Felpörgeti a nyílt bankolást az MNB. Jönnek az új ajánlások

írta | 2021.02.16. | 2021-es várakozások, API bankolás, Open banking, Összes hír, PSD2

“Egyre inkább elterjedtté válhatnak 2021-ben az olyan innovatív megoldások is, mint a teljesen automatizált online személyi kölcsönbírálatok, mobiltárcák, robot pénzügyi tanácsadók…stb.” – Bartha Lajossal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatójával beszélgettünk többek között a nyílt bankolásra való felkészültségről, az elektronikus fizetés terjedését támogató további központi intézkedésekről.

A FinTechZone interjúsorozatot indított, amelynek keretében a digitális pénzügyi szolgáltatások fejlődése, terjedése szempontjából meghatározó pénzügyi szolgáltatók és a szabályozó vezetőit kértük fel, értékeljék a 2020-as év legfontosabb eseményeit, és fogalmazzák meg várakozásaikat 2021-re.

Az interjúsorozat keretében megjelent cikkek itt érhetők el.

CIB Bank: 2021 második negyedévében jöhet a Google Pay!

A Google Pay, a fizetési kérelem és a nyílt banki szolgáltatások bevezetésével is készül a CIB Bank 2021-ben. A bank idei évi digitális fejlesztései között megtalálhatjuk az online elindítható lakáshitel-igénylést, vagy a selfie-s számlanyitást. Dr. Ákos Tamással, a...

Takarékbank: 2021-ben jön a fizetési kérelem és a Google Pay is

Januártól a fizetési kérelem, 2021 közepétől pedig a Google Pay is elérhető lesz a Takarékbanknál. A bank idei évi digitális fejlesztései között megtalálhatjuk a nyílt bankolásra épülő Takarék Business Assistant és a Videobank szolgáltatásokat is. Czimer Gergellyel, a...

OTP Mobil: 2021-ben az irány az azonnali fizetés térnyerése lehet

“Jövőre az irány egyértelműen az azonnali fizetés és a fizikai térben való elektronikus fizetési megoldások térnyerése lehet” - mondta el dr. Al-Absi Gáber, az OTP Mobil ügyvezető-helyettese a FinTechZone.hu-nak adott évértékelő interjújában. A Simple-fiókok száma...

MKB Bank: új androidos mobilfizetés és új online személyi kölcsön a 2021-es palettán

Január végén az MKB Bank bemutatja a megújult androidos mobilfizetési megoldását. 2021-ben a bank a nyílt bankolás eszközeivel teszi majd hatékonyabbá a személyi kölcsön online igénylését. Pereczes Jánossal, az MKB Bank digitális ügyvezető igazgatójával, az MKB...

K&H Bank: “Olyan platformot építünk, ami túlmutat a bankoláson”

A K&H Bank 2021-ben olyan megoldások bevezetését tervezi, amelyek túlmutatnak a bankoláson, és egyszerűsítik a felhasználók hétköznapi életét. Ennek szellemében tette elérhetővé a bank a közlekedési jegyeket a mobilbanki alkalmazásban 2020 őszén. Németh Balázzsal,...

GRÁNIT Bank: nyílt bankolásra épülő megoldások a 2021-es palettán

Tavaly a GRÁNIT Bank elnyerte "Az év leginnovatívabb bankja" címet, amit a számos új, a piacon elsőként bevezetett digitális fejlesztésnek is köszönhetnek. 2021. második negyedévétől a bank nyílt bankolásra épülő szolgáltatásokkal jön ki és további funkciókkal teszi...

Erste Bank: “A George már a spájzban van.” Új digitális banki ökoszisztéma születik

Hamarosan debütál az Erste Bank új digitális banki platformja, a George. A nyitott platform bevezetésével a bank egy digitális ökoszisztéma alapjait is lerakja. A George elindulásával párhuzamosan jön a videó-azonosítással támogatott online számlanyitás is. Év közepén...

Budapest Bank: érkezik az Apple Pay és előkészítés alatt a Google Pay is

A következő hónapokban a Budapest Bank is elérhetővé teszi ügyfelei számára az Apple Pay-t és már dolgoznak a Google Pay bevezetésén is. 2020-ban sikeresen debütált a Budapest Pénzügyi Asszisztens, a bank első nyílt bankolásra alapozott megoldása. A Budapest Bank...

GIRO: “Ez lesz az év egyik legjelentősebb projektje: központi mobilfizetés”

"Az idei év egyik legjelentősebb projektje a GIRO központi mobilfizetési szolgáltatásának a bevezetése lesz" - dr. Selmeczi-Kovács Zsolttal, a GIRO Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk a 2021-es tervekről és várakozásokról.A FinTechZone interjúsorozatot indított,...

Raiffeisen Bank: “Ma már több területen úttörők vagyunk.”

Jelentős lemaradást hozott be rövid idő alatt a Raiffeisen Bank a digitális fejlesztések terén. “Ma már több területen úttörők vagyunk” - mondta el Ralf Cymanek, a Raiffeisen Bank lakossági vezérigazgató-helyettese. A bank 2020-ban elsőként vezette be a fizetési...

OTP Bank: Kiemelt feladat az ügyfelek digitális pénzügyi edukációja

Hónapról hónapra dinamikusan növekszik az online bankolók száma az OTP Banknál, de még bőven van tere a fejlődésnek. "2021-ben a bankszektornak kiemelt szerepet kell vállalnia az ügyfelek digitális pénzügyi edukációjában, hiszen a bizalmatlanság az egyik legnagyobb...

2021-ben felpörgeti a digitalizációt az MNB

Drámaian átalakult az ügyfelek hozzáállása a digitális bankolás iránt, ami miatt a bankoknak újra kell gondolniuk középtávú stratégiájukat. Ebben segít majd az MNB átfogó javaslat-csomagja is, amit 2021-ben tesznek le a bankok elé. Szombati Anikóval, a Magyar Nemzeti...

Felpörgeti a nyílt bankolást az MNB. Jönnek az új ajánlások

"Egyre inkább elterjedtté válhatnak 2021-ben az olyan innovatív megoldások is, mint a teljesen automatizált online személyi kölcsönbírálatok, mobiltárcák, robot pénzügyi tanácsadók…stb." - Bartha Lajossal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi infrastruktúrákért és...

Beköltözik az azonnali fizetés a kasszákba

"Több piaci szereplő is gondolkodik azon, hogy miképp tudná a fizikai kereskedői helyzetek széles körében is lehetővé tenni az azonnali fizetést. Ezek között vannak olyanok is, amelyek már előrehaladott állapotban vannak." Bartha Lajossal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB)...

I. téma: A készpénzmentes fizetésre alkalmas elfogadóhelyek számának várható alakulása 2021-ben

2021. január 1. napjától az online pénztárgépet üzemeltetőknek kötelező az elektronikus fizetés lehetőségét biztosítani. A Pénzügyminisztérium szerint ez az intézkedés kb. 60 ezer vállalkozást érint, így az új év első napjától ennyivel bővülhetett a készpénzmentes fizetési megoldást kínáló elfogadóhelyek száma. A fizetési szolgáltatókkal folytatott háttérbeszélgetésekből az derült ki, hogy az érintettek többsége tavaly év végén teljesítette a kötelezettségét, de még januárban is jelentős volt a „későn ébredők” száma.

1. A pénzforgalmi adatok alapján lehet-e már látni az intézkedés eredményeit?

Bartha Lajos: Egyelőre nem állnak még rendelkezésre olyan adatok, amiből ez megítélhető lehet. A 2020 negyedik negyedévre vonatkozó pénzforgalmi adatszolgáltatásokat az MNB március 16-án, a 2021 első negyedévre vonatkozókat pedig június 15-én fogja publikálni, ezekből már látható lehet a szabályozás elfogadói infrastruktúrára gyakorolt hatása.

2. Az MNB pénzforgalmi statisztikájában megjelennek majd az azonnali fizetési elfogadóhelyek is? Hogyan lehet azt felmérni, hogy mely fizikai, vagy online kereskedőnél, szolgáltatónál vezettek be azonnali fizetésre épülő elektronikus fizetési megoldást?

Bartha Lajos: A jelenlegi pénzforgalmi adatszolgáltatások szerkezete és az MNB felé ennek keretében adatszolgáltatási kötelezettséggel rendelkezők köre egyelőre nem teszi lehetővé ennek az információnak a gyűjtését, hiszen a pénzforgalmi szolgáltatóknak sem feltétlenül van arról egzakt információjuk, hogy az ügyfeleik kereskedőként vagy valamilyen szolgáltatóként fogadnak-e el azonnali fizetést.

Itt főként a kisebb kereskedőket, illetve szolgáltatókat kell kiemelni, akik jellemzően önállóan és nem valamilyen pénzforgalmi szolgáltatón keresztül biztosítják a szolgáltatást, például másodlagos azonosító vagy QR-kód közzétételével.

Ugyanakkor a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nemrég tett közzé egy útmutatót arra vonatkozóan, hogy hogyan kell az azonnali fizetési tranzakciókat rögzíteni az online pénztárgépeken annak érdekében, hogy a tranzakciós adatokból összeálló adatbázis megfelelően tartalmazza ezeket a tételeket is.

3. Az MNB várakozása szerint 2021. december végére mennyi lesz a fizetésikártya-elfogadóhelyek száma Magyarországon? Lehet-e becslést megfogalmazni arra vonatkozóan, hogy mennyi fizikai és online kereskedőnél lesz majd elérhető valamilyen azonnali fizetésre épülő megoldás?

Bartha Lajos: Erre vonatkozóan egyelőre viszonylag nehezebb becsléseket megfogalmazni. Az azonnali fizetés kereskedői elfogadásával kapcsolatos adatok jelenleg még a pénzforgalmi szolgáltatóknál sem feltétlenül állnak teljeskörűen rendelkezésre, továbbá az MNB által jelenleg publikált adatok a magyar kártyaelfogadói piacot sem fedik teljesen a határon átnyúló szolgáltatók megjelenése és rohamos terjeszkedése miatt, akiknek mindezidáig nem volt adatszolgáltatási kötelezettségük az MNB felé.

Ez utóbbi problémát orvosolva egyébként 2021. január 1-jétől az EGT székhelyű szolgáltatókra is kiterjesztettük az adatszolgáltatási kötelezettséget, azonban hosszú még az út, amíg minden adat megfelelő minőségben a rendelkezésünkre fog állni a kártyaelfogadói infrastruktúra kapcsán.

A NAV online pénztárgép adatbázisa ugyanakkor ebben a tekintetben jó támpontot adhat. Mi is azt látjuk, hogy kb. 50-60 ezer olyan adózó volt 2020-ban, aki nem biztosított kártyaelfogadást az érdekeltségébe tartozó egyetlen telephelyen sem. Ezek nagy része főként kisebb forgalmú szereplő, aki különböző okok (pl. a magas költségek) miatt nem nyitott eddig a kártyaelfogadás felé.

Közülük lesznek olyanok, akiknek most a kártya fogja jelenteni a megoldást, főként azért, mivel az elterjedtebb, illetve közismertebb megoldás, de bízunk benne, hogy sokan nyitnak az azonnali fizetés felé is. Ennek támogatásában nagy szerepe van a pénzforgalmi szolgáltatóknak is. Jelentős feladat hárul rájuk abban a tekintetben, hogy tájékoztassák az ügyfeleiket a lehetőségekről és ezáltal támogassák a pénzügyi tudatosság fejlődését.

II. téma: Az erős ügyfél-hitelesítésre történő átállás értékelése

2021. január 1-től minden online fizetés során kötelező a többlépcsős azonosítás. Az átállás nem volt zökkenőmentes és a mai napig tapasztalhatók fennakadások.

4. Az MNB hogyan értékeli az erős ügyfél-hitelesítésre való átállást?

Bartha Lajos: A szektor alapvetően felkészült. A kivételi szabályok alkalmazása lehet még szokatlan, vagy nem kellően ismert az ügyfelek számára, azaz amikor a fizetési művelet során mégsem kérnek tőlünk további hitelesítési elemet.

Az ügyfelek megfelelő és közérthető tájékoztatásában véltünk némi hiányosságokat felfedezni.

Tekintettel arra, hogy az érintett fizetési műveletek sok esetben határon átnyúló fizetések, több esetben előfordul, hogy a külföldi érintett számlavezető, vagy az online kereskedő felkészületlensége okoz fennakadást, illetve egyes nemzeti hatóságok adtak engedményeket, annak ellenére, hogy az Európai Bankhatóság ezt kimondottan ellenezte.

Az MNB a pénzforgalmi ellenőrzések során kiemelt figyelmet fog fordítani a jogszabály megfelelő alkalmazására.

5. Milyen esetekben lehet kivételt alkalmazni, vagyis mikor nem kell erős ügyfélhitelesítés?

A kivételi szabályok kapcsán fontos tudni, hogy azok alkalmazásáról a pénzforgalmi szolgáltatók egyedileg dönthetnek, emiatt eltérés mutatkozhat a számlavezetők gyakorlata között.

A lényeg, hogy ilyenkor az ügyfélnek nem kell a megszokottnál több hitelesítési adatot megadnia a fizetési művelet során.

A jogszabály pontosan meghatározza azokat az eseteket, amikor a kivételi szabályok alkalmazására a pénzforgalmi szolgáltatónak lehetősége van. Ilyen például a kisösszegű, azaz a 30 EUR-nak megfelelő forintösszeg alatti tranzakciók esete, ilyenkor a pénzforgalmi szolgáltató ugyanis dönthet úgy, hogy nem alkalmazza az erős ügyfél-hitelesítést, minden további indoklás nélkül, de ebben az esetben a felelősség a pénzforgalmi szolgáltatót terheli, ha bármilyen visszaélés történt a tranzakció során.

Maximum 500 EUR-nak megfelelő forintösszegig (e fölött már nem) szintén dönthet úgy a pénzforgalmi szolgáltató, hogy nem alkalmaz erős ügyfél-hitelesítést, de ebben az esetben egyéb feltételeknek is teljesülniük kell, például csalás monitoring rendszert kell működtetnie, amellyel valós időben folyamatosan észlelni képes az esetleges visszaéléseket.

További kivételi esetek lehetnek még például az ismétlődő fizetési műveletek (tipikusan ilyenek például az előfizetések díjai: például Nők lapja vagy a Netflix előfizetés), vagy akár a parkolási díjak is. Az ügyfeleknek is van továbbá lehetőségük arra, hogy az általuk indított fizetési művelet végső címzettjeit „megbízható”-nak jelöljék meg akár a netbankon keresztül, így ebben az esetben sem kell erős ügyfél-hitelesítést alkalmazni.

Nagyon fontos azonban a fent említett esetekben kiemelni, hogy amennyiben bármely okból fakadóan nem történik a tranzakció során kétlépcsős, azaz erős ügyfél-hitelesítés, az ennek hiányából fakadóan bekövetkezett károkért a teljeskörű felelősség az ügyfél számlavezetőjét terheli.

Az MNB 2021-ben szigorúan fogja ellenőrizni, hogy a hitelintézetek megfelelően alkalmazták-e a kivétel szabályokat és amennyiben ezekből fakadóan kár keletkezik, akkor azt nem hárították-e át az ügyfelekre.

6. Mik voltak az első hetek tapasztalatai? Vannak-e adatok, becslések arra vonatkozóan, hogy a fizetési kártyák hány %-át készítették fel eddig a többlépcsős azonosításra az ügyfelek?

Bartha Lajos: Eltérő megoldásokkal találkoztunk, de erre számítani lehetett. Az ügyfélbarát kialakítás volt az elsődleges cél, de az előzőleg már említett kivételi szabályok sem voltak feltétlenül ismertek az ügyfelek előtt. Az érintett pénzforgalmi szolgáltatók a felkészülés és most az indulás után is rendkívüli adatszolgáltatások keretében tájékoztatják az MNB-t.

Az előzetes információk alapján mindenkinek sikerült felkészülnie, ugyanakkor az átállást követő első adatok most érkeznek be, pontos képet ezek feldolgozását követően, február végén, látunk majd.

Azt fontos megjegyezni, hogy nem a fizetési kártyákat kellett felkészíteni, hanem a teljes fizetési láncban részt vevő szereplőket (kereskedők, elfogadók, kibocsátók, ügyfelek) és a közöttük lévő megfelelő adatáramlást.

III. téma: Az elektronikus fizetés terjedését támogató további központi intézkedések

7. Az elektronikus fizetés terjedése érdekében az idei évben milyen lépésekre, intézkedésekre számíthatunk az MNB és/vagy a kormány részéről?

Bartha Lajos: Gőzerővel folytatódik az azonnali fizetés alapinfrastruktúrájára épülve a kiegészítő, innovatív végfelhasználói szolgáltatások fejlesztése. Ehhez az MNB minden támogatást megad annak érdekében, hogy valóban minden fizetési helyzetben releváns elektronikus alternatíva álljon rendelkezésre.

Korábban kidolgoztunk részletes útmutatókat a fizetési és adatbeviteli folyamatokra, illetve létrehozásre került egy QR-kód szabvány is. 2020. szeptember 1-jétől pedig bővítésre került a központi rendszeren feldolgozható tranzakciók köre az azonnali feldolgozási kötelezettség alá nem eső tételekkel, így például már a vállalati kötegelt tranzakciók is benyújthatók elszámolásra.

Emellett fontos, hogy minden rendszertagnál megjelenjen a fizetési kérelem szolgáltatás, illetve lehetővé váljon a mobilbanki alkalmazásokban a QR-kód alapú tranzakcióindítás. A kereskedők szemszögéből pedig fontos, hogy olyan kényelmi szolgáltatások is létrejöjjenek, amelyek támogatják a tranzakciók gyors feldolgozását és az ezzel kapcsolatos információáramlást. Itt elsősorban a sikeres tranzakciókról történő értesítésekre gondolok. Ez kiemelten fontos az integrált kasszarendszerekkel rendelkező kereskedők esetében, ahol lényeges szempont a kassza áteresztő képessége is.

Az MNB tulajdonában álló, a központi infrastruktúrát üzemeltető GIRO Zrt. is dolgozik olyan mobilalkalmazás fejlesztésén, ami segítheti ezeket a folyamatokat.

IV. téma: A nyílt bankolásra való felkészültség értékelése

A fintechzone.hu interjúsorozat keretében kérte a hazai bankok felsővezetőit, hogy értékeljék a hazai bankszektor felkészültségét nyílt bankolásra. A felsővezetők értékelése szerint a nyílt interfészek (API) megfelelősége a vártnál lassabban halad és úgy becsülik, hogy 2021 közepére lesznek a piac nagy részét lefedő stabil API-k Magyarországon. Az API-hiányosságok miatt a PSD2 teljeskörű elindulása, 2019. szeptember 14. óta érdemi szolgáltatások nem épültek a nyílt bankolásra. Tavaly év végén az Európai Bizottság is kifejezte, szükségesnek tartja a PSD2 eredményeinek felülvizsgálatát.

8. Az MNB hogyan értékeli a hazai bankszektor felkészültségét a nyílt bankolásra és a hazai banki API-k teljeskörű megfelelőségét?

Az ellenőrzések során megállapítást nyert, hogy az API-k elkészültek ugyan, de az API-k működése nem feltétlenül felhasználóbarát módon került kialakításra, ami ösztönözné a minél szélesebb körű használatot. A pénzforgalmi szolgáltatók oldalán sem teljesen tökéletes még az API-k üzemeltetése, illetve a harmadik fél szolgáltatók is tanulják még a jogszabályi rendelkezések helyes értelmezését.

Az API-k nem jogszabályi előírásoknak megfelelő működése mellett az is hiányosság, ha nincs megfelelő tartalékmechanizmus kiépítve. Ez azt a célt szolgálná, hogy ha az API valamilyen technikai hiba miatt elérhetetlenné válna, akkor a harmadik fél szolgáltatók a tartalékmechanizmus elérésével lennének képesek a szolgáltatásukat biztosítani.

Tekintettel a fenti problémákra, úgy döntöttünk, hogy egy szektorszintű célvizsgálatot folytatunk le, ami a legnagyobb szereplőknél már meg is kezdődött.

Az API-k esetében az ún. „akadályozás” témakörében az Európai Bankhatósághoz is folyamatosan érkeztek és érkeznek megkeresések, azaz a teljeskörű megfelelőség európai szinten is jelez hiányosságokat.

Az MNB tavaly egy vezetői körlevelet küldött a pénzforgalmi szolgáltatóknak a fizetés-kezdeményezési és számlainformációs szolgáltatásokhoz kapcsolódó biztonságos kommunikációval kapcsolatos elvárásokról,

rövidesen pedig egy ajánlást fogunk kiadni, amelyben egyértelműen megjelöljük az API-kal szembeni elvárásokat, illetve azt is, hogy mit tekintünk jó gyakorlatnak.

9. Hogyan fejlődhet a nyílt bankolás Magyarországon 2021-ben?

Bartha Lajos: Jelentős változásra számítunk a nyílt bankolás terén, illetve a pénzforgalmi szolgáltatásokban. Új innovatív megoldások állhatnak az ügyfelek rendelkezésére és rugalmasabban intézhetik a pénzügyeiket.

Lehetővé válik számukra, hogy egy helyen tudják kezelni valamennyi számlájukat és naprakész információkat szerezzenek számlaegyenlegeikről és pénzforgalmi adataikról, amit korábban csak több mobilalkalmazáson vagy netbankon keresztül érhettek el. Mindezt oly módon, hogy biztonságban is tudhatják az érzékeny fizetési adataikat, ráadásul a szolgáltatás csak az ügyfelek kifejezett hozzájárulásával vehető igénybe.

A lakossági ügyfelek mellett a vállalati ügyfelek számára is kedvező lehet a nyílt bankolás. A vállalatok ugyanis fejleszthetik üzleti folyamataikat, például nem kell bajlódniuk az adminisztratív tevékenységekkel a számlázási folyamatuk során. A beérkezett számla pénzügyi teljesítését követően nem kell például külön ellenőrizniük azok teljesülését a számlavezetőnél, hanem megtörténhet automatikusan, a számlainformációs adatok betöltésével.

Egyre inkább elterjedtté válhatnak 2021-ben az olyan innovatív megoldások is, mint a teljesen automatizált online személyi kölcsönbírálatok, mobiltárcák, robot pénzügyi tanácsadók…stb.

Mindezek eredményeképpen azt várjuk, hogy az elektronikus fizetési műveletek terjedésével és az egyre magasabb színtű digitalizáltsággal egyszerűsödik és költséghatékonyabb lehet a bankolás.

10. Milyen szolgáltatók / szolgáltatások jelentek meg eddig a hazai piacon?

Bartha Lajos: Eddig négy számlainformációs szolgáltatást nyújtó és egy fizetés-kezdeményezési pénzforgalmi intézményként működő pénzforgalmi szolgálatót vett nyilvántartásba az MNB a hazai piacon. Ezek a szolgáltatók lehetnek bankok, fintech cégek, informatikai cégek vagy akár technológiai vállalatok egyaránt. Az ügyfél kifejezett hozzájárulásával ezek az új szolgáltatók fizetést kezdeményezhetnek, számlainformációt gyűjthetnek és jeleníthetnek meg a számlatulajdonos ügyfél számára.

A számlainformációs szolgáltatást nyújtó pénzforgalmi intézmény (AISP) összesített információt nyújtanak egy vagy több számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett, egy vagy több fizetési számláról, biztosítva ezzel, hogy az ügyfél átfogó képet kapjon pénzügyi helyzetéről és a fizetési műveletiről.

A fizetés-kezdeményezési pénzforgalmi intézmény (PISP) szintén az ügyfél felhatalmazásával megismerheti az ügyfél aktuális egyenlegét, valamint fizetési műveletet is indíthat az ügyfél fizetési számlájáról. Ilyen pénzforgalmi szolgáltatás lehet például, amikor a különböző közüzemi számlák egyetlen kattintással kifizethetővé válnak a fizetés-kezdeményezési szolgáltató által biztosított alkalmazáson keresztül.

Címlapfotó forrása: MNB

Itt követhetsz minket:

NÉMETH MONIKA

NÉMETH MONIKA

A Magyar Telekomnál szabályozással, majd “smart” projektekkel foglakozott. A pénzügyi szektorban végmenő digitális transzformáció kísértetiesen hasonlít a telko iparág átalakulására, így korábbi tapasztalatait most a digi pénzügyek világában hasznosítja. Ha ma lenne óvodás, akkor a PSD2 lenne belevarrva a takarójába. A #regtech trendeket és megoldásokat is vizsgálja a szabályozói kihívások mellett. #banktech #regtechguru
A FinTechZone.hu kiadója a FinTech Group Kft.

ELEKTRONIKUS FIZETÉSI TÉRKÉP

“elektronikus fizetesi terkep
Betekintést adunk az elektronikus fizetési piac átalakulásába, az új fizetési megoldások világába.

GPE softPOS

softpos gpe bankkartya elfogadas mobilon globalpayments
Androidos mobilod van? Töltsd le a GPE softPOS alkalmazást és fogadj egyszerűen érintés nélküli fizetéseket közvetlenül az okostelefonodon keresztül!

HUNFINTECH 20/20

“HUNFINTECH FINTECH BOOK
A Magyar FinTech Book: A 20 legígéretesebb magyar fintech.

Azonnali Fizetési Megoldások

“simplepay azonnali fizetési kiadvanyok
Új lehetőségek az elektronikus fizetésben. Azonnali fizetési megoldások kereskedőknek, bankoknak, technikai aggregátoroknak