályi meghatározása a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet befektetési ajánlás meghatározására hivatkozna vagy szűkítésre kerülne a közvetlen, pénzügyi eszköz vételére, tartására vagy eladására vonatkozó jelzést tartalmazó befektetési ajánlásra.
VI.2. Az uniós szabályok által lehetővé tett hazai szabályozás lehetősége
A MiFID II korlátozza ugyan azokat a feltételeket, amelyekkel az uniós tagállamok kizárhatják a MiFID II alkalmazását, ugyanakkor a kevés eltérési lehetőség között maga a MiFID II biztosítja, hogy egy uniós tagállam, az adott tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató vonatkozásában ne alkalmazza a MiFID II előírásait, ha bizonyos feltételek teljesülnek[8]. Az eltérés feltételei:
- az adott szolgáltató tevékenységeit nemzeti szinten engedélyezik és szabályozzák, a MiFID II konkrétan megjelölt rendelkezéseinek alkalmazása mellett,
- az adott szolgáltató nem rendelkezik engedéllyel ügyfelek pénzeszközeinek vagy értékpapírjainak tartására,
- az adott szolgáltató nem nyújthat befektetési szolgáltatásokat, kivéve az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízások átvételét és továbbítását, illetve az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési tanácsadást és az ilyen szolgáltatás nyújtása esetén kizárólag szabályozott piaci szereplőknek továbbíthat megbízásokat,
- az adott szolgáltató nem kap ún. egységes uniós útlevelet a szolgáltatásai más EGT tagállamban való nyújtására.
A fintech megoldások gyors terjedése indokolttá teszi, hogy a szabályozó megfelelő rálátással és intézkedési lehetőséggel rendelkezzen az új típusú szolgáltatásnyújtás és szolgáltatás-igénybevétel kapcsán. Ennek egyik hatékony lehetősége, ha
a jogalkotó él a MiFID II kínálta eltérés lehetőségével, és a robottanácsadó szolgáltatókra vonatkozóan könnyített piacra lépési szabályokat alkot.
A hazai szabályozás lehetővé tenné a nagyon eltérő piaci súlyú, méretű és szolgáltatás-portfóliójú, eddig homogén csoportként kezelt befektetési vállalkozások differenciált, kockázatalapú megközelítését, amelyet az EU Bizottsága is zászlójára tűzött.
[1] 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. § (1) bek. e) pont és 5. § (2) bek. f) pont.
[2] 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)
[3] Bszt. 4. § (2) 8. pont.
[4] Tpt. 5. § (1) bek. 9. és 85. pontok
[5] 2017. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bek. 8. és 9. pontok, 5. § (1) bek. e) és (2) bek. f) pontok, 6. § c) pont, 7. §,
[6] Tpt. 1. § m) pont
[7] 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről 3. cikk (1) 34. és 35. pontok
[8] MiFID II (42) preambulum bekezdés.
A közösségi finanszírozás jogi aspektusai – 2017.06.20.