Az Európai Bankhatóság (EBA) pár hete felszólította a helyi felügyeleteket, 2021. április 30-ig felügyeleti hatáskörben kötelezzék a bankokat a PSD2-re (“nyílt bankolásra”) vonatkozó jogszabályi megfelelésére. Ha a Magyar Nemzeti Bank akadályokat talált az elmúlt időszakban, akkor az EBA elvárja a hatékonyabb fellépést. Ha a helyi felügyeletek nem lesznek eredményesek, akkor az EBA saját hatáskörben fog beavatkozni.

Az Európai Bankhatóság megelégelte, hogy 2019 őszétől, a PSD2 (Második Pénzforgalmi Irányelv) teljeskörű elindulása óta nem tudtak elterjedni a nyílt bankolásra épülő szolgáltatások. Az okok mögött a pénzintézetek (kezdeti) ellenállása is ott lapul(t). Igaz, a pénzintézetek papíron teljesítették az előírásokat, ám a gyakorlatban az interfészekkel kapcsolatos teljeskörű megfelelést jellemzően nem teljesítették. Erre Magyarországon is többször felhívták a figyelmet az MNB által nyilvántartásba vett ú.n. harmadik feles szolgáltatók (értsd pl. számlainformációs szolgáltatók – AISP).

Nemcsak a hazai számlainformációs szolgáltatók panaszkodnak API-problémákra, de a hazai bankok közül is egyre többen várnak el beavatkozást az MNB-től. Banki háttérbeszélgetésekből az is kiderült, a bankok egymás helyzetét is megnehezítik és az MNB közbenjárását kérik a felek közötti „akadályok” feloldásában.

A banki felsővezetők körében év elején készített interjúsorozatunkból ugyanakkor az is kiderült,

a hazai nagy bankok közül többen is az idén nyílt bankolásra épülő szolgáltatásokat tervez bevezetni, amellyekkel hatékonyabbá tennék pl. a hitelezési folyamatot, növelnék a digitális csatornák értékesítési potenciálját. Többen is jelezték, hogy a nyílt bankolásra alapozva, új elektronikus fizetési megoldást is bevezetnének.

A témában megkerestük a Magyar Nemzeti Bankot és elárulták, “az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy az API-k elkészültek ugyan, de az API-k működése nem feltétlenül felhasználóbarát módon került kialakításra, ami ösztönözné a minél szélesebb körű használatot. A pénzforgalmi szolgáltatók oldalán sem teljesen tökéletes még az API-k üzemeltetése, illetve a harmadik fél szolgáltatók is tanulják még a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezését.

Az API-k nem jogszabályi előírásoknak megfelelő működése mellett az is hiányosság, ha nincs megfelelő tartalékmechanizmus kiépítve. Ez azt a célt szolgálná, hogy ha az API valamilyen technikai hiba miatt elérhetetlenné válna, akkor a harmadik fél szolgáltatók a tartalékmechanizmus elérésével lennének képesek a szolgáltatásukat biztosítani.

Tekintettel a fenti problémákra, úgy döntöttünk, hogy egy szektorszintű célvizsgálatot folytatunk le, ami a legnagyobb szereplőknél már meg is kezdődött.”

Az Európai Bankhatóság hatékonyabb fellépést vár el

Ahol a vizsgálat azt mutatja, hogy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatók interfészei továbbra is akadályozzák a szolgáltatások nyújtását, az EBA elvárja, hogy a helyi hatóságok 2021. április 30-val felügyeleti hatáskörben kötelezzék ezen számlavezető pénzforgalmi szolgáltatókat arra, hogy feleljenek meg a vonatkozó jogszabályoknak. A megfelelésre a felügyelet adjon határidőt.

A helyi hatóságok a felügyeleti elvárást/intézkedést kockázatalapú megközelítéssel is meghozhatják. A felügyeleti intézkedések lehetnek pl. utasítás/figyelmeztetés, vagy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató folyamatainak, rendszereinek, működésének és szabályzatainak módosítása.

Abban az esetben, ha a helyi hatóságok következetesen azt látják, hogy az adott számlavezető pénzforgalmi szolgáltató nem szünteti meg a feltárt akadályokat a hatóság által szabott határidőre, az EBA elvárja, hogy ezen helyi hatóságok hatékonyabb lépéseket/intézkedéseket tegyenek meg a jogszabályi megfelelés érdekében. Ezen intézkedések- nem kizárólagos módon – tartalmazhatják pl. a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatóknak az erős ügyfélhitelesítés szabályait leíró szabályozástechnikai szabvány 33(6) cikkelyében megfogalmazott készenléti/vészhelyzeti mechanizmus alóli mentességek visszavonását.

Az EBA ellenőrizni fogja, hogy a helyi hatóságok az EBA által megfogalmazott felügyeleti elvárásokat, intézkedéseket hogyan veszik figyelembe. Cél, hogy az EU teljes területén a verseny, a játéktér szélesedjen és hogy a PSD2-ben és az erős ügyfélhitelesítésről szóló szabályozástechnikai szabványban (RTS) előírt szabályok következetesen kerüljenek alkalmazásra. Ha az EBA inkonzisztenciákat tapasztal a PSD2 és az RTS alkalmazásában, a számára biztosított hatáskörével élve intézkedéseket tesz azok megszüntetésére.

Számos tényező korlátozza a nyílt bankolás előretörését

A nyílt bankolás újfajta együttműködési modellt és értéklánc logikát teremthet(ne) a pénzügyi iparágban, amelyek eredménye a BigTech cégekhez hasonló digitális ökoszisztémák kiépülése lehet. Napjainkra a digitális gazdaságban az ökoszisztémák és platformok építőkövei az API-k (Application Programming Interface), amelyek biztosítják a különböző digitális alkalmazások zökkenőmentes integrációját. Míg a szigorúan szabályozott pénzügyi környezetben egy digitális banki szolgáltatás piaci bevezetése legalább 12 hónap, addig ez az API-gazdaságban pár hét.

A tavalyi év nagy várakozása a nyílt bankolásra alapozott újfajta digitális pénzügyi szolgáltatások megjelenése volt az EU-ban. Annak ellenére, hogy 2019. szeptember 14-től kötelező a PSD2 teljeskörű alkalmazása (miután az eredeti, 2018. január 13-ai teljeskörű indulást 18 hónappal elhalasztották),

a nyílt bankolás hatására nem jelentek meg működő, új digitális (ún. harmadik feles) szolgáltatók a bankok piacán, és a verseny sem fokozódott.

Sokan láttak fantáziát a banki adatvagyon hasznosításában, ám a többség számára mégis álom maradt a banki adatokra(és API-hozzáférésekre) alapozott szolgáltatások megvalósítása. Az okok között találhatjuk

• az új digitális pénzügyi szolgáltatókra (értsd: a számlaiformációs szolgáltatókra [AISP], a fizetés-kezdeményezési szolgáltatókra [PISP]) rótt körülményes felügyeleti eljárást,
• a banki API-hozzáférések gyerekbetegségeit, hiányosságait,
• a fenntartható (harmadik feles) üzleti modellek hiányát és
• a felhasználók bizalmatlanságát a pénzügyi világban ismeretlen új digitális szolgáltatókkal szemben.

Címlapfotó forrása: Jonathunder,  Wikipedia. Licence: CC BY-SA 3.0