2024-ben a bankok CTO-i és CIO-i számos kihívással találják szembe magukat. Melyek azok a kulcsfontosságú területek, amelyekre különösen érdemes figyelniük, hogy felkészülten reagáljanak a jövő trendjeire? A novemberi BankTechShow ismét lehetőséget kínál arra, hogy közösen találjanak megoldásokat.

Az eseményre hangolódva, Magyarország vezető IT szakembereit kérdezzük meg a legfontosabb kérdésekről. Ezúttal Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője osztotta meg velünk legfontosabb gondolatait.

Fotón: Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője | Kép forrása: LogiNet

Melyek a legnagyobb kihívások 2024-ben a banki CTO-k / CIO-k számára az EU-ban (és Magyarországon)?

Máriás Zsigmond: Szoftver- és web alkalmazásokat fejlesztő cégvezetőként úgy vélem, hogy bár közhelynek tűnik, de messze az AI jelenti a legnagyobb kihívást a területünkön. Ezzel kapcsolatban három dolgot is kiemelnék.

Az egyik az, hogy a CTO/CIO szereplőknek ellentmondásos várakozások közepette kell a megfelelő választ megtalálniuk. Az üzleti, illetve az ügyféloldalon is vannak olyan előrejelzések, amelyek sokszor irreális produktivitás növekedést, munkakörök teljes eltűnését vetítik előre – logikus következtetésnek tűnhet tehát, hogy a cégek beépítsék az AI-t a munkafolyamataikba, a rendszereikbe.

Ám láthatóan a piaci szereplők tartanak attól, hogy ezt meglépjék, attól félnek, hogy az AI hibázhat, például betarthatatlan ígéretet tesz, hallucinál, aminek nagyon súlyos negatív következményei lehetnek.

A mesterséges intelligenciával kapcsolatban a szabályozói környezet változásainak is meg kell a vállalatoknak felelniük, ami ugyancsak komoly kihívást jelent számukra.

A harmadik AI-hoz kapcsolódó kihívás a mesterséges intelligenciát alkalmazó különböző támadások előrejelzése és kivédése.

Jó példa erre, hogy a social engineering típusú támadásokat jóval sikeresebben lehet lebonyolítani. Gondolok itt arra, hogy ma már nem jelent gondot valakit tökéletesen megszemélyesítve telefonos beszélgetést lefolytatni, de egyéb területeken is új támadási felületek nyílnak.

A kihívás ezek mitigálása, várhatóan ugyanúgy AI alapú eszközök és technológiák implementálásával. Mindehhez új képességek kialakítására van szükség, ugyanis a mesterséges intelligenciához valóban és mélyen értő szakértők és vendorok száma nagyon csekély, miközben óriási igény mutatkozik rájuk.

Várhatóan milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra / CIO-kra 2025-ben?

Máriás Zsigmond: A vállalati szoftveres projektekben rendkívül fontos lesz az új fejlesztési-technológiai trendek követése, alkalmazása, ezeknek az összehangolása az elmúlt években, vagy akár évtizedekben bevezetett legacy technológiákkal.

Egy példa erre, hogy mára a Flutter technológia mobilon és weben is kiváló alternatívát jelent a Mobile First alkalmazások fejlesztésére.

Ám nagyon sok helyen még a teljesen natív, valamint a React Native alapú kódbázisok vannak, amelyek versenyképességben egy rendkívül erős kihívót kaptak.

Ami 2024-ben kihívás és útkeresés volt a mesterséges intelligencia terén, az 2025-ben megoldandó feladattá válik. A legnagyobb kihívás megtalálni azokat a use case-eket és technológiákat, amelyekben a generatív mesterséges intelligencia képességeit hatékonyan alkalmazzák, üzletileg értékesek, ugyanakkor nem kockázatosak.

2025-ben minden banknál, pénzintézetnél meg fognak jelenni az első projektek, amelyek így vagy úgy, de megfelelnek ennek a kritériumnak.

Fontos feladat a mindennapokban használható generatív AI alapú megoldások biztonságos bevezetése és az adatszivárgási szempontból nem védett árnyék-AI alkalmazások kivezetése, mint például az üzleti környezetben használt ingyenes / saját chat GPT account és hasonló biztonsági rések.

Ennek érdekében szükségessé válik a saját modellek építése, tanítása, finomhangolása, vagy legalábbis a saját környezetben üzemeltetett (nyelvi) modellek telepítése és üzemeltetése.

Ehhez külön, a devopshoz hasonló, AI ops kompetenciát kell kiépíteni, vagy megtalálni ehhez a megfelelő beszállítókat.
Megjegyzem, a terület annyira új, hogy még konszenzusos neve sincs. Ezt a lépést azonban nem lehet halogatni.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Máriás Zsigmond: Az egyik legfontosabb trend, hogy a több rétegre szabott, rendkívül drága architektúrák mellett alternatívákat keresnek a vállalati ügyfelek, bankok, pénzintézetek, amelyekkel agilisabban, gyorsabban tudnak reagálni a felhasználói igények változására.

Az elmúlt években a megoldást sokan a nocode és lowcode megoldásokban látták. Ám ezeknek nagyon világosak a korlátaik, és látszik, hogy az ezekre történő fejlesztés nem lesz olyan demokratikus, mint ahogy vizionálták, miszerint mindenki képes lesz alkalmazást fejleszteni magának.

A legújabb trend, hogy visszajönnek az olyan igazi kódon alapuló megoldások, amelyek valamelyik réteg egyszerűsítésével, a fejlesztői produktivitást előtérbe helyezve, lehetővé teszik, hogy egy feature-t full-stack módon, egyféle kompetenciával, akár egyetlen fejlesztő is el tudjon végezni.

Említhetjük itt a Go+Htmx stacket, a Ruby on Rails és Laravel framework-ök reneszánszát, vagy a backendet leegyszerűsítő Supabase / Firebase, és hasonló serverless / backend as a service megoldásokat, ahol csak a webalkalmazásban történik “igazi” programozás, azaz a React/Vue/Angular keretrendszerekben vagy éppen a Flutterben.

Véleményem szerint mindenki kezdi belátni, hogy a technológia választásnak az üzleti eredményeket kell szolgálnia, párhuzamosan a fejlesztői produktivitás növelésével.

A fentiek mind példák erre, és az a cég dönt helyesen, amely az alkalmazásai scope-jához és életciklusához megfelelő platformot választ. Ez pedig az excel táblától a microservice-ekbe szervezett komplex architektúrákig bármi lehet.

Címlapfotón: Máriás Zsigmond, a LogiNet Systems Kft. ügyvezetője | Kép forrása: LogiNet