Gyors, olcsó és hatékony megoldás, ha az ügyfél által online felületen megadott adatok és feltételek alapján egy számítógépes program villant fel vagy ajánl lehetséges befektetéseket. A szolgáltatást robottanácsadásnak (robo-advisory) nevezik. A robottanácsadó szolgáltatást nyújtónak azonban figyelembe kell vennie, hogy a magyarországi szabályozás némileg eltér az uniós jogszabályokban foglaltaktól, ezért a robottanácsadás könnyen bizonyulhat engedélyköteles szolgáltatásnak. A jogi szabályozás azonban lehetőséget nyújt olyan módosításra, amely megnyitná az utat az ügyfelek tőkepiaci befektetési döntéseit elősegítő robotok előtt.

I. Mit végez a robottanácsadó?

A robottanácsadó az ügyfél által megadott adatok és beállítások alapján gyűjti össze a pénzügyi eszközök, a lehetséges befektetési termékek egyébként is nyilvános jellemzőit (befektetési eszközcsoportokat, kibocsátókat, árfolyamokat, futamidőket stb.). Fontos és szükségszerű, hogy a robottanácsadó nyilvános, objektív, naprakész és széles spektrumú pénzügyi eszköz, befektetési termék adatokkal dolgozzon – vagy ha nem, erről világos tájékoztatást adjon – és az ügyfél is tényszerűen állítsa be a robot által felkínált paramétereket.

A robottanácsadásnak több változata is létezik:

  • A robottanácsadó az ügyfél által eszközölt beállítások által körvonalazott „virtuális ügyfélre” vonatkoztatva nyújt „kényelmi szolgáltatást” azzal, hogy a weben egyébként is elérhető befektetési termék adatokat egy helyen összegyűjtve megjeleníti. Az előbbinél emeltebb szintű szolgáltatás esetén a virtuális ügyfél értékelést, elemzést, akár javaslatot is kap, a befektetési termékekre vonatkozóan. Mindkét előbb hivatkozott szolgáltatásnál megnevezésre kerülhetnek lehetséges befektetési eszközcsoportok (pl. pénzpiaci befektetési jegy, hazai vállalati kötvény, felzárkózó piaci részvény stb.) vagy konkrét kibocsátók és befektetések.
  • A robottanácsadó az előbbiek mellett további szolgáltatást is nyújthat, amelynél az ügyfél a befektetési folyamat következő lépését, az eseti megbízást vagy állandó befektetés-kezelést is igénybe vehet.

II. A szolgáltatás jogi minősítésének jelentősége

A szolgáltatás jogi minősítése alapján dől el, hogy a szolgáltatás megkezdése előtt szükség van-e az adott tevékenység végzésére jogosult vállalkozás alapítására és előzetes engedélyeztetésére. A piacra lépni kívánó szolgáltató számára az időszükséglet és a költségek szempontjából meghatározó, hogy a tervbe vett üzleti elképzelés alapján készített jogi minősítés nyomán szükség van-e, és ha igen, pontosan milyen engedélyre van szükség.

A jogi minősítés alapján jelenleg úgy tűnik, hogy a robottanácsadás tartalmi sokszínűsége ellenére egységesen valamennyi fent említett robottanácsadás esetén felmerül a felügyeleti engedély szükségessége.

III. A jogi szabályozás aktuális keretei

A jelenlegi hazai szabályozás alapján a robottanácsadás értelmezhető befektetési tanácsadásként (befektetési szolgáltatás) illetve befektetési elemzés és pénzügyi elemzésként (befektetési szolgáltatást kiegészítő tevékenység)[1]. Az alábbiakban a legegyszerűbb, fent „kényelmi szolgáltatást” nyújtónak nevezett és a befektetési lehetőségek bemutatását végző robottanácsadó modell működtetése előtt álló jogi nehézségeket és azok változtatási lehetőségeit mérjük fel.

Az a megoldás, ahol a befektetési lehetőség bemutatásán felül az ügyfél automatizáltan rá is bízhatja az eszközei befektetését a robotra, portfóliókezelésnek, vagyis egyedi vagyonkezelési szolgáltatásnak illetve algoritmikus kereskedésnek, előre meghatározott paraméterek szerinti automatizált befektetési döntési vagy végrehajtási rendszernek is minősülhet. Ez utóbbi esetekben a szabályozás nem enged eltérést az uniós szabályozási szigortól.

IV. Mit jelent a befektetési tanácsadás illetve a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés

A befektetési tanácsadás a pénzügyi eszközre (alapvetően az értékpapírokra és a származtatott eszközökre) vonatkozó ügylethez kapcsolódó, személyre szóló ajánlás nyújtása, ide nem értve egyebek mellett a nyilvánosság számára közölt tény, adat, körülmény, tanulmány, riport, elemzés és hirdetés közzétételét.

A hatályos magyar jogszabály szerint

  • a befektetési elemzés pénzügyi eszközre vagy annak kibocsátójára vonatkozó, a tőkepiaci törvény (Tpt.)[2] szerinti befektetési ajánlást jelent, ide nem értve a befektetési tanácsadást[3],
  • a befektetési ajánlás olyan, pénzügyi eszközre, tőzsdei termékre vagy annak kibocsátójára vonatkozó elemzés, javaslat vagy más információ, amelynek nyilvánosságra hozatala vagy mások számára oly módon történő hozzáférhetővé tétele, amely alapján az nyilvánosságra kerülhet, befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé,
  • a közvetlen befektetési ajánlás ugyanakkor olyan befektetési ajánlás, amely pénzügyi eszköz vagy tőzsdei termék vételére, eladására, tartására vagy ezekkel egyenértékű befektetői döntésre tesz kifejezett javaslatot[4].

A hazai szabályozás szerint a pénzügyi eszközökre (értékpapírokra, származtatott ügyletekre stb.), mint lehetséges befektetési termékekre vonatkozóan végzett befektetési tanácsadás illetve befektetési elemzés és pénzügyi elemzés olyan szolgáltatások, amelyek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélye vagy uniós felügyeleti hatóság engedélyének birtokában végezhetők. Az említett szolgáltatásokat a megfelelő engedély alapján befektetési vállalkozások vagy hitelintézetek végezhetik, befektetési tanácsadást befektetési alapkezelők is folytathatnak.

A befektetési elemzés és pénzügyi elemzés vonatkozásában fontos, hogy ez egy olyan, befektetési szolgáltatást kiegészítő tevékenység, amelyet önállóan nem lehet végezni, csak befektetési szolgáltatás nyújtása mellett vehető fel a tevékenységek közé[5].

Amennyiben a robottanácsadó szeretné elkerülni a felügyeleti kockázatokat, úgy jelenleg a pénzügyi eszközökre (pl. kötvényekre, részvényekre, befektetési jegyekre) vonatkozó, a nyilvánosság számára elérhetővé tett webes robottanácsadó alkalmazás működtetése, a lehető legszűkebb tevékenységi körű befektetési vállalkozás esetén is 50.000 euró összegű induló tőkét, jelentős számú szabályzatot, megfelelő informatikai rendszert, kvalifikált és a pénzügyi piacokon szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező személyzetet, megfelelő szakterületi képesítéssel rendelkező könyvvizsgáló igénybe vételét és hónapokig tartó engedélyezési eljárást feltételez.

V. A hazai jogi szabályozás módosításának szükségességeí

Az egyszerű, ügyfél eszköz nyilvántartással és kezeléssel nem járó, konkrét pénzügyi eszközt nem javasló, legfeljebb eszközcsoport adatokat közlő robottanácsadó szolgáltatás jellege és kockázatai alapján a mostani szabályozási elvárás aránytalan és jelentős piacra lépési akadályt képez az innovatív, az ügyfél befektetési döntései meghozatalát, az engedélyes nagy intézményi kibocsátók és forgalmazók teljesítményének összehasonlíthatóságát segítő alkalmazások elterjedése előtt.

A befektetési elemzést meghatározó Tpt. hatálya kizárólag a Magyarország területén lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező személy vagy szervezet által készített, illetve terjesztett befektetési elemzésre (ajánlásra) terjed ki[6]. Az internet világában egy külföldi székhelyű személy vagy szervezet által készített, Magyarországról is bármikor elérhető befektetési ajánlás esetén a hazai jogszabályi megkötések nem is érvényesülnek, ami kifejezett versenyhátrányt okoz a magyarországi letelepedésű személyek és szervezetek számára.

VI. A jogi szabályozás módosításának lehetséges iránya

VI.1. A befektetési elemzés és pénzügyi elemzés definíciójának módosítása

Az uniós szabályozás megfelelő mozgásteret biztosít a robottanácsadók tevékenységét akadályozó hazai jogszabályi korlátok enyhítésére. Az uniós jogszabály szerint

  • befektetési ajánlások olyan információk, amelyek – kifejezetten vagy közvetett módon – egy vagy több pénzügyi eszközre vagy kibocsátóra vonatkozóan befektetési stratégiát ajánlanak vagy javasolnak, ideértve az ilyen eszközök jelenlegi vagy jövőbeni értékére vagy árára vonatkozó véleményt, és amelyeket terjesztésre vagy a nyilvánosságnak szánnak,
  • befektetési stratégia ajánlására vagy javaslatára vonatkozó információ:
    • egy független elemző, befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy bármely más olyan személy által előállított információ, amelynek főtevékenysége befektetési ajánlások készítése, vagy amelyet munkaszerződés alapján vagy más formában számukra munkát végző természetes személy készít, amely közvetve vagy közvetlen módon valamely pénzügyi eszköz vagy kibocsátó tekintetében egyedi befektetési javaslatot tartalmaz; vagy
    • az előbbi pontban említetteken kívüli személyek által előállított információ, amely valamely pénzügyi eszköz tekintetében közvetlenül javasol egyedi befektetési döntést[7].

A befektetési ajánlás hazai jogszabályi (a IV. fejezetben idézett) illetve a hazai jogban közvetlenül érvényesülő, uniós rendeletben szereplő meghatározása eltér egymástól. A befektetési ajánlás Tpt.-ben szereplő meghatározása rendkívül tág, minden olyan közzétett információt, véleményt, még a statikus adatközlést is magába foglal, amely befolyásolhatja, hogy a befektető saját vagy más pénzét, egyéb vagyontárgyát részben vagy egészben a tőkepiac hatásaitól tegye függővé. A jelenleg hatályos meghatározás nagyon nehézzé, sok esetben lehetetlenné teszi a befektetési elemzés és a reklám elhatárolását, hiszen a reklámnak eleve célja a befektetéshez vezető okfolyamatot elindító hatás elérése. A tág definíció emellett akadályozza a tőkepiaci nyilvános véleményformálást és gondolatcserét vagy akár a tőkepiaci témájú blogok működtetését is.

Megoldás lehet, ha a befektetési elemzés és pénzügyi elemzés jogszabályi meghatározása a piaci visszaélésekről szóló 596/2014/EU rendelet befektetési ajánlás meghatározására hivatkozna vagy szűkítésre kerülne a közvetlen, pénzügyi eszköz vételére, tartására vagy eladására vonatkozó jelzést tartalmazó befektetési ajánlásra.

VI.2. Az uniós szabályok által lehetővé tett hazai szabályozás lehetősége

Az uniós tagállamokban 2018. január 3-tól alkalmazzuk a 2014/65/EU irányelv, vagyis a MiFID II szabályait. A MiFID II jelentős változásokat hoz a befektetési szolgáltatást nyújtók és az ügyfelek kapcsolatában, több vonatkozásban is szigorít a tőkepiaci szolgáltatások piacának szabályozásában.

A MiFID II korlátozza ugyan azokat a feltételeket, amelyekkel az uniós tagállamok kizárhatják a MiFID II alkalmazását, ugyanakkor a kevés eltérési lehetőség között maga a MiFID II biztosítja, hogy egy uniós tagállam, az adott tagállamban székhellyel rendelkező szolgáltató vonatkozásában ne alkalmazza a MiFID II előírásait, ha bizonyos feltételek teljesülnek[8]. Az eltérés feltételei:

  • az adott szolgáltató tevékenységeit nemzeti szinten engedélyezik és szabályozzák, a MiFID II konkrétan megjelölt rendelkezéseinek alkalmazása mellett,
  • az adott szolgáltató nem rendelkezik engedéllyel ügyfelek pénzeszközeinek vagy értékpapírjainak tartására,
  • az adott szolgáltató nem nyújthat befektetési szolgáltatásokat, kivéve az átruházható értékpapírokkal és a kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyeivel kapcsolatos megbízások átvételét és továbbítását, illetve az ilyen pénzügyi eszközökkel kapcsolatos befektetési tanácsadást és az ilyen szolgáltatás nyújtása esetén kizárólag szabályozott piaci szereplőknek továbbíthat megbízásokat,
  • az adott szolgáltató nem kap ún. egységes uniós útlevelet a szolgáltatásai más EGT tagállamban való nyújtására.

A fintech megoldások gyors terjedése indokolttá teszi, hogy a szabályozó megfelelő rálátással és intézkedési lehetőséggel rendelkezzen az új típusú szolgáltatásnyújtás és szolgáltatás-igénybevétel kapcsán. Ennek egyik hatékony lehetősége, ha

a jogalkotó él a MiFID II kínálta eltérés lehetőségével, és a robottanácsadó szolgáltatókra vonatkozóan könnyített piacra lépési szabályokat alkot.

A hazai szabályozás lehetővé tenné a nagyon eltérő piaci súlyú, méretű és szolgáltatás-portfóliójú, eddig homogén csoportként kezelt befektetési vállalkozások differenciált, kockázatalapú megközelítését, amelyet az EU Bizottsága is zászlójára tűzött.

[1]                 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 5. § (1) bek. e) pont és 5. § (2) bek. f) pont.
[2]                 2001. évi CXX. törvény (Tpt.)
[3]                 Bszt. 4. § (2) 8. pont.
[4]                 Tpt. 5. § (1) bek. 9. és 85. pontok
[5]                 2017. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2) bek. 8. és 9. pontok, 5. § (1) bek. e) és (2) bek. f) pontok, 6. § c) pont, 7. §,
[6]                 Tpt. 1. § m) pont
[7]                 596/2014/EU rendelet a piaci visszaélésekről 3. cikk (1) 34. és 35. pontok
[8]                 MiFID II (42) preambulum bekezdés.

A cikk szerzője Szabó Dániel a Gárdos Mosonyi Tomori Ügyvédi Irodától. Az Ügyvédi Iroda további cikkei a FinTechZone-on:

A PSD2 irányelvet (EU 2015/2366 irányelv) átültető nemzeti szabályokat 2018. január 13-tól kell a tagállamokban alkalmazni. Bár az irányelvre való felkészülésre több mint két év állt a tagállamok és a szolgáltatók rendelkezésére, ez a határidő mégis komoly kihívás elé állított minden szereplőt. Ennek legfőbb oka, hogy az irányelv által meghatározott 12 szabályozástechnikai standard (RTS) és iránymutatás jelentős része nem, vagy csak az utolsó pillanatban készült el. Ezek késedelme a nemzeti jogszabályok elkészültének a késedelmét is okozta. Több tagállamról tudható, hogy az átültető jogszabály 2018. január 13-ig nem készül el.

“A fintechen túl” konferencián a „Crowdfunding, P2P lending, ICO szabályozás itthon és Európában. Kinek, hol fáj?” című előadás utáni beszélgetéseken több izgalmas kérdés is felvetődött. Néhány visszatérő kérdés arra utal, hogy érdemes kiegészíteni elmondottakat.

Ha azon gondolkodnál, hogy kriptovaluta kibocsátásán keresztül finanszírozd a projektedet, akkor az alábbiakra mindenképpen érdemes lesz odafigyelned. “A kriptovaluta kibocsátást és értékesítést végző website tőzsdéhez hasonló kereskedési platformnak minősül.”

Míg a 2018 májusától életbe lépő Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) szigorítja az adatkezelést, addig a 2018. januártól alkalmazandó módosított pénzforgalmi irányelv (PSD2) kiszélesíti az ügyféladatokhoz való hozzáférést. Vitathatatlan, a PSD2 megnehezíti a GDPR-nak való megfelelést, ugyanakkor a GDPR megfelelő korlátok közé helyezi a PSD2 által biztosított piaci lehetőségeket. Ha helytelenül jár el a bank, annak súlyos anyagi következményei lehetnek.

A Magyar Nemzeti Bank pénzügyi felügyeletként 2017 elején Ajánlást tett közzé a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről. Az Ajánlás a jegybanktörvény által szabályozott olyan jogi norma, amely nem kötelező a pénzügyi szervezetekre nézve, az MNB azonban az ellenőrzései és monitoring tevékenysége során vizsgálni szokta az annak való megfelelést.

Belehúzott az Európai Bizottság, hogy nagyobb teret kaphassanak a FinTech megoldások Európában. Felállt a FinTech munkacsoport és keresik, miképpen lehetne a FinTech szolgáltatásokat jobban kihasználni.

Általában a fintech és azon belül is a crowdfunding szerepe és térnyerése megkérdőjelezhetetlen. Fontos azonban azzal is tisztában lenni, hogy a közösségi finanszírozás nem csak a vállalkozások és a befektetők, hanem – mind a magyar, mind az európai – szabályozó és felügyeleti hatóságok érdeklődését is felkeltette.