Milyen kihívásokkal néznek szembe 2024-ben a banki CTO-k, CIO-k? Mire érdemes különös figyelmet fordítani a jövő trendjeinek megértése érdekében? A FinTechZone novemberi BankTechShow rendezvénye idén második alkalommal hozza össze a banki és IT szektor szereplőit.

Az eseményre készülve interjúk során beszélgetünk Magyarország kiemelkedő IT vezetőivel. Ezúttal Kada Zsolt, az MBH Bank digitalizációs technológiai ügyvezető igazgatója válaszolt kérdéseinkre.

Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k / CIO-k számára?

Kada Zsolt: Heterogenitás; a bankok a hetvenes évektől folyamatosan emelték be működésükbe az informatikai elemeket, aminek az lett a következménye, hogy mára már minden bank egy erős technológiai cég is egyben.

Ugyanakkor, ez a több évtized a fejlődő technológia ölelésében azt eredményezte, hogy a bankokban különböző korú és érettségű informatikai rendszerek működnek egymással szoros összeköttetésben. Bankközi hálózatokon keresztül pedig csatlakoznak elszámolóházakhoz, kártyatársaságokhoz és a pénzügyi szféra más szereplőihez.

Ennek a heterogén ökoszisztémának mind a fejlesztése, mind az üzemeltetése komoly, napi szintű kihívást jelent.

A két sebességes paradoxon; azaz, hogy tanuljunk meg futni úgy, hogy az egyik lábunknak gyorsabbnak kell lennie, mint a másiknak. Az okoseszközök megjelenésével és a Z generáció ügyféllé válásával új dimenzióba kerültek a banki szolgáltatások.

Ma már elvárás, hogy egy bank legyen okoseszközön elérhető, azaz digitális és online. A szolgáltatások működjenek valós időben és minden időpillanatban. Legyen szép és könnyen használható. Legyen friss, zöld, kövesse a trendeket. Ehhez modern platformok, gyors, agilis fejlesztési módszertanok és folyamatos, akár napi szintű élesítés szükséges.

A háttérben ugyanakkor továbbra is robosztus, monolit rendszerek adják az alap banki funkcionalitást, melyek nehezen és lassan fejleszthetők. Backend nélkül viszont nincs frontend. Hacsak a frontend nem lesz az új backend.

De erre még várnunk kell és közel sem biztos, hogy ez a jó irány. Mindenesetre ez a kettősség naponta komoly dilemmák elé állítja a bankok IT vezetőit.

Kiberbiztonság; néha nosztalgiával gondolunk vissza a mobilbank és netbank előtti időkre, amikor a banki rendszerek zártak voltak, saját, dedikált hálózatokkal kapcsolódtak egymáshoz, így alakítva ki egy szinte áttörhetetlen védelmi vonalat.

Persze a kényelem kockázattal jár és abban az időpillanatban, amikor a bankok kinyitották rendszereiket az internet felé, egy teljesen új, nagyon nehezen védhető világba kerültek.

Nincs az a pénz, idő és erőforrás, amit ne lehetne a kiberbiztonságra költeni. Kérdés, hogy valóban mennyit érdemes. A válasz pedig az, hogy annyit, amennyit az adott kockázat indokol.

Ennek az aránynak a megtalálása azonban napi szinten komoly dilemmákat okoz.

Várhatóan milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra / CIO-kra 2025-ben?

Kada Zsolt: A kibertérben a csalások egyre kifinomultabbak és gyakoribbak, ezért mind EU-s, mint hazai szinten több olyan szabályozás jelenik meg, amely próbálja rendszer szinten ezt a kockázatot csökkenteni.

A bankoknak meg kell felelni a szabályozásoknak és fel kell rájuk készíteni az infrastruktúrájukat. Bár az érdek közös, ugyanakkor ez jelentős feladatot jelent a bankok számára.

Az egyik fő feladat 2025-ben is az lesz, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi keretet és szakértői erőforrásokat a külső szabályozói elvárások és a belső üzleti igények között megfelelő arányban tudjuk felosztani.

A legacy rendszerek mindig jelentős feladatot generálnak az IT vezetők számára. A fő kérdés, hogy mit csináljunk a régi rendszereinkkel. Általában az a válasz, hogy váltsuk ki őket új, modern megoldásokkal. Ugyanakkor, azt is látjuk, hogy a folyamatosan megújuló technológiai trendek miatt a banki rendszerek egyre gyorsabban érik el a legacy állapotot.

Míg korábban tíz évnél idősebb szoftvereket tekintettünk elavult rendszernek, ma már egy ötéves rendszer is könnyen ebbe a kategóriába kerülhet.

Ezzel az elavulási sebességgel viszont nem tudunk lépést tartani. Banki, kritikus rendszereket nem lehet pár évente cserélni.

Ezért el kell fednünk a legacy rendszereinket és olyan többrétegű ökoszisztémát kell építenünk, ahol a kritikus rendszereinket továbbra is tíz évre tervezzük, míg a felső, ügyfeleket közvetlenül kiszolgáló rétegekben a rövid életciklusú rendszerekkel követjük az aktuális trendet.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Kada Zsolt: A feltörekvő technológiák és IT módszertanok tekintetében a bankok mindig is nyitottak voltak. Más doménekhez képest gyorsan és elsők között vizsgálják meg az új technológiai lehetőségeket vagy adnak teret kisebb pilotok keretein belül ezek kipróbálására.

Ugyanakkor, a bankok számára a legfontosabb érték és működésük alapja az, hogy az ügyfeleik bíznak bennük. A bizalom pedig könnyen sérül és nehezen visszaállítható. Ezért a bankok bár az innovációk korai befogadói, az új technológiák valós banki felhasználására és beépítésére csak akkor kerül sor, ha az adott technológia már bizonyított, kipróbált és megfelelő szállítói támogatás van mögötte.

Azaz a paradigmaváltás a bankok esetében sohasem gyors és látványos.

A bankok most értek el arra a pontra, hogy a publikus felhő már nem a tiltott, hanem a tűrt kategóriában van. Bekerült a lehetséges platformok közé és egyre több banki szolgáltatás kerül ki valamelyik publikus felhőre.

Ehhez hasonlóan a microservice és a datastream alapú működés is beépült a mindennapos használatba. Ezek a technológiák várhatóan még több teret nyernek 2025-ben.

Természetesen, ha a feltörekvő technológiákról beszélünk, akkor a válaszban mindenképp szerepelnie kell a mesterséges intelligenciának. Az AI-ra ráugrottak a bankok is, szinte minden banki terület foglalkozik a benne rejlő lehetőségekkel, várhatóan 2025-ben számos felhasználási esettel fogunk találkozni már a banki gyakorlatban is.

Az igazán jelentős paradigmaváltást azonban mégsem az AI-ban látom, hanem az új típusú, felhő alapú számlavezető rendszerek megjelenésében – persze nem kérdés, hogy az AI itt már eleve szerves része ezeknek a rendszereknek.

A jelenleg használt robosztus, monolit, nehezen fejleszthető számlavezető rendszerekkel szemben a felhő alapú számlavezetők vékony funkcionalitással, számos, önálló modul kapcsolódásával ígérik a gyors fejlesztési lehetőséget, az egyszerű kapcsolódást és a könnyű karbantarthatóságot.

Ez jelentős paradigmaváltást jelent a több évtizedes múltú, monolit számlavezető rendszer központú banki IT ökoszisztémában.

A következő pár év ki fogja rajzolni, hogy ez az út valóban járható-e, ugyanakkor jelzés értékű, hogy a legnagyobb hazai bankok már elindították programjaikat ezen rendszerek implementálására.

Címlapfotón: Kada Zsolt, az MBH Bank digitalizációs technológiai ügyvezető igazgatója | Kép forrása: MBH Bank