Milyen stratégiákat alkalmazhatnak a bankok az elavult rendszerek modernizálására? – interjú az Alerant Zrt. ügyvezetőjével

2024-ben a bankok CTO-i és CIO-i számos kihívással néznek szembe. Melyek azok a kulcsfontosságú területek, amelyeket különösen érdemes figyelembe venniük, hogy felkészülten reagáljanak a jövő trendjeire? A novemberi BankTechShow újra lehetőséget teremt arra, hogy közösen dolgozzanak a megoldásokon.

Az esemény előtt Magyarország vezető IT szakembereit kérdezzük meg a legfontosabb témákról. Ezúttal Darmai Gábor, az Alerant Zrt. ügyvezetője osztotta meg velünk szakmai gondolatait.

Darmai Gábor, az Alerant Zrt. ügyvezetője | Kép forrása: Alerant Zrt.

Évek óta tartó trend a bankszektorban, hogy az alkalmazásfejlesztési feladatokat már agilis módszertan szerint működő belső fejlesztő csapatokkal oldják meg.

A legtöbb banknál megtörtént a technológiai modernizáció is, bevezették a konténerizációs, cloud-native és a fejlesztési folyamatok automatizálását támogató DevOps eszközöket, képességeket. Vajon hatékonyan használják-e a bankokban működő agilis belső fejlesztő csapatok ezeket a képességeket?

Melyek a legsúlyosabb kihívások 2024-ben a banki CTO-k / CIO-k számára Magyarországon?

Darmai Gábor: A mi radarunkon leginkább az alkalmazásmodernizációs nyomás látszódik. Minden banknál nagy fókuszt kaptak a konténerizációs technológiák, DevOps eszközök és a microservices architektúra bevezetései, de ezek az új képességek és technológiák egy bank teljes alkalmazás portfóliójának csak nagyon kis részére vannak jelenleg hatással.

Számos alkalmazás még mindig a 90-es évekből vagy a 2000-es évek elejéről maradt ránk, ezek olyan technológiával készültek, amelyekhez már nagyon nehéz szakértőket találni.

Ami még nagyobb probléma, hogy ezek olyan architektúrával és fejlesztési ökoszisztémával rendelkeznek, amelyek már egyáltalán nem felelnek meg a mai gyors szállítási követelményeknek.

Kritikussá vált ezeknek az alkalmazásoknak a modernizálása, viszont ez nem egyszerű feladat, hiszen ezek legtöbb esetben a bank core rendszereit jelentik, számlavezető rendszert, hitelkezelő rendszert vagy kártyamenedzsment rendszert.

Az elmúlt 20-30 évben organikusan fejlődve számtalan funkció került be a rendszerekbe, ezek feltárása és migrálása az új, DevOps elvek mentén felépülő technológiai eszközkészletre és szállítási folyamatokra nagy kihívást jelent.

A feladat nehézségét leginkább az adja, hogy a banki fejlesztői csapatok nagy részének ismeretlenek azok a DevOps technológiák, illetve a microservices architektúra, amikre át kell térniük. Ők nagyon jól értik a jelenleg általuk fejlesztett alkalmazások üzleti működését, de a microservice és DevOps világ elképesztően bonyolult eszközkészletét nem.

Vannak persze próbálkozások arra, hogy az AI-al pótoljuk a hiányzó szakértelmet, de a jelenlegi AI megoldások inkább csak kódgenerátorok, az alkalmazásmodernizációs projektek lényegét adó architektúra transzformációs feladatok megoldásában egyelőre nem adnak segítséget.

Ami az új technológiák bevezetése terén a zöldmezős projektek esetén jól működik, az a meglévő alkalmazásoknál komoly nehézségekbe ütközik.

Várhatóan milyen főbb feladatok várnak majd a banki CTO-kra / CIO-kra 2025-ben?

Darmai Gábor: Az alkalmazásmodernizáció 2025-ben is fókuszban lesz véleményünk szerint, de a bankok emelik a tétet: már nem elégszenek meg azzal, hogy saját adatközpontban futó microservice architektúrára migrálják az alkalmazásaikat, a cél a publikus felhő.

A publikus felhőtől azt várja mindenki, hogy a készen elérhető gazdag funkcionalitás és végtelennek gondolt kapacitás miatt az on-premise megoldáshoz képest sokkal gyorsabb szállítást tesz lehetővé, illetve természetesen azt is mindenki elvárja, hogy majd az egész sokkal olcsóbb lesz.

Sok bank által elvégzett számítás és a saját tapasztalatunk is azt igazolja, hogy egy egyszerű „shift & lift” migráció nem hozza egyik elvárást sem.

A public cloud előnyeinek kihasználásához szükség van az alkalmazások cloud-native elveknek megfelelő átalakítására, illetve a public cloud által biztosított menedzselt szolgáltatások hatékony használatára.

Itt több száz nagyon komplex szolgáltatásról beszélünk, amelyek megfelelő ismerete, és egy megfelelő governance / használati szabályozás nélkül a publikus felhőbe költözés igazi káosszá és egy pénztemetővé válhat annak ellenére, hogy jól megtervezett bevezetés esetén reális elképzelés az, hogy a public cloud megoldások hatékonyabbak és olcsóbbak legyenek.

Ennek kapcsán egyre fontosabb lesz a FinOps, ennek folyamatos működtetéséhez külön szakértőkre, akár teljesen külön szervezetre lesz szükség.

Mi a FinOps?

A FinOps (Financial Operations) egy viszonylag új megközelítés a felhőalapú költséggazdálkodás területén. A célja, hogy átláthatóvá és optimalizálhatóvá tegye a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat.

A FinOps segítségével a vállalatok jobban megérthetik, hogyan használják fel a felhőalapú erőforrásaikat, és hogyan alakíthatják ezeket a költségeket az üzleti célokhoz igazodóan.

Ez a megközelítés lehetővé teszi a költségek folyamatos monitorozását és optimalizálását. A FinOps-alapú szervezetek sokkal hatékonyabban tudnak skálázódni, hiszen képesek valós időben követni a felhőhasználatot és finomhangolni az erőforrások felhasználását, így költséghatékonyabb és fenntarthatóbb működést érhetnek el.

Melyek azok a feltörekvő technológiák és/vagy IT módszertanok, amelyek paradigmaváltást hozhatnak a bankok jelenlegi IT működtetési gyakorlatához képest?

Darmai Gábor: A fenti kihívásokra egyértelmű választ ad a Platform Engineering koncepció. Ennek lényege, hogy tehermentesítsük a fejlesztői csapatokat a kognitív terhelés alól, amit a számos új DevOps és cloud-native eszköz megismerése jelent.

A Platform Engineering működtetéséhez létre kell hozni egy olyan magasan képzett szakértői csapatot, amelynek tagjai fejlesztő és DevOps szakemberek, akik a hagyományos infrastruktúra üzemeltetők által biztosított infrastruktúra elemekre (virtuális gépek, hálózat) építve szolgáltatnak cloud-native és DevOps platform képességeket, magasszintű technológiai építőkockákat.

A projektekben dolgozó fejlesztők így tényleg csak az üzleti probléma megoldására tudnak fókuszálni, nem lesz elvárás feléjük az, hogy értsenek a több száz különböző technológiai eszközhöz.

A Platform Engineering csapat a sok lehetőség közül meghatározza számukra azokat a képességeket, amelyeket a vállalati szabványoknak megfelelően használhatnak, és automatizmusokkal segítve elérhetővé teszi ezeket, akár önkiszolgáló módon.

A Platform Engineering csapat így egyszerre tölti be a technológiai szolgáltató és szabályozó szerepkört és biztosítja, hogy a vállalaton belül technológiailag egységes, költséghatékony megoldások jöjjenek létre úgy, hogy a projektek végrehajtása is gyorsabbá válik.

A Platform Engineering egy olyan koncepció, aminek konkrét megvalósítási lépéseit vállalat-specifikusan kell meghatározni. Ennek folyamatát képes támogatni az Alerant a DevOps és cloud-native területen szerzett több éves tapasztalatára építve.

Címlapfotón: Darmai Gábor, az Alerant Zrt. ügyvezetője | Forrás: Alerant Zrt.