A minap a 20 legnagyobb hazai kereskedelmi bankból 17 tette elérhetővé a nyílt bankolást (open banking) segítő fejlesztői tesztkörnyezetét, API dokumentációját. A bankoknak 2019. március 14-től kell biztosítaniuk a harmadik feles szolgáltatóknak a fejlesztéshez és a teszteléshez szükséges hozzáféréseket.

Összegyűjtöttük, hogy hol érhetők el a 20 legnagyobb* fizetési számlát vezető hazai kereskedelmi bank PSD2 API dokumentációi és/vagy a PSD2 API-k tesztkörnyezetéhez (ún. sandbox) a hozzáférések a jogosult szolgáltatók számára.

Az alábbiakban megjelöltük, hogy:

  • mely bankoknál érhető el a fejlesztői portál (ún. sandbox),
  • melyeknél érhető el „csak” tájékoztatás és
  • mely bankok esetén nincs elérhető információ a fejlesztői portál és/vagy API dokumentáció hozzáférhetőségéről.

TOP20 hazai bank PSD2 hozzáférései:

  1. OTP Bank: elérhető a tesztkörnyezet (további tájékoztatás itt)
  2. K&H Bank: elérhető a tesztkörnyezet (további tájékoztatás itt)
  3. UniCredit Bank: elérhető a tesztkörnyezet (további tájékoztatás itt)
  4. Erste Bank: elérhető a tesztkörnyezet (további tájékoztatás itt)
  5. Raiffeisen Bank: elérhető a tesztkörnyezet
  6. MKB Bank: elérhető a tesztkörnyezet
  7. CIB Bank: nincs információ
  8. Takarék Kereskedelmi Bank (Takarék Csoport): elérhető a tesztkörnyezet
  9. Budapest Bank: elérhető a tesztkörnyezet
  10. Merkantil Bank: elérhető a tesztkörnyezet (de jelenleg hibára fut)
  11. Sberbank: elérhető a tesztkörnyezet
  12. GRÁNIT Bank: elérhető a tesztkörnyezet
  13. Commerzbank: csak tájékoztatás
  14. KDB Bank: elérhető a tesztkörnyezet (további tájékoztatás itt)
  15. Bank of China: nincs információ
  16. MagNet Bank: elérhető a tesztkörnyezet (már nem fut hibára!)
  17. Cetelem Bank: nincs információ
  18. DUNA Takarék: csak tájékoztatás
  19. Pannon Takarék (Takarék Csoport): elérhető a tesztkörnyezet
  20. Sopron Bank: csak tájékoztatás

Kik férhetnek hozzá a nyílt fejlesztői tesztkörnyezethez?

Hozzáférést az engedélyezett, vagy engedélyezés alatt álló harmadik feles szolgáltatók (TPP) kapnak, úgy minta Számlainformációs Szolgáltatók (AISP), a Fizetés-kezdeményezési Szolgáltatók (PISP), vagy a Készpénz-helyettesítő Fizetési Eszköz Kibocsátók (CISP).

Az Európai Unióban eddig több mint 200 társaság kapott valamilyen harmadik feles (AISP és/vagy PISP és/vagy CISP) szolgáltatói engedélyt, amellyel az Európai Unió tagállamaiban, így pl. Magyarországon is nyújthatnak (pénzügyi) szolgáltatásokat végfelhasználóknak, vagy negyedik feles üzleti szolgáltatóknak.

Az utóbbi azt jelenti, hogy azok az üzleti szolgáltatók, amelyek szeretnék az adatokat felhasználni, de az ehhez szükséges informatikai fejlesztéseket és a felügyeleti engedélyt nem akarják megszerezni, az engedélyezett harmadik feles szolgáltatón keresztül is hozzáférhetnek az adatokhoz (ha a végfelhasználó erre vonatkozó – és a GDPR-nak megfelelő – felhatalmazásával rendelkeznek).

Magyarországon az első regisztrált Számlainformációs Szolgáltató az Aggreg8.io. Várhatóan hamarosan újabb hazai fintech startupok, üzleti társaság(ok) válnak számlainformációs és/vagy fizetés-kezdeményezési szolgáltatóvá. Ugyanakkor a nem pénzügyi, negyedik feles szolgáltatók dönthetnek úgy is, hogy a több mint 200 harmadik feles szolgáltató közül választják ki az API-aggregátor szolgáltatójukat.

PAYTECHSHOW

Azonnali fizetés, mobilfizetés, Apple Pay lehetőségei, kihívásai a kereskedők, a pénzügyi szolgáltatók és a lakosság szemszögéből. Workshopok, megoldások, Payment Design Sprint 2019.10.15-én a PAYTECHSHOW-n.

Mit jelent a nyílt bankolás (open banking)?

Az open banking a banki adatok megnyitására, elérésére és felhasználására vonatkozó technológiai, üzleti és szabályozói megközelítés, melynek célja, hogy a felhasználók pénzügyeiket tudatosan, a banki adataik felett teljes kontrollt gyakorolva intézhessék. Az open banking a fintech innováció egyik meghatározó katalizátora.

Az open banking nyílt API hozzáféréseken keresztül biztosítja az innovatív technológiákkal, újszerű modellekben működő szolgáltatók (pl. fintech startupok) számára a banki adatok elérését, melyeket felhasználva új, a felhasználók számára hozzáadott értékű szolgáltatásokat kínálhatnak (pl. személyes pénzügymenedzsment, költségkövető alkalmazások).

A nyílt bankolás középpontjában a végfelhasználó áll: a GDPR alapján az adatokhoz bármely szolgáltató csak a felhasználó kifejezett jóváhagyása mellett kaphat hozzáférést. Ez a szabály egyben védi a fogyasztót, ugyanakkor innovációra, magasabb ügyfélélményt, személyreszabott, valós értéket képviselő szolgáltatás fejlesztésére, nyújtására ösztönzi a szolgáltatókat.

A nyílt bankolás alapjait az EU-ban a PSD2 irányelv megalkotásával tette le a szabályozó

Mit jelent a PSD2?

Az Európai Unióban 2018. január 13-tól kötelezően alkalmazandó módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) előírja, hogy a bankoknak hozzáférést kell biztosítaniuk a felhasználóik fizetési számla adataihoz az irányelv szabályai szerint engedélyezett vagy regisztrált szolgáltatók számára.

A szabályozó három szolgáltatói kategóriát alakított ki: a Számlainformációs Szolgáltatót (AISP), a Fizetés-kezdeményezési Szolgáltatót (PISP) és a Készpénz-helyettesítő Fizetési Eszköz Kibocsátót (CISP).

A számlainformációs szolgáltatás alapja, hogy a felhasználók egyetlen felületről láthatják bankszámláik adatait, tranzakcióit, illetve ezeket az adatokat egyszerűen megoszthatják más szolgáltatókkal pl. a hitelfelvételhez kapcsolódó ügyintézés során.

A fizetés-kezdeményezési szolgáltatókon keresztül a felhasználók a bankjuk közvetlen elérése nélkül tudnak fizetéseket indítani, számláikat kifizetni. A webshopokban például a bankkártyás vásárlás mellett megjelenhet majd a közvetlenül a bankszámla terhére történő fizetési lehetőség is.

Milyen API szabványok léteznek?

Az Európai Unió az adatokhoz a hozzáféréseket nyílt, széles körben ismert és használt szabványokon alapuló API-kon keresztül teszi kötelezővé 2019. szeptember 14-től (a PSD2 irányelvnek megfelelő API dokumentációkat és a nyílt fejlesztői tesztkörnyezeteket 2019. március 14-től kell elérhetővé tenni).

Az Irányelv alapján az API-kat dokumentálni kell és a leírásokat térítésmentesen elérhetővé kell tenni az engedélyezett szolgáltatók számára. Az EU-ban bankok alapvetően a Berlin Group NextGenPSD2 ajánlásai alapján alakítják ki az API hozzáféréseket.

Mit tudhatnak meg az új szolgáltatók a fizetési számlaadatainkból?

A fizetési számlák tranzakciós és egyenleg adataiból megismerhetik a felhasználók számlafizetési szokásait, anyagi helyzetüket (hiteltörlesztéseik, megtakarításaik). Pontosabb képet kaphatnak az életükről, vásárlási, utazási szokásaikról, és következtethetnek általános életvitelükre is (pl. van-e kedvenc bevásárló helyük, sportolnak-e).

Az adatok – még ha nem is teljeskörűek – a mesterséges intelligencia, gépi tanuló algoritmusok segítségével információvá alakíthatók, amiből az új szolgáltatók költés-, illetve megtakarítás előrejelzéseket készíthetnek. Az előrejelzések alapján pedig testreszabott, a felhasználók igényeihez jobban illeszkedő ajánlatokat dolgozhatnak ki.

számlatörténetünk adatait összeköthetik más szolgáltatóknál „hagyott” digitális lábnyomunkkal, a bolti cetlin található adatbányával, amiből következtetések tucatjait vonhatják le viselkedésünkre, vágyainkra, jövőbeli vásárlásainkra vonatkozóan. Az elemző technológiák segítségével jelezhetik továbbá a számlafizetési nehézségeket is, amire megoldásokat, praktikus segítséget javasolhatnak.

Összességében a PSD2 és az open banking a digitális pénzügyi szolgáltatások és üzleti modellek katalizátora, amely megalapozza a felhasználó köré építhető ökoszisztémát. Ebben az ökoszisztémában a fizetés csupán a szolgáltatási értéklánc egyik eleme. További elemek lehetnek pl. a közműfogyasztás kontrollja, vagy az okos otthon, a házépítés és akár a -felújítás körüli szolgáltatások is.

A nyílt bankolással, a PSD2-vel kapcsolatban további részletek 2019.04.25-én a FinTechShow-n. Mélyebb ismeretek elsajátítására a FinTechShow-t követő FINSPIRE! Open Banking képzési programon nyílik lehetőség.

* Az MNB Aranykönyv 2017. és a FinTechGroup számítása alapján. A számítás alapja a Felügyeleti mérleg (eszközök). Továbbá a számítás során figyelembe vettük a mérlegzárás óta eltelt időszakban bekövetkezett összeolvadásokat, végelszámolásokat.