Az MNB 10 évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki, hogy minél több helyen lehessen elektronikusan fizetni és minél többen fizessenek elektronikusan. A jubileumi, 10. Fizetési Rendszer Jelentés bemutatásával egy időben Bartha Lajos, az MNB ügyvezető igazgatója 10 adat keretében összegezte az elmúlt 10 év eredményeit. Az eredmények alapján a 10 évvel ezelőtti célkitűzések teljesültek és Magyarország jó úton halad, hogy 2030-ra a készpénzes tranzakciók aránya jelentősen csökkenjen.

Honnan indultunk és hová jutottunk 10 év alatt? 10 év 10 adat a hazai elektronikus fizetés fejlődéséről

1. Több mint háromszorosára (3x) nőtt az üzemben lévő POS-terminálok száma 2011-2021 között (73 691-ről 238 760-ra).
2. Közel tizenötszörösére (15x) nőtt az online kártyaelfogadó helyek száma: 2 376-ról 34 457-re.
3. Az érintőkártyák aránya közel 100%-ra emelkedett: 3,7%-ról (2012) 92,7%-ra (2021).
4. Több mint ötszörösére (5x) nőtt a kártyás vásárlások száma: 220 millió darabról 1 175 millió darabra.
5. Közel harmadával csökkent a készpénzfelvételek száma: 123 millió darabról (2011) 46,6 millió darabra (2021).
6. Az elektronikusan kifizetett vásárlások terén már az EU átlagánál járunk: 11%-ról (2012) kb. 37%-ra (2021) emelkedett az arány.
7. Kevésbé dinamikusan nőtt eddig az átutalási forgalom (közel 300 millióról több mint 400 millióra), de az Azonnali fizetés új lendületet hoz.
8. A csoportos beszedések számában a vártnál kisebb a bővülés: 64 millió darabról (2012) 73,1 millió darabra (2021) nőtt.
9. Közel harmadával csökkent a csekkes tranzakciók száma: közel 250 millióról (2012) 170 millió alá csökkent (2021).
10. Számlafizetések több, mint kétharmada már elektronikus: 21%-ról (2012) közel 70%-ra (2021) nőtt.

Az elmúlt 10 év eredményeinek áttekintése során Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója kiemelte:

1. bevezetésre került a napközbeni elszámolás,
2. a GIRO Zrt. az MNB tulajdonába került,
3. megvalósult a napközbeni elszámolás ciklussűrítése,
4. elindult a POS-terminál telepítési program,
5. bevezetésre került a biometrikus azonosítás,
6. új fizetési technológiák jelentek meg, mint például a SoftPOS,
7. bevezetésre került az Azonnali fizetés,
8. 2021. január 1-től kötelező az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítaniuk az online pénztárgépet üzemeltetőknek.

A tavalyi év pénzforgalmi eredményeinek összegzése során az MNB ügyvezető igazgatója elmondta, a tavaly hatályba lépő kereskedelmi törvény módosítása miatt jelentősen megugrott az év folyamán a fizikai kereskedői elfogadóhelyek száma.

A törvénymódosítás az online pénztárgépet üzemeltető vállalkozásokat arra kötelezte, hogy 2021. január 1. napjától biztosítsák az elektronikus fizetés lehetőségét. Ennek köszönhetően a kártyás fizetést nyújtó fizikai kereskedői helyek száma 123 ezerről 154 ezerre, a kihelyezett POS-terminálok száma pedig 203 ezerről 238 ezerre nőtt 12 hónap alatt.

A pandémia során 2021-ben tovább nőtt az online kártyás elfogadóhelyek száma is. A VPOS-terminálok száma a 2020. végi 23 820-ról 34 457-re nőtt 2021. december 31-ig.

Az elmúlt 10 év fejlődésének köszönhetően napjainkra az elektronikus fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférés és az elektronikus fizetés lehetőségének hiánya jellemzően már nem akadály.

Eddig az infrastruktúra fejlesztésén volt a hangsúly, a következő 10 évben a használat ösztönzésén lesz – emelte ki Bartha Lajos.

Új innovatív fizetési megoldások Magyarországon

10 évvel ezelőtt az MNB célul tűzte ki, hogy a hazai elektronikus pénzforgalom hatékonysága minél jobban közelítsen az EU átlagához. Az elmúlt 10 évben a kártyás infrastruktúra jelentős fejlődésének köszönhetően a vásárlások és a számlafizetések meghatározó aránya elektronikus útra terelődött.

“Dinamikusan fejlődött az érintéses technológia, rohamosan bővült az elfogadói infrastruktúra, jelentős postai fejlesztések valósultak meg (pl. a kártyás csekkbefizetés, a QR-kód alapú kártyás csekkbefizetés), továbbá terjednek az innovatív mobiltárcás fizetési megoldások és a kártya alapú számlafizetési lehetősége” – összegezte Bartha Lajos.

2021-re a vásárlások vonatkozásában Magyarország utolérte az EU átlagát, ami azt jelenti, hogy a vásárlások több mint 35%-át már elektronikusan fizették ki. A számlafizetések terén is jelentős fejlődés történt és 2021-ben az elektronikusan kifizetett számlák aránya elérte a 70%-ot.

A bankszámla alapú fizetési megoldásokkal kapcsolatban Bartha Lajos kihangsúlyozta, hogy kezd elterjedni a fizetési kérelem és a QR-kód is. Az QR-kód alapú fizetés 4 banknál érhető el, ami 61%-os piaci lefedettséget jelent a folyószámlák tekintetében. A fizetési kérelem szolgáltatást pedig 6 bank biztosítja, így a folyószámlák 75%-a képes fogadni fizetési kérelmet. A fizetési kérelmet nemcsak bankok küldhetnek, hanem nem banki intézmények is, amelyek száma immár 11-re emelkedett.

Az MNB azt várja, hogy a jövőben a kártya mellett a fizetési kérelem szolgáltatás és a QR-kód szerepe is hangsúlyos lesz. Bartha Lajos szerint

az Azonnali fizetés előnyös lehet a költségérzékenyebb szolgáltatók számára, mivel az átutalási tranzakciók fogadása a banki kondíciók alapján jellemzően ingyenes.

Jön az azonnali fizetési ökoszisztéma fejlődésének harmadik fázisa

Tavaly év végén elkezdődött az azonnali fizetési ökoszisztéma továbbfejlesztését szolgáló intézkedéscsomag kidolgozása. Az intézkedéscsomag az alábbi javaslatokat tartalmazza:

• jogszabálymódosítási javaslatok (QR-kód, fizetési kérelem, pozitív visszajelzés),
• szabványmódosítási javaslat,
• értékhatár emelésére vonatkozó javaslat,
• márka arculati kézikönyvre és felhasználási szabályrendszerre vonatkozó javaslat,
• javaslat AFR-specifikus visszatérítési eljárásokra.

2022.Q2 végén kerül nyilvánosságra a javaslatcsomag tartalma, amit nyilvános konzultációk keretében lehet véleményezni. Az észrevételek feldolgozására és a javaslatcsomag véglegesítésére 2022.Q3 végéig kerül sor. A módosítások várható életbe lépése 2023 közepe lesz.

Nagyobb figyelem fordítása a csalásmegelőzésre

A visszaélések aránya a forgalom tekintetében rendkívül alacsony Magyarországon, ám a digitalizáció felgyorsulása új kihívásokat hoz. A PSD2 és a többlépcsős azonosítás (SCA) bevezetése az elektronikus fizetésben tovább növelte a biztonságot, aminek köszönhetően a visszaélések már egyre kevésbé köthetők közvetlenül a pénzforgalomhoz.

A jövőben várhatóan tovább fog nőni a megtévesztésen és pszichológiai manipuláción alapuló visszaélések száma. Emellett egyre szofisztikáltabb módszerek megjelenésére számít az MNB, ezért nagyobb figyelmet kell majd fordítani a megelőzésre. Ennek jegyében

a jegybank támogatja az edukációt, kidolgoz egy ajánlást és a GIRO-val közösen megvizsgálja egy központi monitoring rendszer bevezetésének lehetőségét.

2030-as cél: 50%-os elektronikus fizetési arány

Az MNB bemutatta, hogy 2030-ig hová kíván eljutni az elektronikus tranzakciók tekintetében. Az elmúlt években dinamikusan fejlődött az elektronikus tranzakciók aránya a készpénzes tranzakciók arányához képest. 2015-ben a fizetési tranzakciók 87,5%-a még készpénzzel valósult meg, 2021-ben már 70% alá csökkent. Amennyiben ez a dinamika tovább folytatódik, akkor 2030-ra a készpénzes tranzakciók aránya már 50% alá csökken.

Címlapfotó: Adobe Stock by Maria_Savenko