„Vágtában patkoljuk a lovat” – mondják a szektorban, miközben ütemváltásra kényszeríti a szabályozó – és hamarosan az ügyfelek is – a hazai bankokat. Az idei év 5 legnagyobb kihívását akkor lesznek képesek kezelni a bankok, ha magasabb fokozatba kapcsolnak. 

Közeleg két fontos dátum is: 2019.07.01. – az azonnali fizetési rendszer (AFR) elindulása és 2019.09.14. – a banki infrastruktúra kötelező „kinyitása” (PSD2). Az elhúzódó lassú döntési folyamatok, az évekre előre lekötött szűkös IT erőforrások, az innovációt támogató szervezeti kultúra hiánya miatt a bankok többségének nehéz lesz magasabb fokozatba kapcsolni. Mit tehetnek ebben a helyzetben? Mire és hogyan készüljön a pénzügyi szektor a következő hónapokban?

A cikk első részében bemutatott kihívások:

1. A csaláskezeléshez kapcsolódó (új) kihívások.
2. Az eddigi gyakorlattól eltérő rendkívül gyors reakcióidőnek való megfelelés.
3. A rendelkezésre állással szemben megnövekedett elvárás.

4. Az új digitális pénzügyi helyzetekben az e-kereskedelemben megszokott ügyfélélmény biztosítása

A távoli (valós és nem valós idejű) ügyfélazonosítás kinyitotta a teret a pénzügyi termékek online értékesítésének és az online szerződéskötésnek. Kérdés, hogy a pénzügyi szolgáltatók hogyan lesznek képesek az e-kereskedelemben megszokott vásárlási élményt biztosítani a pénzügyi termékek igénybe vétele során?

További kérdés, hogy a pénzügyi közvetítők (pl. függő ügynökök, többes ügynökök, alkuszok) hogyan használják majd ki az új lehetőségeket a digitális térben. Ennek eredményei a bankok számára a közvetlen ügyfélkapcsolat elvesztését is jelenthetik.

Kapcsolódó előadás a FinTechShow-n:

Az azonnali fizetések ügyfélélményének legalább a bankkártyás ügyfélélményt kell biztosítaniuk az online környezetben és a fizikai vásárlás során is – különös tekintettel a tranzakció jóváhagyásának folyamatára (értsd: kétfaktoros ügyfélazonosítás a limit feletti fizetési tranzakciók esetén), hogy az azonnali fizetésnek esélye legyen a széleskörű elterjedésre.

Végül, de nem utolsó sorban a fizetési kérelem szolgáltatásra történő végfelhasználói regisztráció (opt-in) banki és szolgáltató oldali ügyfélélménye döntően meghatározza majd, hányan fogják igénybe venni az azonnali fizetés kiegészítő szolgáltatásait.

Kapcsolódó előadás a FinTechShow-n:

5. A PSD2 által megteremtett nyílt bankolás, az azonnali fizetési megoldások, és az új pénzügyi közvetítői modellek fenntartható üzleti modelljeinek kialakítása

A szabályozói követelmények teljesítését követően minden érintett szereplő számára a legnehezebb kérdés, hogyan fog megtérülni a beruházás, miképpen növelhető a jövedelmezőség a digitális térben. A pénzügyi közvetítői rendszer digitális titánjai a fintech startupok, ám ezek többsége még nem találta meg a fenntartható üzleti modellt és évek óta veszteséget termelnek.

Milyen üzleti modellek alapozhatók a számlainformációs szolgáltatásra, a fizetéskezdeményezési szolgáltatásra, vagy a fizetési kérelemre? Miért szükségszerű a PSD2, a nyílt bankolás és az azonnali fizetési infrastruktúra előnyeit ötvöző értékajánlatokban gondolkodni? A fenti kérdésekkel foglalkoznak részleteiben a FinTechShow-n:

+1 Nagyobb kihívás, mint a fintech: szervezeti kultúraváltás (és innováció menedzsment feltételeinek megteremtése)

Végül, de nem utolsó sorban a legnagyobb kihívás, ami hatványozottan érinti az inkumbens pénzügyi szolgáltatókat:

Hogyan tartsunk lépést a technológiai fejlődéssel, hogyan aknázzuk ki a szervezetben rejlő innovációs potenciálokat és miképpen internalizálhatjuk eredményesen a kívülről jövő innovációs ötleteket, prototípusokat? A válaszokat velük közösen keressük majd a FinTechShow-n:

• További résztvevők a Digitális transzformáció és szervezeti kultúraváltás szekcióban:

Molnár Csaba
MagNet Bank
igazgatóság tagja

A cikk első része itt érhető el.

Fotó: Matt Vascellaro